A Mol feljelenti a Janafot az Európai Bizottságnál

A Mol és szlovák leányvállalata, a Slovnaft az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságán jelentette fel a horvát kőolajszállító vezetéket üzemeltető horvát Janaf vállalatot monopol helyzettel való visszaélés vádjával – írja szerdai közleményében a Mol. A magyar olajcég szerint a Janaf jogi ellenőrzésekre hivatkozva halogatja, hogy orosz olajat fogadjon tengeri úton, és azt az Adria-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába szállítsa azt, ezt tartja visszaélésnek a Mol.

A Janaf és a Mol egy ideje heves vitában áll egymással, különösen azóta, hogy, ahogy a Mol közleménye fogalmaz, „2026 január 27-én a Barátság-vezetéken keresztül Magyarországra és Szlovákiába irányuló kőolajszállítás megszakadt”, nem részletezve, hogy a vezetéken az orosz hadsereg találata miatt állt le a szállítás. A vezeték azóta nem működik, így Magyarországra csak a másik olajvezetékén, az Adrián keresztül jut el olaj.

A magyar kormány és a Mol is sokszor elmondta már azóta, hogy mivel Magyarország felmentést kapott az uniós és amerikai olajszankciók alól, hogy továbbra is használhasson orosz kőolajat, így ha a Barátság vezetéken, Oroszország és Ukrajna felől nem tudja azt behozni, behozhatja tengeri úton, az Adria-vezetéken. A Mol közleményében is szerepel, hogy ezt az álláspontot a magyar és szlovák szakhatóságok is megerősítették, és „a kitétel nevesítve van a vonatkozó EU-s szankciós szövegben is”.

Ennek ellenére a Janaf, amely „monopóliummal rendelkezik a magyar és szlovák finomítók tengerről való ellátásával kapcsolatban”, a mai napig nem erősítette meg, hogy átveszi a tengeri útvonalon érkező orosz kőolajat.

A Mol szerint „a Janaf magatartása az ellátás és a hozzáférés megtagadásának minősül”.

„Ahelyett, hogy tisztességes, átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek mellett biztosította volna a hozzáférést, a Janaf a nélkülözhetetlen infrastruktúra feletti ellenőrzését arra használta, hogy korlátozza a hozzáférést. Ezzel tovább fokozza jelenlegi háborús konfliktusok miatt amúgy is kiélezett ellátási bizonytalanságot” – olvasható a Mol közleményében.

„Az uniós versenyjog világosan írja, hogy az a vállalat, amelyik monopóliummal rendelkezik az energia infrastruktúra területén, erőfölényben van. Az ilyen infrastruktúra feletti ellenőrzés lehetővé teszi az üzemeltető számára, hogy a fogyasztóktól és a versenytársaktól függetlenül viselkedjen, többek között azáltal, hogy az árakat tartósan a versenyképes szint fölé emeli, vagy megtagadja a hozzáférést. A Mol a Slovnaft álláspontja szerint a Janaf viselkedése kimeríti ezt és a vállalat visszaélt erőfölényével.”

A Mol arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárásban vessen véget a Janaf jogsértésnek és tegye lehetővé, hogy a Mol és a Slovnaft hozzáférhessen a kritikus infrastruktúrához. „Az Európai Bizottság beavatkozása véget vetne az alapvető létesítményhez való hozzáférés indokolatlan megtagadásának is, ami több közép-európai ország fogyasztóinak és a közérdek sérelmét jelenti, mivel az veszélyezteti az energiaellátás biztonságát a sebezhető közép-kelet-európai régióban.”

A magyar vállalat szerint a visszaigazolás késedelmes beérkezéséből eredő pénzügyi károkért a Janafot terheli a jogi és anyagi felelősség. A Mol fenntartja magának a jogot, hogy kárigényét horvát céggel szemben érvényesítse.

A Mol az Európai Biztosságnak küldött levelében újra felhívja a figyelmet arra is, hogy a magyar olajcég szerint a Janaf 2022 óta a méltányos piaci árak három-négyszeresét kéri el a szállításért, és ezen most sem hajlandó érdemben változtatni. A Mol és a Slovnaft ezért egy másik beadványt is benyújt a Janaf visszaélésszerű árképzési és tárgyalási gyakorlatairól. A Janaf ezekre a vádakra közleményben szólt vissza, amely szerint a Mol-csoport nyilvános nyilatkozatok sorozatával fokozta a Janaf elleni támadásait, megpróbált látszatigazolást teremteni a kedvezményes orosz olaj importjára, amelyből évi egymilliárd eurós többletprofitot termel.

A Barátság vezeték miatt a magyar és ukrán kormány is üzengetési hadjáratba kezdett egymással. Legutóbb Orbán Viktor olyan műholdfelvételeket tett közzé hétfőn, amelyek szerinte azt bizonyítják, hogy nincs technikai akadálya az orosz támadásban megrongálódott Barátság kőolajvezeték újraindításának, és azt kéri, magyar és szlovák szakemberek a helyszínen vizsgálhassák meg a vezetéket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök erre azzal reagált, hogy műholdfelvételekről nem lehet látni, mi történik a csővezetékkel és a Barátság irányítóközpontjával, így az Orbán által hivatkozott felvételekből semmilyen következtetést nem lehet levonni.