Gulyás Gergely a Telexnek: 96 napra elég kőolajtartaléka volt Magyarországnak, amikor leállt a szállítás a Barátságon

A legfontosabb témák, amikről Gulyás Gergely és Vitályos Eszter beszéltek a csütörtöki kormányinfón:

• Sok szó esett az orosz támadás miatt leállt Barátság olajvezetékről. Gulyás szerint a Hormuzi-szoros iráni blokádja miatt még fontosabb lenne az újraindítása. A vezeték jobb állapotban van, mint valaha, csak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nem engedi megnyitni. Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte közben, továbbra is szállítanak majd olajat.
• Nem tervez a kormány benzinársapkát bevezetni, de elhalasztotta a jövedéki adó emelését. Szerinte az üzemanyag magyar adótartalma a régió egyik legalacsonyabbja. Arról is beszélt, még bőven van kőolajtartaléka az országnak, az Adria-vezeték ügyében pedig vita van a Janaf és a Mol között.
• Gulyás arról is beszélt, hogy a schengeni átjárhatóság miatt nőtt Magyarország terrorfenyegetettsége. Egyébként igyekeznek hazahozni a Közel-Keleten rekedt magyarokat, egy repatriáló repülő hamarosan felszáll Jordániából. Emellett arról beszélt, készülnek egy iráni migrációs hullámra a déli határon.
• Orbán Viktor nem ismeri a Szőlő utcai botrány főszereplőjét, Juhász Péter Pált, és soha nem találkozott vele.
• Felmerült a szifiliszes csecsemők ügye, Vitályos Eszter azt mondta, szűrőprogramot indítottak. Hozzátette, elsősorban gondozatlan terhességből származó csecsemők halnak meg emiatt.

Vitályos Eszter kormányszóvivő berekesztette a kormányinfót, közvetítésünket lezárjuk.

A kormányinfón Gulyás többször is említette, hogy állítása szerint a brent és az Ural típusú kőolajak közötti árkülönbözetre kivetett adóból finanszírozza a magyar állam a rezsicsökkentést. Kollégánk felhozta, hogy a Nagy Márton által nemrég közzétett adatok szerint a rezsicsökkentés tavaly körülbelül 600 milliárd forintba került, míg a két típusú kőolaj közötti árkülönbségre kivetett adóból csak 25 milliárd forint folyt be.

Gulyás szerint ez a 25 milliárd is hiányozna a 600 milliárdból, amit a rezsicsökkentésre költenek, fontosabb azonban az, hogy Magyarország a földgázt is Oroszországból vásárolja.

Pontosan mennyi időre van elég kőolaj Magyarországon? – tette fel a kérdést a Telex riportere. Gulyás szerint a Barátság kőolajvezetéken való szállítás megszakadása idején 96 nap volt, ami azóta valamennyit csökkent.

Gulyás szerint erre a helyzetre az a megoldás, hogy tankerekkel elviszik az orosz kőolajat Horvátországba, ahonnan az Adria-kőolajvezetéken hozzák fel azt Magyarországra. Itt a Mol és a Janaf között van vita arról, hogy az Adria kapacitása elegendő-e Magyarország és Szlovákia teljes energiaellátására, vagy sem.

Gulyás egy kérdésre azt mondta, hogy a Horvátországon keresztül érkező olajjal legalább fél évig kibírja Magyarország, de valószínűleg hosszabb ideig is.

Amikor kormányozni kezdtünk, a földgázszállításra alkalmas interkonnektorok közül kettővel volt kapcsolatunk, most hattal van. Kőolajban mindig is támogattuk az Adria kapacitásnövelését és a Barátság meglétét is – mondta Gulyás Gergely arra, mennyit tett a kormány az energiaimport diverzifikálásáért. Dolgoznak alternatív vezetékeken, amik megépítése még egy-két évig tart. „Ha nem így tettük volna, három és fél évvel ezelőtt a rezsicsökkentést nem lehetett volna fenntartani” – mondta Gulyás. Az olcsó olaj a legjobb, ha van. Hozzátette, ha elmegy valaki tankolni, van benzin a kutakon.

Aki teheti, vegyen ki szabadságot, segítsen kampányolni – mondta Orbán Viktor egy kampánygyűlésen. Felmerült a kérdés, kapnak-e utasítást az állami munkavállalók, hogy vegyenek ki rendkívüli, éves kereten felüli szabadságot erre a célra. „Az abszurd rovat után a humor rovathoz érkeztünk el” – felelte Gulyás. „Ha valaki úgy gondolja, a szabadidejében fontos neki az ország jövője”, és ezzel a kormánypártokat szolgálná, és kivesz pár napot, aktivistaként dolgozik, „azt hálásan megköszönjük”. Gulyás szerint „nem pártállamban élünk”, mindenki a normál szabadságából vehet ki, amit törvény rögzít.

Magyarországnak jelentős kőolajtartalékai vannak, amik az áprilisi választásokig nem fognak kifogyni – mondta Gulyás. Szerinte ezért addig „nem történik semmi”, ha az ukránok továbbra sem engedik át az orosz olajat.

Gulyás elmondása szerint a százhalombattai kőolaj-finomító vagy tiszta orosz kőolajat, vagy orosz és máshonnan származó kőolaj keverékét tudja csak finomítani, tisztán máshonnan származót nem. Ezért szerinte hosszú távon csak az lehet a megoldás, hogy akár Ukrajnán, akár Horvátországon keresztül, de behoznak valamennyi orosz (Ural típusú) kőolajat.

A SAFE-pénzekről, a védelmi célú uniós hitelfelvételről azt mondta Gulyás, erről az Európai Bizottságot kell megkérdezni. Nekik két hete kellett volna dönteni a témában. Mivel Magyarország blokkolja az új orosz szankciós csomagot és az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós kölcsönt, Gulyás azt saccolta, az EU mindezért hátráltatja a SAFE-programot. „Máshonnan is fel tudunk venni hitelt”, de ez „kamat szempontjából nagyon kedvező” – mondta a SAFE-ről. Magyarország NATO-tagként kötelezett rá, hogy NATO-kompatibilis fegyvereket vásároljon. Ha más ország ad kedvezményes hitelt hadiipari termékek vásárlására, például az USA és Törökország, akkor tőlük kell ezt igényelni.

Elsősorban gondozatlan terhességből származó csecsemők halnak meg szifilisz miatt Magyarországon – mondta Vitályos Eszter. Szerinte volt olyan eset is, amikor az első trimeszterben végzett tesztelés még negatív értéket mutatott, a terhesség későbbi szakaszában azonban elkapta az édesanya a szifiliszt. Konkrét számot nem tudott mondani.

Varga Judit jól fizető állást kért a volt férjének, Magyar Péternek Lázár János szerint, erről mit mondana Gulyás? – kérdezte az ATV. Orbán Viktor azt mondta erről a szerdai interjújában, nem tartja jó dolognak ezt, küzd a jelenség ellen. „Egyetértek azzal, amit tegnap a miniszterelnök elmondott”, Gulyásnál pedig nem volt Magyar alkalmazásban. Ő alkalmatlannak látta Magyart a közéleti szerepvállalásra, ellentétben Varga Judittal. Lázár János lépését nem akarja morális szempontból minősíteni, megérti, amit tett.

Helyesnek tartja-e Gulyás, hogy egy megtámadott ország elnökét plakátolják ki Magyarországon? – kérdezte meg az ATV riportere. Gulyás szerint a háború kitörése után Magyarország több módon is segítette Ukrajnát, például számos európai uniós döntést jóváhagytak, amely Ukrajna számára szükséges volt.

Gulyás szerint viszont Zelenszkij a magyar energiabiztonságot fenyegeti, és ma már nyíltan vállalja, hogy beavatkozna a magyar választásokba, ami miatt megérdemli, hogy kiplakátolják Magyarországon.

Azért nem fogadtuk el az „átláthatósági” törvényt, mert még nem találtuk meg azt a jogi formát, ami minden kötelezettségünknek megfelelt volna – mondta Gulyás Gergely a külföldi beavatkozásokra vonatkozó kérdésre. A miniszter szerint viszont az ellenzék nyitott olyan források elfogadására, amelyeket a mai törvények tiltanak.

„Jogos igény”, hogy eltorlaszoljuk a külföldi források megjelenését a magyar belpolitikában – ismételte el Gulyás. Szerinte most éppen nem dolgoznak az átláthatósági törvényen, de amikor dolgoztak rajta, akkor „jogi buktatói és nehézségei” voltak. Ezeket akkor nem tudták megoldani.

„Ha ilyen kérés érkezik, azt meg fogjuk vizsgálni” – mondta arra Gulyás, hogy használhatna-e az USA magyar bázisokat Irán ellen. Hogy egyetért-e egy „népirtó rezsim” elleni fellépéssel, azt felelte, nagy irodalma van a kérdésnek. Az amerikaiak nem azt mondják, hogy a diktatúra volt a beavatkozás oka, hanem „az iráni atomprogram és annak fenyegetése”. Donald Trump amerikai elnök szerint két hét múlva már atomfegyver lett volna Irán kezében, de Gulyás eleve nincs ilyen információk birtokában, nem is tud Trump fejével gondolkozni.

Mit lehet tudni a hazahozott hadifoglyok további sorsáról? – tette fel a kérdést az Index újságírója. Gulyás szerint erről nincs információja, de feltételezi, hogy Ukrajnába nem akarnak majd visszamenni. A miniszter szerint elképzelhető, hogy később ukrán állampolgárságú, de magyar nemzetiségű hadifoglyokat is megpróbálnak majd kiszabadítani.

Az Index újságírója megkérdezte, hogy a kormány mérlegeli-e az Irakban állomásozó magyar katonák hazahozatalát, hazarendelését. Gulyás szerint bár azt nem lehet mondani, hogy ők teljes biztonságban vannak, egyelőre még nem született döntés arról, hogy hazarendeljék őket. Később azonban dönthetnek majd így.

Az Index arra is rákérdezett, hogy a kormány információi szerint hány magyar állampolgár tartózkodik Iránban. Gulyás erre azt mondta: „nem tudok számot mondani”.

Hogyan befolyásolja az iráni háború a gazdaságot és a költségvetés tervezetét? – jött a következő kérdés. „A gazdasági hatása szóba került”, de ez a háború kitörése után öt nappal megbecsülhetetlen – mondta Gulyás. Ugyanis nem tudni, valóban négy hétig tart-e a háború, vagy elhúzódó konfliktus lesz, ami más amerikai beavatkozások után már megtörtént. Az első esetben „létező, de csekély” ennek a költségvetési hatása, de ha elhúzódik a háború, kérdéses lesz, a Hormuzi-szoros hajózhatóságát, illetve a kieső olajexportot hogyan lehet biztosítani.

„Ha szükséges, meg fogjuk erősíteni a déli határt” – mondta Gulyás arra, várható-e migrációs hullám. Van egy migrációs veszély szerinte, a háború sújtotta Iránból Törökország felé is lehet menekülni, így nem zárható ki, hogy Európa felé a 2015-öshöz hasonló migránshullám indul el. Kapcsolatban vannak a törökökkel, nézik a balkáni helyzetet is. Ha jön a migránshullám, megerősítik a déli határt – ismételte meg a miniszter.

Meredeken emelkedik a szifiliszes megbetegedések száma, és egyre több gyerek hal meg azért, mert szifilisszel születik – mondta Breuer Péter. Gulyás szerint van egy szülész-nőgyógyász szakmai testület, amely dönthet a szülésekre vonatkozó protokollokról, és ha bármilyen változást javasolnak, akkor azt a kormány támogatni fogja.

Vitályos hozzátette: az utóbbi időszakban a problémára tekintettel indítottak egy szűrőprogramot, amelynek részeként szűrni fogják szifiliszre a terhes nőket. A szifiliszes szülések problémáiról itt írtunk bővebben.

A Nyírő Gyula Kórház Pszichiátriai Intézetének főigazgatója körüli botrányról azt mondta Gulyás, az egészségügyi kormányzat feladata a Nyírő pszichiátriai ellátásának biztosítása, minden érintettel tárgyalnak. Természetesen minden elképzelhető – felelte arra, hogy Ézsi Robin vitatott igazgatót menesztik-e, aki miatt már eddig is több szakorvos távozott, és további 27-en lengették be felmondásukat. Erre egy vizsgálóbizottság felállítása volt a reakció.

Az RTL rákérdezett arra, hogy a rendőrség miért zárta be a Turbina nevű szórakozóhelyet, amikor kiderült, hogy valaki azt állította: ott vásárolt drogot. Gulyás szerint „rendkívül indokolt” a hely bezárása, és „arányos”, hogy a szórakozóhelyet bezárassák ezért.

Gulyás szerint a szórakozóhelyek feladata, hogy garantálják, hogy a helyen ne lehessen drogot fogyasztani, aki ezt nem tudja garantálni, azt be kell zárni. Gulyás szerint „be kell záratni minden helyet, ahol drogot találnak”.

Mérsékli-e a kormány az extraprofitadót a benzinárakon, merült fel a kérdés. „A magyar benzinár a regionális árszintbe illeszkedik, ott az alacsonyabbak közé tartozik” – felelte Gulyás Gergely. A magyar adótartalom szerinte a régió egyik legalacsonyabbja a szomszédos országok tekintetében. Magyarországon 50 százalék az adótartalom a 95-ös benzinnél, szinte mindenhol máshol magasabb. A gázolaj esetén két környező országban, Horvátországban és Szlovákiában 1 százalékkal alacsonyabb az adótartalom.

Az egyik érintett már korábban átadta a rendőrségnek a Szőlő utcai javítóintézetben történt bántalmazásokról szóló felvételeket, azok azonban nem kerültek át az ügyészséghez – mondta az RTL riportere. Gulyás szerint ez olyan állítás, amelyet bizonyítani kell, és erre a nyomozó irodának és a rendőrségnek kell válaszolnia.

Az RTL arra is rákérdezett, hogy miért nem rúgták ki december előtt Kovács-Buna Károlyt a Szőlő utcából, ha az ügyészség már októberben is birtokában volt a bántalmazásról szóló felvételeknek. Gulyás szerint elképzelhető, hogy a felvételeket csak később vizsgálták meg.

Gulyás szerint a kormány azzal reagált erre a problémára, hogy a büntetés-végrehajtás alá szervezte át a javítóintézetet. A miniszter azt mondta: Orbán Viktor nem ismeri Juhász Péter Pált, és soha nem találkozott vele.

Gulyás Gergely szerint Jordániából nem jelent kockázatot egy repülő felszállása, ezért onnan hoz majd haza magyarokat egy gép. Pontos adatot még nem tud mondani az utasok számáról. Mindenhova küldenek majd repatriáló repülőket a térségben, de minden esetben meg kell vizsgálni, nem jelent-e nagyobb veszélyt a repülőtér használata, mintha valaki az adott városban maradna. Eddig pont ezért nem indultak különgépek a kinnragadt magyarok hazahozatalára. Nap mint nap vizsgálják a helyzetet, ami egyre jobb a régióban a miniszter szerint.

Putyin a napokban azt nyilatkozta, hogy akár az európai szankciók bevezetése előtt leállíthatják az Európába irányuló kőolajszállítást – hozta fel a közmédia riportere. Gulyás szerint Putyin Szijjártó moszkvai útján megerősítette, hogy továbbra is a korábbi feltételek mellett szállítanak majd nyers kőolajat Magyarországra.

Az orosz fogságból szabadult magyar hadifoglyokról, illetve Ukrajna emiatti információkérésére azt mondta, „természetesen semmilyen információt az ukrán külügy nem fog kapni”. Gulyás szomorú azért, mert Ukrajna inkább látta volna saját polgárait halottként, viszont „mi örülünk, hogy kiszabadultak”.

Nem volt szó a kormányülésen arról, hogy újra bevezessék a benzinársapkát – mondta Gulyás a közmédia kérdésére. Gulyás szerint van egy megállapodásuk a Mollal, amelynek az a lényege, hogy a magyar kőolajár nem lehet magasabb, mint a környező országok átlagos ára. Ezt a Mol tartja is, és ez Gulyás szerint jó rendszer.

A január elejére tervezett jövedékiadó-emelést a kormány elhalasztotta, emiatt erre várhatóan júliusban kerül majd sor. Szerinte azt majd júliusban fogják mérlegelni, hogy az emelést tovább halasszák-e vagy sem.

Az első újságírói kérdésre azt felelte Gulyás, semmi köze a hazai választások megtartásának és a Barátságon újrainduló szállításoknak egymáshoz. „A kérdés nem diplomáciai”, hanem Volodimir Zelenszkij elnök döntése. „Ezt diplomáciai kapcsolatokkal nem lehet helyettesíteni, ez az ukrán elnök döntése” – tette hozzá. Gulyás szerint a Barátság jobb állapotban van, mint valaha. A magyar tényfeltáró bizottságról azt mondta, az ukrán államnak kellene beengedni a bizottságot. Szerinte Ukrajna az uniós társulási szerződésben vállalt kötelezettségének nem tesz eleget, ha nem engedi be a magyar delegációt. Ha valóban technikai akadálya van az újraindításnak, akkor be kéne engedniük a tényfeltáró csapatot.

Az iráni háború kirobbanása miatt jelentősen megnőtt a terrorveszélyek kockázata – mondta Gulyás. Szerinte ennek az az oka, hogy Nyugat-Európában nagyon sok Közel-Keletről származó személy él, és bár Magyarországon nagyon kevesen vannak, a schengeni szabad határok miatt Nyugatról bármikor átjöhetnek. Emiatt a kormány megemelte a terrorfenyegetettségi készültség szintjét.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta az iráni háborúról a csütörtöki kormányinfón, hogy növekszik az Európára leselkedő veszély, főleg nyugatabbra. A Hormuzi-szoros blokádja az energiabiztonságot fenyegeti, bizonytalanná vált, hogy a globális olajszállítmányok 20 százaléka el tud-e jutni rendeltetési helyére. „Sokszorosan káros, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket”, ezért felszólította Ukrajnát, hogy nyissa meg a vezetéket. Szerinte a bizonyítékok alátámasztják, hogy a vezeték működik, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök miatt nem indítják újra. Szerinte bizonyító erejű, hogy az ukránok nem engednek külföldi szakértőket a vezeték közelébe. Említést tett az új magyar vizsgálóbizottságról, a stratégiai készletből felszabadított olajról, exporttilalomról, az uráli olaj nélkülözhetetlenségéről a százhalombattai finomítóban, valamint az energetikai létesítmények fokozott védelméről.

Január végén orosz támadás érte az orosz kőolajat Magyarországra szállító Barátság vezetéket, aminek messzemenő következményei lettek. A kormány azóta azt állítja, Ukrajna szándékosan szabotálja a szállítás újraindítását, Orbán Viktor kormányfő – bárki által megvásárolható – műholdfelvételekkel igazolta, hogy a vezetéknek kutya baja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleállt a dologba, és hiába szeretne az Európai Unió és Magyarország is külön-külön vizsgálóbizottságot küldeni a terepre, Ukrajna nem lelkesedik az ötletért. Azt is közölte, az Orbán által publikált műholdképeken nem látni, milyen állapotban van a föld alatt a vezeték, aminek helyreállítása hosszú időbe telik majd.

Magyarország a Barátság kőolajvezeték orosz támadás miatti leállása ellenére is ragaszkodik hozzá, hogy orosz olajat vegyen. Ennek másik útja a horvát Janaf által üzemeltetett Adria-olajvezeték. Azonban a horvát fél hamar jelezte, embargó alatti orosz olajat nem tervez szállítani ezen, minden más – tankhajókon érkező – olajat azonban szívesen betáplál a Magyarország felé tartó vezetékbe. Hernádi Zsolt Mol-vezér a Telexnek adott interjújából kiderül, hogy a Mol már meg is rendelt egy orosz olajszállítmányt Omišaljba, a horvát olajterminálba.

A magyar kormány és a Mol ezután a drága és szelektív szállítással is megvádolta a Janafot, ami közleményekben vágott vissza. A Mol-leányvállalat Slovnaft fel is jelentette a Janafot az Európai Bizottságnál. A magyar érv egyébként az, hogy Magyarország felmentést kapott az amerikai szankciók alól az orosz olaj behozatalára. A Janaf reakciója szerint a feljelentés a cégek „tárgyalási stratégiájának és nyomásgyakorlási taktikájának része”.

Két magyar-ukrán hadifogoly oroszok általi elengedését érte el a magyar kormány. Csütörtök hajnalban érkezett velük Budapestre a Moszkvába látogató Szijjártó Péter külügyminiszter. A repülőtéren azt nyilatkozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a hadifoglyokért nem kért semmit cserébe. A foglyok elengedését maga Vlagyimir Putyin orosz elnök jelentette be szerdán. Mint írtuk, a magyar hadifoglyokkal kiemelten foglalkozik általánosságban is a kormánypropaganda. Az MTVA A háború borzalmai című műsorában olyan videókat mutatott be, amelyeken orosz hadifogságban lévő kárpátaljai magyarok mondanak hálát a túlélésért orosz fogvatartóiknak. Egy nemzetközi jogász szerint ezek közlése a nemzetközi jog megsértése is lehet.