A Janaf jelenleg több mint háromszoros áron számolja a tranzitdíjat, mint a szomszédos, trieszti kikötőből induló és Németországon át Bécsig vezető TAL kőolajvezeték üzemeltetője – áll a Mol közleményében. Hozzáteszik: a horvát árak több mint másfélszer olyan magasak, mint az ukrán szakaszon alkalmazott tarifák, miközben Ukrajna háborúban áll, ami rendkívüli kihívások elé állítja az ukrán energetikai infrastruktúrát, és ezen nehezítő körülmények nem állnak fent a Janaf esetében.
A díjak tonnánként, 100 kilométerre vetítve:
A Mol szerint az Ukrajnán keresztül érkező úgynevezett szárazföldi szállítás közvetlenül a termelő vállalatoktól szállítja a kőolajat a térségbe, arra egyéb szállítási költség nem rakódik. Ezzel szemben az omisalji kikötőbe érkező árukat a termelő országokból (Líbia, Szaúd-Arábia, Kazahsztán, Norvégia stb.) Horvátországig kell szállítani a tengeren, ami tonnánként újabb 20-25 dolláros szállítási többletköltséget jelent. Ez a többletköltség még inkább drágítja az amúgy sem indokolt szállítási költségeket a horvátországi útvonalon, írják a közleményben.
A Mol szerint a horvát vállalat 2022-ben, a háború kitörése után több mint 70 százalékkal növelte a szállítási díját, miközben hasonló emelkedést más szolgáltatóknál egyáltalán nem tapasztaltak. A cég hangsúlyozza, hogy a Mol és a Janaf között jelenleg nincs aláírt szerződés, szerintük a jelenlegi szállítások jogilag rendezetlen környezetben történnek.
Mint írják, a Mol továbbra is a megegyezésre törekszik, de a cég szerint a Janaf azonban visszaél a helyzetével, mert nem az iparági árszabásnak megfelelően ad ajánlatot a kőolajszállításra, és nem veszi figyelembe a tengeri szállítás többletköltségeit. Egyúttal az új szerződésben a viták rendezését az elmúlt évek gyakorlatának megfelelő osztrák jog és bécsi választottbíróság helyett horvát jogalapra és zágrábi bíróságra helyezné. Ezt a Mol nem tudja elfogadni, zárul a közlemény.
Az ügy előzménye, hogy a Barátság kőolajvezetékhez tartozó egyik létesítményt orosz bombatámadás érte Brodi közelében. Emiatt január 27-e óta nem érkezik kőolaj Magyarországra és Szlovákiába a vezetéken keresztül. A magyar és a szlovák kormány azt állítja, hogy az Oroszországból Ukrajnán át Magyarországra és Szlovákiába tartó csőrendszer már alkalmas lenne a tranzitra, de ezt az ukrán vezetés politikai döntése nem hagyja. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt hangoztatta, hogy a vezetéket Oroszország rongálta meg, és a javítással támadásokat kockáztatnak, miközben van alternatíva Horvátországon át.
A horvát gazdasági miniszter, Ante Šušnjar február 16-án azt nyilatkozta, Horvátország nem fogja hagyni, hogy Közép-Európa üzemanyag-ellátása veszélybe kerüljön, és készen állnak segíteni a súlyos zavarok megoldásában. Február 19-én Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette, hogy a Mol tengeren szállított kőolajat rendelt az oroszoktól, mire Šušnjar az X-en azt reagálta, az egész felhajtás a pénzről szól. „A kőolajvezetékek az igazat mondják – nektek is ezt kellene.”
A horvát vezetékről szóló vitáról Orbán azt mondta: Horvátországnak kötelessége a Mol befutó tankhajójáról kiszivattyúzott (akár orosz) olajat betáplálni az adriai vezetékbe. Szerinte tesztelni tervezik, hogy lehet-e többet szállítani az adriai vezetéken, fővezetékké válhat-e. Azért kell kettő vezeték, mert ha az egyikkel baj van, a másik még működik. A Tisza Párt gazdasági felelőse, Kapitány István elmélete ezért nem jó szerinte, mert azzal leválna az orosz olajról, és egy vezetéktől függene az ország. Ez nem diverzifikáció – mondta Orbán.
