Orbán Viktor felcsapott elemzőnek, és egyre érdekesebb adatokat olvas fel a kis papirosából

Orbán Viktor felcsapott elemzőnek, és egyre érdekesebb adatokat olvas fel a kis papirosából
Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond országjárásának sümegi állomásán, 2026. február 17-én – Fotó: Kaiser Ákos / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI

„Too much spekulieren.” Állítólag ezt mondta félig angolul, félig németül Lothar Matthäus, a magyar fociválogatott korábbi szövetségi kapitánya, amikor Orbán Viktor bő húsz éve megkérdezte tőle, hogy mi a baja a magyar focinak. A miniszterelnök ezt a történetet a Megafon szerdai klubestjén arra hozta fel példának, hogy a választás előtt sem spekulálni kell, hanem dolgozni. „Ezt a választást a too much spekulierenen lehet elveszteni. Ahelyett, hogy mennénk és csinálnánk és nyomnánk, elkezdünk ülni és gondolkodni és okoskodni. Akkor el fogjuk veszíteni.”

A Fidesz bajban lehet, ha igaza van Orbánnak. A miniszterelnök ugyanis az elmúlt hetekben kis túlzással másról se spekulál, mint közvélemény-kutatási számokról, esélyekről és arról, hogy mire van szükség a győzelemhez és min csúszhatnak el. „Önöket ez nem izgatja?” – kérdezte a megafonos közönségtől, miután több mint egy óra alatt csak a háborúról kapott kérdéseket, és senki nem merte megkérdezni, hogy hogy áll a Fidesz. Belekezdett hát ő magától, és egy jó negyedórán keresztül spekulált.

„Már oda jutottam, hogy a saját felméréseinket is kétkedve olvasgatom”

– osztotta meg a közönséggel az aggályait a kormányfő, de azt is hozzátette: reméli, hogy nem verik át a Fidesznek mérő közvélemény-kutatók.

A teljes népesség körében 11 százalékpontos Tisza-előnyt mérő Medián-felmérést szórakoztatóipari terméknek nevezte, a cég ügyvezetőjét, Hann Endrét pedig a legjobb humoristának. Nem véletlenül próbálja Orbán hitelteleníteni a kormánytól független közvélemény-kutatókat. Az ő méréseik szerint ugyanis több mint egy éve stabilan vezetnek Magyar Péterék, és eddig semmi jel nem utal arra, hogy a Fidesz az utolsó hetekben meg tudná fordítani a trendet. A kormánypárthoz köthető cégek közben ennek pont az ellenkezőjét mutatják, a Nézőpont Intézet szerint 5 százalékpont a Fidesz előnye.

Árulkodó, hogy ennyit beszél a felmérésekről

A Fidesz vezetése rengeteget méri a közvéleményt és a pártpreferenciákat, de arról csak a legritkább esetben szivárognak ki ellenőrizhetetlen információk, hogy milyen valós számokat látnak a Karmelitában. Orbán Viktor az elmúlt hetekben több kampányfórumon is felolvasott ismeretlen eredetű közvélemény-kutatási adatokat „a kis papirosából”, és néha egészen meglepő számokat emlegetett. Ő azzal számol, hogy ha most lenne a választás, a Fidesz a 106 egyéni választókerületből 65-ben nyerne, és van tíz olyan körzet, „amiért nagyon jó eséllyel” harcolnának.

Tavaly nyáron Tusnádfürdőn még jóval magabiztosabb volt, és azt állította, hogy a közvélemény-kutatásaik szerint 80 választókerületben vezet a Fidesz. Az is visszatérő mondása, hogy minimum a 2022-es eredményt szeretné megismételni, amikor a 106-ból 87 választókerületben győztek. „Nem tudok úgy harcba menni, hogy kisebb célt tűzünk ki, mint amit legutóbb elértünk. Az nem az én sportágam” – vallotta be a megafonosoknak.

Már önmagában az árulkodó a Political Capital elemzője, László Róbert szerint, hogy Orbán ennyit foglalkozik a közvélemény-kutatásokkal. Korábban soha nem beszélt arról nyilvánosan, hogy hány választókerületben vezetnek, de az is elképzelhetetlennek tűnt eddig, hogy a miniszterelnök konkrét közvélemény-kutatásokra reagáljon. Ez sokkal inkább azt jelzi, hogy valójában nem áll olyan jól a Fidesz, mint azt Orbán mutatni szeretné.

A szakértő az adatokkal való dobálózást a választási kampány részének tekinti, ami szerinte nem a valós helyzetről szól.

„Mindig olyan üzenetet fogalmaz meg ilyen adatokkal alátámasztva, ami az aktuális helyzetben lelkesítően hathat, ami mobilizálni képes”

– mondta Orbán adatairól László Róbert a Telex keddi élő műsorában.

A választók felrázása és mobilizálása lehetett a célja Orbánnak hétfőn Sülysápon is, ahol azt állította, hogy a péceli központú, Pest 7-es körzet a 66. helyen áll az általa felállított erősorrendben, ahol az egyes a legerősebb, a százhatos a leggyengébb körzet. Azaz ez a körzet még pont nincs benne abban a 65 választókerületben, ahol a miniszterelnök szerint a Fidesz vezet.

„Ha a Norbit be tudjuk hozni, akkor magabiztos győzelmet aratunk egész Magyarországon. Ha a Norbit nem tudjuk behozni, és történnek meglepetések, akkor kiegyensúlyozott állapotok állhatnak elő” – fogalmazott Orbán a mellette álló fideszes jelöltre, Katus Norbertre mutatva. László Róbert szerint a miniszterelnök azt akarta üzenni a sülysápi közönségnek, hogy a következő hetekben bele kell tenni még egy kis munkát, és akkor meg lehet nyerni a választást.

A Policy Solutions vezetője, Bíró-Nagy András ugyanakkor a gyengeség jeleként értelmezte Orbán sülysápi szavait, hiszen ez eddig egy erősen fideszes környék volt. A péceli körzetet a választókerületek 2024-es módosításakor hozták létre, nagy része a korábbi gödöllői (Pest 6.) és volt nagykátai (Pest 9.) választókerület fideszesebb településeiből áll. A 2024-es EP-választáson még 18 százalékponttal több szavazatot kapott ebben a körzetben a kormánypárti lista, mint a Tiszáé (46–28). Innen jutottak el másfél év alatt oda, hogy Orbán állítása szerint már a Tisza vezet.

Ha ezt a választókerületet nem nyeri meg a Fidesz, akkor Bíró-Nagy szerint gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a választást is el fogják veszteni. A Policy Solutions vezetője szerint Orbán állítása azt jelzi, hogy a miniszterelnökhöz eljutó adatok a valóságban „azt mutatják, hogy inkább azok az eredmények lehetnek valósak, amelyeket a kormánytól független kutatóintézeteknél látunk”.

Orbán Viktor elemez: elvesztették az értelmiségi réteget és a nagyvárosiakat

Mi lehet az oka, hogy egy eddig erősen fideszes választókerület is billegő lett Orbán papirosa szerint, és már nem jósol olyan magabiztos győzelmet, mint tavaly nyáron? Erről ő maga kezdett hosszú elemzésbe a sülysápi fórumán és a Megafon klubestjén. Az a fő állítása, hogy továbbra is megvan a Fidesz társadalmi többsége, de a választóik egy része csak akkor megy el szavazni, ha előtte legalább egyszer bekopogtatnak hozzá.

Ennek az az oka szerinte, hogy átalakult a Fidesz szavazóbázisa. Orbán talán most először ismerte el nyíltan, hogy a párt támogatottsága csökkent a magasabban iskolázott, értelmiségi rétegben, aminek tagjai hagyományosan nagyobb arányban mennek el szavazni, és a Fidesz szavazóinak jelentős része ma már az alacsonyabb iskolázottságú munkásokból, „a társadalom derékhadából” áll, akiket rá kell ébreszteni szerinte a választás tétjére, mert egyébként nem foglalkoznak a politikával. Ha őket sikerül mozgósítani, akkor nagy győzelemre számít a miniszterelnök.

„De ha a melósok, a munkások, a betanított és szakmunkások, a közmunkások nem jönnek el elegendő számban választani, akkor el lehet csúszni.”

Orbán azt is elismerte Sülysápon, hogy Budapesten és a nagyvárosokban nem áll jól a Fidesz, a vidéki kisebb településekben bízhatnak. Szerinte a fővárosban nehezen találják meg a szót a választókkal „azokon az embereken túl, akik egyébként családilag is mindig a polgári, nemzeti, keresztény világhoz tartoztak”.

Azt, hogy Pest vármegyében nehezebb dolguk lesz, annak tudja be, hogy sok olyan ember költözött ki Budapestről az agglomerációba, akiknek „bizonytalan identitása és politikai nézetrendszere van”. „Jött sok okos ember”, és Orbán szerint a korábban stabilan fideszes Pest vármegyei választókerületek igazi harctérré változtak.

Hasonló jelenségeket lát más nagyvárosokban, a kisebb településeken azonban állítása szerint mindenhol tarolni fognak, mert ezeken a helyeken „a hagyományos magyar, klasszikus világ, életmód” még érintetlen maradt, és nem fordult ki a sarkaiból. A miniszterelnök Budapesten tisztes szereplésre, Pest vármegyében öldöklő küzdelemre, a nagyvárosokban döntetlenre, a kisebb településeken pedig fantasztikus sikerre számít,

„és akkor nagyon közel leszünk a kétharmadhoz”.

Azaz még azt sem zárja ki Orbán, hogy a kormánytól független közvélemény-kutatások előrejelzéseivel totál ellentétesen nagy arányú győzelmet arathat a Fidesz. Kétharmados Fidesz-győzelmet még a Nézőpont felmérése sem mutat.

Orbán tehát nagyon hasonló tendenciákról beszél, mint amit az általa kritizált közvélemény-kutató cégek mérnek az egyes demográfiai csoportokban. A Fidesz elsősorban a kistelepülésen élő, alacsony iskolázottságú, idős embereknél áll jól, a városokban, a magasabb iskolázottságúak és a fiatalok körében azonban nagy a Tisza Párt előnye.

Magyar Péter a Tisza Párt egyik kampányeseményén, Nyíregyházán, 2025. november 29-én – Fotó: Alföldi Dániel István / Telex
Magyar Péter a Tisza Párt egyik kampányeseményén, Nyíregyházán, 2025. november 29-én – Fotó: Alföldi Dániel István / Telex

Orbán szerint ezeken a helyeken fog eldőlni a választás

A miniszterelnök az elmúlt hónapokban azt is elárulta, hogy szerinte hol fog eldőlni a választás, azaz melyik választókerületekre kell odafigyelni.

„Biztos vagyok abban, hogy csak akkor nyerhetünk az áprilisi választáson, hogyha itt, az önök vármegyéjében minden mandátumot begyűjtünk”

– mondta november végén a nyíregyházi DPK-gyűlésen. 2006 óta egyetlen szabolcsi körzetben sem vesztett a Fidesz, de nagy meglepetés lenne, ha a nyíregyházi központú, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 1-es körzetben most nyerne.

Nyíregyházán már a 2024-es EP-választáson is több szavazatot kapott a Tisza, mint a Fidesz, a 21 Kutatóközpont december eleji felmérése szerint a jelöltet választani tudók 64 százaléka Gajdos Lászlóra, a Tisza Párt jelöltjére szavazna, a fideszes Polgári András csak 25 százalékon állt. A Fidesz azóta jelöltet cserélt Polgári balesete miatt, de nem valószínű, hogy jelentősen nőttek az esélyeik Halkóné Rudolf Évával, a Fidesz helyi frakcióvezetőjével. Orbán célja a kijelentéssel inkább a tét emelése és a választók mozgósítása volt. Ha úgy érzik a szabolcsi fideszes szavazók, hogy rajtuk múlik az országos eredmény, akkor talán nagyobb arányban mennek el szavazni.

Február elején Szombathelyen arról beszélt Orbán, hogy a győzelemhez hozniuk kell Vas 1-es körzetet, amihez Szombathely és 11 kisebb település tartozik. „Én úgy számolok, és ezt reális, mértéktartó kalkulációnak tartom, hogy az önök, a mi közös választási győzelmünkhöz nekünk minden mandátum kell Győr-Moson-Sopron megyéből, minden mandátum kell Vas megyéből, és minden mandátum kell Zala megyéből. Nyugat-Magyarországra szükségünk van, Nyugat-Magyarország nélkül nincs Fidesz-kormány.”

A három nyugat-magyarországi megyében hagyományosan erős a Fidesz, különösen Vas és Győr-Moson-Sopron vármegye nagy részén. Az elmúlt húsz évben esélye sem volt az ellenzéknek ezekben a választókerületekben, Győrben és Szombathelyen azonban biztosan kiélezett csata várható áprilisban. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a Tisza Párt jelöltjének, Rápli Róbertnek a teljes mintában 6, a jelöltet választók körében 7 százalékpontos előnye van a fideszes jelölttel, Vámos Zoltánnal szemben Vas vármegye 1-es körzetében.

Múlt hétvégén Békéscsabán járt Orbán, és újabb adatokkal jelentkezett. A felméréseik szerint a békési (Békés 2.) és a gyulai (Békés 3.) körzetben utcahosszal vezetnek a fideszes jelöltek, a békéscsabai (Békés 1.) és orosházi (Békés 4.) választókerületben azonban csak orrhossz az előnyük. „Az orrhossz nekünk nem jó, mert a másik oldalon Pinokkiók vannak, ezért az orrversenyt mi soha nem nyerjük meg.” A miniszterelnök szerint a Fidesz országos győzelméhez mind a négy Békés vármegyei választókerületre szükség lesz, azaz „a választás végkimenetele ezekben a békési körzetekben dől el”.

De a miniszterelnök számításai szerint hoznia kell a Fidesznek a szentendrei központú, Pest 4-es körzetet is, ami az általa felállított erősorrendben az 52–53. helyen áll. „Ez egy fontos mandátum. Aki nyerni akar, annak ezt a mandátumot be kell hoznia” – mondta Orbán február közepén Szentendrén. Konkrét számokat is megosztott: az ő felméréseikben októberben a Fidesz 5, Vitályos Eszter 7 százalékponttal vezetett.

„Ez ma egy szorosabb verseny, mint amilyen volt október–novemberben. Csak akkor tudunk nyerni a végén, ha egyetlen szavazó se marad otthon.”

Bíró-Nagy András szerint érdemes lesz figyelni a következő hetekben, hogy Orbán Viktor hol bukkan fel. „Ez mutatja azt, hogy valójában a saját kutatásaiból mit hitt el.” Ha az ígéretének megfelelően még egyszer elmegy Sülysápra, az annak lenne a beismerése, hogy győzelem és vereség kérdését nyitottnak látja. Ha valóban biztos lenne a győzelemben, akkor inkább ellenzékibb körzetekbe menne a Policy Solutions vezetője szerint.

A miniszterelnök hétfői sülysápi látogatása inkább azt üzente, hogy a fideszes fellegvárakban is minimum mozgósítási problémákkal küszködik a Fidesz, de az is elképzelhető Bíró-Nagy szerint, hogy egyszerűen nincs elég fideszes szavazó ezekben a körzetekben. Ezt azonban biztosan nem fogja elismerni nyíltan Orbán április 12-ig.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
További élő árfolyamok!