Orbán Balázs: Nem kell elfogadnunk, amit az oroszok mondanak, de ők ezt valóban úgy élik meg, hogy ez csupán egy különleges katonai művelet

Nincs értelme, annak hogy az emberek nap mint nap százával halnak meg a fronton olyan területekért, amelyeket a végén, remélhetőleg minél előbb, öltönyös emberek szerződésekben vagy ide vagy oda fognak rakni – többek között erről beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, a Fidesz kampányfőnöke a Baljós közelség című, Ukrajnáról, a kárpátaljai magyarok helyzetéről szóló dokumentumfilm bemutatója után tartott pódiumbeszélgetésen kedd este.

Az MTI beszámolója szerint a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott beszélgetésen Orbán arról beszélt, Magyarország semleges az ukrán–orosz háborúban, ezért nem akar lemondani az olcsó orosz energiáról, „hiába lenne jó az ukránoknak”. Ezzel ugyanis szerinte saját magunknak tennénk rosszat. „Senki sem kérheti tőlünk, hogy úgy segítsünk másokon, hogy ezzel saját magunkat tönkretegyük, ezért hiába zsarolnak minket, az orosz energiáról való leválást nem fogjuk megtenni” – mondta.

Az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő Tanács és az Európai Parlament tavaly decemberben állapodott meg arról, hogy 2026 végétől kivezetné az orosz cseppfolyós földgázt, 2027 őszétől pedig a vezetékes földgázt is teljesen kitiltanák. Az erről szóló jogszabályt végül idén januárban magyar és szlovák nem mellett szavazta meg az Európai Unió Tanácsa. A miniszteri Tanácshoz hasonló nevű, de állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács 2022. márciusi ülésén is kimondták már: „az Európai Unió fokozatosan, a lehető leggyorsabban meg fogja szüntetni az orosz gáz, olaj és szén importjától való függőségét”. Ezt akkor a Magyarországot képviselő Orbán Viktor is elfogadta.

A miniszterelnök politikai tanácsadója azt is kifejtette, az ukrán elit talált magának egy kitörési pontot a háborúval. Szerinte látva a nyugati segélyekre épülő üzleti modellt, ahogy az állam működik, ez egy nagyon hosszú és véres háború lesz.

„Nem kell elfogadnunk, amit az oroszok mondanak, de ők ezt valóban úgy élik meg, hogy ez csupán egy különleges katonai művelet, ami egy birodalom perifériáján zajlik. Megvan bennük a hideg kíméletlenség, hogy elérik a céljukat, ha törik, ha szakad, akármennyi életbe is kerül” – mondta.

Szerinte az ukrán vezetés az európai uniós tagsággal akarja kompenzálni az ukránokat, „a sok-sok szenvedésért, halottak százezreiért, a nagy területveszteségekért, a szétlőtt országért”.

Ismerve „a szervezett bűnözés veszélyét, az állam működtetését jellemző rendszert, nekünk, magyaroknak elementáris érdekünk, hogy egy politikai-gazdasági közösségben ne legyünk velük együtt” – mondta. Szerinte fontos Ukrajna humanitárius támogatása, de „ebben a helyzetben az uniós tagságot ráengedni keleti határainkra árulással ér fel, ezért minden eszközzel meg kell akadályozni, máskülönben mindaz, ami ott van, minket is el fog nyelni”.

Orbán Balázs 2024 októberében a kormányközeli Mandiner Stratégiai részleg című műsorában azt mondta, hogy „'56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe”. Ennek kimagyarázása komoly fejtörést okozhatott a Fidesznek, végül összeállt a narratíva, miszerint az 1956-os eseményeket nem szabad az ukrajnai háborúhoz hasonlítani. Pedig Ungváry Krisztián történész szerint egy dologban biztosan hasonlít a két esemény: mindkét esetben a nemzeti függetlenség és a szabadság iránti vágy állt szembe az erővel történő elnyomással.

Korábban Orbán Viktor is beszélt az orosz–ukrán háború és az '56-os események közti hasonlóságokról. Bő fél évvel az orosz–ukrán háború kitörése után ő maga hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt az 1956-os forradalom után kivégzett Nagy Imréhez. Egy 2022-es berlini rendezvényen pedig azt mondta, hogy a magyarok értik legjobban az ukránok álláspontját, majd az 1956-os Budapestet az ukrajnai Bucsával azonosította, ahol több száz civilt mészároltak le az orosz megszállók.

Az oroszok által 2022. február 24-én indított, hivatalosan „különleges katonai műveletnek” (orosz rövidítéssel SZVO) nevezett akció éppen négy éve tart. Arról, hogy a putyini rezsim jövőjére nézve mekkora jelentőséggel bír, hogy elszámították magukat az Ukrajna ellen indított offenzívával, ebben a cikkben írtunk részletesen.