„A Fidesz a saját fellegvárának tekintett területeken is problémákkal küzd, és lehet, nem csak mozgósítási problémával, hanem egyszerűen nincs elég fideszes szavazó egyes körzetekben” – mondta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője a Telex csütörtöki élő választási műsorában. A beszélgetésben szóba kerültek a Fidesz-kampány válságjelei, Orbánék célja az ukránozás magasabb szintre emelésével, és az is, hogy miért követett el stratégiai-politikai hibát azzal a kormány, hogy elengedte az EU-s pénzek megszerzését.
Több válságjelet is mutat a Fidesz kampánya
„Én ezt a gyengeség jelének, és annak érzem, hogy bajban van a kampányuk. Ha a fele igaz annak, ami a Medián kutatásban megjelent, már akkor is bajban van a Fidesz-kampány” – mondta az elemző a Medián kutatásáról, amire Orbán Balázs egy röhögős fejjel, Orbán Viktor pedig úgy reagált, hogy Hann Endre a „legnagyobb humorista”. Bíró-Nagy szerint egy Medián által mértnél kisebb, 10 százalékos előny is olyan, aminél a kormánypártoknak már „erősen kapaszkodniuk kell”.
A Medián kutatására gyorsan érkezett a válasz a kormányközeli Nézőponttól: ők 5 százalékos Fidesz vezetést mértek. „Még a Nézőpont-kutatás is azt mutatja, hogy idén eddig valami a Tisza irányába mozdult el” – mondta erre Bíró-Nagy András. Szerinte a Nézőpont által mért 5 százalékos Fidesz-előny nem olyan hatalmas. „Ez a trend azt mutatja, hogy nem működtek az eddigi jóléti juttatások sem, miután mostanra a nyugdíjasok megkapták a plusz nyugdíjat, a többgyerekes anyák megkapták a megemelt fizetésüket. Ezekből a számokból nem látszik, hogy ez hatott volna.”
Bíró-Nagy András szerint emellé jönnek az egyéb válságjelek. Példának hozta, hogy Orbán maga kommentál kutatásokat, és azt mondja: a saját maga által rendelt kutatásokat sem hiszi el. „Egyértelmű gyengeség jele az is, hogy elment egy Pest megyei körzetbe, Sülysápra, és ő maga mondta el, hogy a jelöltjük nincs benne abban a 65-ben, ami nyerhető.”
Bíró-Nagy szerint ha ezt a körzetet nem nyeri meg a Fidesz, akkor gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a választásokat sem fogja.
„Itt elismerni, hogy hátrányban vannak, azt mutatja, hogy azok az adatok, amiket eljuttatnak Orbán Viktorhoz, azok a valóságban azt mutatják: inkább azok az eredmények lehetnek valósak, amelyeket a független kutatóintézetek mutatnak.” Bíró-Nagy szerint a szóban forgó Pest megyei 7-es körzet olyan, hogy ha az a Tiszának megvan, akkor megnyerték a választást.
A Policy Solutions vezetője pánikreakciónak tartja az MCC levelét is, amiben főigazgatójuk azt írta a diákoknak, hogy a Tisza szét akarja verni az intézményt. A Tisza egyik ígérete, hogy egyes vagyonelemeket visszavesz az MCC-től. „Ez annak a beismerése, hogy reális forgatókönyvként tartanak attól, hogy elvesztik a választást, és elvesztik azt, amit az MCC-ben kiszerveztek.”
Bíró-Nagy András szerint érdemes figyelni, hogy Orbán Viktor hol bukkan fel. Ha például elmegy újra Sülysápra, az annak a beismerése, hogy győzelem és vereség kérdését nyitottnak látja. Szerinte ha biztosak lennének a győzelemben, akkor olyan körzetbe menne el Orbán, amelyekről azt reméli, hogy az ellenzéki bázisba belemarva hatalmas arányú győzelmet tud ott aratni. „A Fidesz a saját fellegvárának tekintett területeken is problémákkal küzd, és lehet, nem csak mozgósítási problémával, hanem azzal, hogy egyszerűen nincs elég fideszes szavazó ezekben a körzetekben” – mondta Bíró-Nagy.
A Fidesznek két eszköze maradt: a lejáratókampány és a háborús pánikkeltés
„Ez egy kommunikációs kampány része, és ez a kommunikációs kártya maradt az utolsó kártya a Fidesz kezében. Ez a kártya a háborús pánikkeltés” – mondta Bíró-Nagy arról, hogy ukrán akciótól tartva Orbán Viktor katonákat vezényel a kiemelt energetikai létesítményekhez, és arról beszélt, hogy az ukránok megzavarhatják a magyar energetikai rendszereket. Bíró-Nagy szerint az ország nem ugyanabban a lelkiállapotban van, mint négy éve, mikor kirobbant a háború. Az ukránozás magasabb szintre emelésével az lehet a cél, hogy visszahozzák azt az állapotot, ami akkor kétharmados győzelmet hozott nekik. Akkor azonban még friss volt a háború élménye.
A Policy Solutions mérései is azt mutatják, hogy a háborús félelem még jelen van az országban, de messze nincs azon a szinten, mint négy éve, mondta a szakértő:
„a Fidesz egy kevésbé befogadó táptalajra önti a háborús veszélyhelyzettel kapcsolatos üzeneteit”.
Bíró-Nagy András szerint Orbánnak most nincs jobb kártyája, mint hogy mindent erre, a háborút valós veszélyként bemutató stratégiára tegyen fel a következő hónapokban. Szerinte ez a fideszes tábor aktivizálódása szempontjából hozhat eredményeket, és az ellenzékieket is meg tudja vele osztani. A Fidesz szempontjából azonban lehet vele gond: el kellene hitetniük, hogy ez az ország legfontosabb ügye, de az ország jelenlegi problématérképe mást mutat.
„Nem volt ilyen szorult helyzetben a Fidesz az elmúlt másfél évtizedben, nem tudjuk, meddig hajlandóak elmenni ebben a kérdésben” – mondta a szakértő. Szerinte a Fidesznek két eszköze maradt: a lejáratókampány és a háborús pánikkeltés. Retorikai szinten Bíró-Nagy eszkalációra számít, mert a Fidesz az Ukrajna elleni védekezést húzótémává akarja tenni, hogy bebizonyítsák: a világ tényleg veszélyes hely. „A magyar emberek még nem látják annyira veszélyes helynek a világot, mint ahogy azt Orbán Viktor szeretné.”
Bíró-Nagy szerint egy ideje már sejthető volt, hogy a belföldi témákkal ezt a kampányt a Fidesz nem tudja megvívni. Ahogy az is világos volt, hogy tartalmat is kell adni annak, hogy miért a háborús félelemnek kell meghatároznia a kampányt. Az sem véletlen, hogy Magyar Péter az újévi beszédében lélekben már arra készítette az embereket, hogy ha szorult helyzetben érzi magát a Fidesz, akkor durvább eszközökre is képes.
Hol az uniós pénz?
Magyarország több uniós forráshoz sem fér hozzá jelenleg. Az egyik ilyen a Covid utáni helyreállítási alap, ez körülbelül 10 milliárd eurót, azaz kb. 3700 milliárd forintot jelent. Ebben az esetben sürgető, hogy ez a pénzügyi konstrukció idén lejár. Bíró-Nagy András azt mondta, ehhez a korrupciós helyzet és a demokrácia állapotának romlása miatt nem jut hozzá az ország, és nem azért, amit az Orbán-kormány állít. A Tisza egyik legfőbb ígérete, hogy ezeket a pénzeket hazahozza: a helyreállítási alap pénzeit a következő magyar kormánynak fel kell szabadítania, és le kell kötnie, hogy ez az összeg ne vesszen el. „Nagyon feszített a menetrend, ami egy potenciális Tisza-kormányra várhat” – mondta Bíró-Nagy.
A helyreállítási alap mellett ott van a rendes uniós költségvetés, ahol a pénzek egy része szintén be van fagyasztva. Ennek felszabadításához teljesíteni kell a Bizottság által megszabott szupermérföldköveket. Ez az a pénz, amiből minden év végén egy-egy milliárd eurót veszít Magyarország, ez már kétszer is megtörtént. Bíró-Nagy András szerint emellé jön még egy feladat, ami még egy esetleges Tisza-kormánynak is nehéz lenne: ez az a napi egymillió eurós büntetés, amit Magyarország fizet napi szinten, mert egy migrációval kapcsolatos Európai Bírósági döntést az Orbán-kormány nem hajlandó végrehajtani.
Bíró-Nagy András azt mondta: bár a Fidesz azt állítja, hogy az EU azt követeli, bontsa le az ország a határkerítést, és millió számra engedjen be bevándorlókat, erről szó sincs. „A bírósági döntés arról szól, hogy a menekültjogi szabályozást kell összehozni, például a tranzitzónába betévedőkkel emberként kellene bánni.” Ezzel szerinte a Tiszának is kezdenie kell valamit, mert az nem férhet bele semelyik kormánynak, hogy naponta egymillió eurót vonnak le tőle. Ez 2024 nyara óta folyton vonódik, valahol 600 millió euró környékén tarthat már ez a számla.
Jelenleg nagyságrendileg 20 milliárd euróhoz nem fér hozzá az ország, Bíró-Nagy szerint ez az a 8000 milliárd forint, amiről Magyar Péter szokott beszélni a kampányában. „Az uniós pénzek hiánya ebben a ciklusban Orbán Viktor alapvető érdekeit sértette.” Bíró-Nagy szerint
nemcsak az ország gazdasági érdekeit áldozta fel Orbán Viktor a saját szabadságharcos és Brüsszel-ellenes stratégiájának oltárán, hanem a legnagyobb stratégiai politikai hibáját is elkövette azzal, hogy nem jutott kompromisszumra az EU-val.
Bíró-Nagy szerint Orbán azt hihette, hogy ő az, aki megvédi a „gonosz Brüsszellel” szemben Magyarországot, egy megállapodást pedig úgy lehetett volna értelmezni, hogy megadta magát. „A politikai narratívától több nyereséget várt, mint ami gazdasági hátrányt ettől sejtett. Volt egy hiú ábrándjuk, hogy a kieső uniós forrásokat majd keletről behozzák, de ez a forrásbevonzás sem valósult meg úgy, ahogy várták.”
Szerinte ennek is köszönhető, hogy Orbánék a kampányban nem átadókra járnak, nem véletlen, hogy kevés az ilyen kép. „Abba a politikai helyzetbe, amiben vagyunk – soha nem volt ilyen veszélyben a Fidesz hatalma –, abba jelentős részben belejátszik a gazdasági helyzet, ebben pedig jelentős szerepet játszik az uniós pénzek hiánya.”
„Ha kormányra kerülnek, ezen a téren Magyar Péteréknek muszáj gyorsan felmutatni eredményt annak érdekében, hogy ne jöjjön el egy kiábrándulás a Tiszával kapcsolatban” – mondta Bíró-Nagy az EU-s pénzek hazahozataláról. Szerinte ha egy Tisza-kormány hajlandó teljesíteni a szupermérföldköveket, akkor viszonylag gyorsan politikai alku születhet Brüsszelben. „Legjobb esetben valamikor a nyáron születhet ilyen megállapodás.” Az elemző szerint a Tisza-kormánynak kész tervekkel kell rendelkeznie arra, hogy mit és hogyan fognak csinálni ebben a kérdésben.
