Az Adria-vezetéket üzemeltető Janaf visszaszólt a Molnak

Folytatódik a rendkívül elmérgesedett magyar-horvát kőolajvezeték-vita. Mint arról a Telex is beszámolt, a Mol arról adott ki közleményt, hogy a horvát Janaf vezetéküzemeltető rendkívül drágán szállít kőolajat. A magyar cég arról írt, hogy a tranzit ára háromszoros, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL kőolajvezeték díjazása. A Mol be is mutatta a tonnákra és száz kilométerre vetített díjterheléseket egy összehasonlító táblázatban.

Sokáig nem késett a horvát Janaf válasza sem. A cég úgy vélte, hogy a Mol-csoport nyilvános nyilatkozatok sorozatával fokozta a Janaf elleni támadásait, megpróbált látszatigazolást teremteni a kedvezményes orosz olajimportjára, amelyből évi egymilliárd eurós többletprofitot termel.

A cég ugyan nem cáfolta a Mol adatait, de jelezte, hogy szerinte a „tonnánként 100 kilométerenként” árról szóló vita lényegtelen, mivel a Janaf olajvezetéke 2,3-szor rövidebb, mint az orosz Barátság (Druzsba) vezeték. A vevők tonnányi olajat vásárolnak a rendeltetési helyükre szállítva, nem pedig tonnát kilométerenként a vezetéken. Az egyetlen releváns kritérium tehát a teljes szállítási költség.

„A nyersolaj teljes árának különbsége nem a szállítási költségekből fakad, hanem abból a tényből, hogy az orosz nyersolaj körülbelül 30 százalékkal olcsóbb, mint a nem orosz nyersolaj. A csővezetékes szállítás a teljes olajárnak csak néhány százalékát teszi ki, és nem meghatározó tényező.”

– vélte a Janaf. A cég hangsúlyozta, hogy ő stabil szállító, most is nyolc nem orosz olajszállító tartálykocsit fogadott a szállítások folytonosságának megőrzése érdekében.

Az ügy előzményeiről korábban sokat írtunk. A Janaf, vagy másik nevén Adria vezeték Kádár János és Josip Broz Tito, vagyis egy magyar–jugoszláv páros nagy trükkje volt. Az olajválság idején a Szovjetunió szívesen adta el a hirtelen négyszeresére dráguló olaját a Nyugatnak kemény devizáért, így a magyarok és a jugoszlávok engedélyt kaphattak egy tengeri vezeték megépítésére. Magyarország ship or pay, vagyis „szállíts vagy fizess!” megállapodást kötött, azaz ha szállítottunk, akkor tranzitdíjat fizettünk, ha nem szállítottunk, akkor pedig egyéb jogcímen, de szintén fizettünk.

Az Adria olajvezeték és elágazásai sok országot (Horvátország, Szerbia, Magyarország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Szlovákia, Csehország) elértek, korábban is lehetett volna használni nagyobb mértékben a vezetéket, de a szállítások inkább csak a szerb, horvát, bosnyák finomítókat érték el. A horvát fél sérelmezte is, hogy az Adria kapacitásai nincsenek megfelelően lekötve.

Csak aztán hirtelen nagyon felértékelődött a horvát vezeték, hiszen az orosz olaj korlátozások alá esett, ám a fő vevők, a százhalombattai Dunai Finomító, a pozsonyi Slovnaft-finomító és a szerb NIS pancsovai finomítója azt jelezték, hogy a Janaf kihasználva a szankciós helyzetet, extra drágán szállítana csak.

A vezeték amúgy a Krk-szigeti (omišalji) olajtermináltól indul, van egy északi leágazása, amely eléri Magyarországot, onnan pedig Szlovákiát, illetve egy keleti, amely Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát szolgálta ki, csak éppen a bosnyák finomító már évek óta nem működik. A horvátok tárgyalási pozíciója most nagyon erős, de mivel a Mol vélhetően megveheti a szerb NIS-t, így a Janaf valójában egyetlen szereplővel, a Mol-csoporttal áll szemben, itt pedig nagyon rossz a viszony.

Magyarország, elsősorban a Mol régóta azt mondja, hogy

Horvátország a globális referenciaárakhoz képest sokszoros áron szeretne szállítani.

Az EU érdemben nem avatkozott bele a vitába, pedig a szakma szerint valójában Brüsszelnek is az lenne a legjobb, ha a horvátok és a magyarok megegyeznének, ha beindulna az érdemi olajszállítás a tenger felől és nem kellene a magyaroknak és a szlovákoknak az orosz importot fenntartó derogációkat adni.

Igaz, hozzátehetjük, ha az Adria árai jóval alacsonyabbak lennének, a Mol és a magyar kormány akkor sem szeretne lemondani a két ellátási útvonalról, illetve a valóban kedvezőbb árú orosz olajról. Erről Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója nemrég részletesen is nyilatkozott a lapunknak.