Pénzszórás a győzelemért, biztonsági garanciák vereség esetére
Boldog új évet!
Több területen is változást hoz 2026, illetve az új év eleje. 2026 januárjától életbe lépett az Alaptörvény tizenötödik módosításának két részlete, új fizetős útszakaszok lesznek az országban, drágulnak a pályamatricák, és egy új díjterméket is bevezetnek. Több, a választás elé időzített kedvezmény élesedett az új évvel, nő a minimálbér is. Akad olyan budapesti kerület, amelyik búcsúzik az Airbnb-től, Magyarország pedig 400 milliárd forint EU-s támogatástól. Egy EU-s ország pedig huszonegyedik tagként csatlakozik az euróval fizető országok közösségéhez.
A szivacsszilárdságú Alaptörvény 15. módosítása: a veszélyhelyzet finomítása
A kormány harminc napra hirdethet veszélyhelyzetet, és az Országgyűlés kétharmados többsége legfeljebb 180 napra hosszabbíthatja meg azt. Ezt a felhatalmazást bármennyiszer megadhatja a parlament, 2020 óta félévente rendszeresen meg is teszi. A 2022 májusában kihirdetett háborús veszélyhelyzet jelenleg is érvényes, tavaly novemberben újabb 180 nappal, május 18-ig tolták ki.
Január 1-jétől viszont az Országgyűlés kétharmados felhatalmazása nélkül már nem függeszthet fel a kormány törvényeket rendeleti úton, és nem térhet el a törvényi rendelkezésektől. A korábban hatályos szabályok szerint a kormány különleges jogrendben rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A módosítás mögött politikai célok is lehetnek: ha netán kormányváltás lenne, a Tisza Párt kétharmados felhatalmazás nélkül nem tudná veszélyhelyzeti kormányzással felülírni az elmúlt 16 évben meghozott törvényeket.
Emellett a korábban elfogadott alaptörvény-módosítás januártól már biztosítja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya a hetvenedik életévének betöltéséig álljon fenn.
Választási osztogatások élesednek: újabb szja-mentességek
Január 1-től szja-mentességet kap minden 30 év alatti anya, és első körben a két gyermeket nevelő, 40 év alatti anyák is. A mentesség 2027-től vonatkozik majd a 40 és 50 év közötti kétgyerekes anyákra; 2028-tól az 50–60 év közöttiekre; 2029-től pedig a 60 év felettiekre. Tavaly októbertől a háromgyerekes nők már mentesültek a személyi jövedelemadó fizetése alól. A kedvezmény nem automatikus, azok kapják meg, akik kitöltik és leadják a NAV-nak a szükséges adóelőleg-nyilatkozatokat. A NAV tájékoztatója a változásokról itt olvasható.
Emellett január 1-jétől esedékes a családi adókedvezmény emelése is, januárban havi nettó 20 000, 40 000, illetve 66 000 forintra nő a kedvezmény egy, két és három gyerek után.
A fenti intézkedések közül csak a többgyermekes anyák adókedvezményével az szja-bevétele negyedét veszíti el a magyar állam. Ez a mostani adatokkal számolva évi 1300 milliárd forint mínusz lesz, bár csak lépcsőzetesen fogják bevezetni a kedvezményt. A kedvezmény egy átlagos jövedelmű, teljes állásban dolgozó nőnek évi 1,1 millió forint pluszjövedelmet jelenthet. A tavaly áprilisban törvénybe foglalt választási osztogatásokról itt írtunk bővebben.
Változás az Otthon Startban, módosítás a csok plusz szabályán
Január elsejétől a külterületi ingatlanokra is kiterjeszti a kormány az Otthon Start Programot. Az intézkedéssel felpörgetnék a frissen parcellázott külterületi telkeken várható új építkezéseket is. A döntés hatására több tízezer külterületi ingatlan válhat elérhetővé, köztük akár több száz, jelenleg is folyamatban lévő új építésű családi ház.
Fontos ponton módosította a csok plusz jogosultsági feltételeit a kormány: a várandós vagy örökbefogadási engedélyezési eljárásban részt vevő anyák 2025. december 31. után is életkorukra való tekintet nélkül igényelhetik a csok plusz lakáshitelt. A csok pluszt alapvetően olyan házaspárok igényelhetik, amelyek női tagja még nem töltötte be a 41. életévét. Az eredeti jogszabály szerint ez alól 2025 végéig élveztek volna kivételt azok, akik elmúltak ugyan 41 évesek, de betöltötték a várandósságuk 12. hetét, vagy örökbefogadási engedélyezési eljárásban vesznek részt.
Indul a közalkalmazottak 1 millió forintos otthontámogatása is. Ennek részleteiről ebben és ebben a cikkünkben olvashatnak.
14. havi nyugdíj (negyede) és emelés
Tavaly decemberben elfogadták a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló jogszabályt. A juttatást fokozatosan vezetik be, most a teljes összeg egynegyedét kapják meg a jogosultak. A február havi nyugdíjjal együtt utalják a februári nyugdíjjal megegyező összegű plusz juttatást 13. havi nyugdíjként, illetve a 14. havi nyugdíjat, ami a februári nyugdíj negyedével megegyező plusz juttatás.
Januártól a nyugdíjakat 3,6 százalékos mértékben emelik. Ha pedig a január-augusztus hónapokban mért tényleges inflációs adatokból becsülhető éves infláció mértéke (akár az általános, akár a nyugdíjas fogyasztói kosár szerint) meghaladná a 2026. januári emelés 3,6 százalékos mértékét, akkor 2026 novemberében kiegészítő nyugdíjemelésre vagy egyösszegű kompenzációra kerülhet sor, hasonlóképpen a tavaly novemberi 1,6 százalékos kiegészítő nyugdíjemeléshez, foglalta össze a Portfolio a változásokat.
Új fizetős szakaszok, dráguló autópályamatricák és regionális matrica
Januártól három újabb útszakasz lett fizetős Pest, Baranya és Bács-Kiskun megyében: az M6-os Bátaszék és az országhatár (Ivándárda) közötti szakaszán, az M44-es Kecskemét észak-Lajosmizse csomóponttól a szentkirályi, illetve Tiszaug–Tiszakürt-csomópontig tartó szakaszon is fizetniük kell az autósoknak.
Drágultak az autópályamatricák is: az országos éves matrica 2026-ban 61 760 forintba kerül a személyautókra; az éves vármegyei matricák ára 7190 forintra nő; az országos napi matrica bruttó 5550 forint; a 10 napos bruttó 6900 forint; a havi pedig bruttó 11 170 forint lesz jövőre a D1 kategóriában. Jövőre az alap pótdíj 27 790 forintra emelkedik, amely 60 napon túli fizetés esetén 95 730 forintra nő személyautóknál.
Arról, hogy járműve melyik kategóriába tartozik, tehát melyik matricát kell megvennie, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató oldalán tájékozódhat.
Az M1-es nemrég kezdődött és évekig tartó felújítása és kiszélesítése miatt az érintett négy megyére (Pest, Fejér, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron) mindössze 15 ezer forintért lehet majd autópálya-matricát vásárolni. Az új terméket bárki megvásárolhatja majd, nem csak az érintett megyékben élők.
Viszlát, 400 milliárd forintnyi EU-támogatás
2025 végével valamivel több mint egymilliárd eurót, azaz mintegy 400 milliárd forintnyi Magyarországnak járó EU-támogatást végleg elveszített az ország. Az Európai Bizottság korábbi válasza alapján, a testület akkori számításai szerint 1,08 milliárd eurónyi támogatás elvesztésével számolhattunk. Egyben sokadjára megerősítették azt is, hogy 1,04 milliárd eurónyi 2024-ben lejárt támogatás már „végleg elveszett”.
Az ok a még 2022 végén indult feltételességi eljárás, amit a magyaron és a lengyelen kívül minden tagállam kormánya megszavazott az Európai Unió Tanácsában. Ezzel a felzárkóztatási (kohéziós) pénzek felhasználását részletező operatív programok közül háromban függesztették fel a támogatások 55 százalékát, mintegy 6,3 milliárd euró értékben. Az eljárásról szóló rendelet szerint egy adott év kötelezettségvállalásai a kettővel későbbi naptári év végén lejárnak, ha a tagállami kormányok Tanácsa nem dönt a felfüggesztés végéről. Emiatt a 2022-es döntés után 2024 végén 1,04 milliárd euró járt így.
Nő a minimálbér
A kormány, a munkaadók és a munkavállalók megegyezésének értelmében 2026-tól a minimálbér havi bruttó összege 11 százalékkal 322 800 forintra, a garantált bérminimumé 7 százalékkal 373 200 forintra emelkedik. A bruttó 322 800 forintos minimálbér alapján a minimálbért keresők nettó keresete (kedvezmények nélkül) januárjától 214 662 forintra emelkedik (21 250 forinttal lesz több, mint 2025-ben). A 373 200 forintos garantált bérminimum pedig (az esetleges kedvezmények figyelembevétele nélkül) 248 178 forint nettó bért jelent.
A jelenlegi emelés egy hároméves bérmegállapodás része, ami szerint a minimálbérnek 2025-ben 9 százalékkal 290 800 forintra, 2026-ban 13 százalékkal 328 600 forintra, 2027-ben pedig 14 százalékkal 374 600 forintra kellett volna növekednie. A megállapodásba bekerült, hogy a bérmegállapodás újratárgyalható, ha nem teljesülnek azok a makroszintű várakozások, amelyekkel számoltak a szereplők, így például más lesz az infláció, a GDP-növekedés vagy az átlagbér-növekedés szintje.
A kormánynak 2025-re sikerült tartania erről szóló ígéreteit, de 2026-ra már nem: mert kiderült, 2025-ben a GDP-emelkedés várhatóan az egy százalékot sem fogja elérni.
Változás jön a táppénz és a GYED összegénél
Több állami juttatás számítási alapját törvényileg a minimálbér aktuális összegéhez kötötték, így ezek a legkisebb bér emelésével automatikusan növekednek. A fő juttatások, amelyeknek változik az összege 2026. január 1-től:
- A táppénz maximuma: a minimálbér kétszeresének 1/30-a naponta. Ez 2025-ben bruttó 19 387 forint/nap volt, ami 2026-ban 21 467 forint/napra növekszik.
- Az álláskeresési járadék maximuma a minimálbér napi összege. Ez 2025-ben 9 694 forint volt, ami 10 733 forintra növekszik.
- A gyermekgondozási díj (gyed) maximuma a minimálbér kétszeresének 70 százalékáig terjed. Ez a 2025-ös bruttó 407 137 forint/hó összegről 2026-ban havi 450 800 forintra növekszik.
- A gyermekek otthongondozási díjának (gyod) összege a minimálbérrel megegyezik. A 2025. évi bruttó 290 800 forint havi összeg tehát 322 800 forintra növekszik.
- A diplomás gyed összege a felsőfokú tanulmányok típusa szerint a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér vagy garantált bérminimum 70%-a, így automatikusan nő a legkisebb bérek emelkedésével.
Központilag jön a szappan és a vécépapír a kórházakba
Január 1-től központilag szerzik be az állami fenntartású fekvőbeteg-ellátást végző kórházakba a szappant és a vécépapírt. A módosítás szerint a kormány elkötelezett „a megfelelő kórházi higiénia biztosítása mellett, ennek érdekében szükségesnek tartja a kórházakban használt alapvető higiénés termékek központi beszerzését és annak 2026. január 1-től való biztosítását” az állami kórházakban.
Szeptemberben Takács Péter egészségügyi államtitkár az Indexnek adott interjúban arról beszélt, matematikai képtelenség, hogy mindig minden kórházi mosdóban legyen vécépapír. Most kiderül, hogy a központosítás javíthat-e a helyzeten.
Szűrt mobilinternet a kiskorúaknak
A kiskorúak online térben való hatékony védelme érdekében január 1-jétől a Magyar Telekom, a One Magyarország és a Yettel Magyarország szolgáltatóknál elérhető lesz a kiskorú felhasználókra tekintettel nyújtott biztonságos mobilinternet – olvasható az NMHH közleményében.
A szolgáltatásnyújtás részleteit a mobilszolgáltatókkal történő egyeztetést követően a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szabályozta. Az egyéni előfizetők által ingyen igényelhető szolgáltatás használata esetén a Magyarországról leggyakrabban látogatott, kifejezetten pornográf tartalmak bemutatását célzó meghatározott honlapok mobilhálózaton nem lesznek elérhetők a gyermekek számára.
Megszűnik a papíralapú tb-kiskönyv
Január 1-jével kiváltják a papíralapú tb-kiskönyvet, helyette az e-tb-kiskönyvet vezetik be, olvasható az Államkincstár oldalán.
A jövő év elejétől hatályba lépő intézkedéssel megszűnik a foglalkoztatók tb-kiskönyv vezetésével járó adminisztratív feladata. Az elektronikus nyilvántartásra áttérés jegyében innentől kezdve nem kell vezetni a papíralapú „Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról” elnevezésű nyomtatványt, tehát a tb-kiskönyvet. Ehelyett elérhetővé válik a társadalombiztosítási kifizetőhelyek számára egy új elektronikus felületen az e-tb-kiskönyv, amelyről lekérdezhetők a biztosítási jogviszonyok, valamint az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz adatai.
Budapest egyik kerülete búcsúzik az Airbnb-től
2026. január elsejétől nem lehet rövid távon kiadni a terézvárosi lakásokat. Budapest VI. kerületének önkormányzata azután hozott rendeletet az airbnb-zés betiltásáról, hogy online megszavaztatta a kerületieket. Nyolc hónappal később, tavaly júliusban a budapesti kormányhivatal arra jutott, hogy a rendelet alkotmányellenes, és vissza kellene vonni. A kérdésről végül a Kúria döntött: betiltható az airbnb-zés Terézvárosban.
A Fővárosi Közgyűlés decemberben arról döntött, hogy hozzák létre a főváros átfogó Airbnb-szabályozását. A kormánytól azt kérték, hogy módosítsák a vonatkozó törvényeket, és adjanak a fővárosnak az Airbnb-szabályozáshoz szükséges jogosítványokat.
Újabb két városban szűnik meg az elektromos autók ingyenes parkolása
Január 1-től megszűnik az ingyenes parkolás a zöld rendszámos, vagyis elektromos autók számára Cegléden és Gödöllőn. A döntés a két város új parkolási rendeletéből derül ki, amely jövő év elejétől már nem biztosít külön kedvezményt a villanyautósoknak. A változás tovább szűkíti azon települések körét, ahol még korlátlanul ingyen parkolhatnak az elektromos autók: Cegléd és Gödöllő kiesésével ez a szám 15-re csökken, írja a Villanyautósok.
Budapesten még van egy éve az elektromos autósoknak: a főváros 2027. január 1-től szünteti meg a zöld rendszámos kedvezményt, ráadásul a két tonnánál nehezebb autók után magasabb díjat kell majd fizetni.
Hahó, bolgár euró!
Az Európai Unió pénzügyminiszterei tavaly júliusban elfogadták a jogszabályokat, hogy Bulgária az euróövezet tagjává válhasson. Ekkor kimondták, hogy Bulgária 2026. január 1-től bevezeti az eurót, és rögzítették, hogy milyen árfolyamon vezetik be a közös uniós fizetőeszközt a bolgár levához képest. Bulgária csatlakozásával az euróövezeti országok száma huszonegyre emelkedett.
A bolgárok annyiban biztosan jól jártak, hogy az uniós fizetőeszköz bevezetése mellé plusz munkaszüneti napokat is kaptak: a bolgár kormány döntése alapján a 2025 végi munkaszüneti időszakot két nappal megtoldották az euró problémamentes bevezetése érdekében. A két plusz munkaszüneti nap – 2025. december 31. és 2026. január 2. – szükséges ahhoz, hogy az euró január elsejei bevezetésével kapcsolatos technológiai változásokat a pénzügyi és nem pénzügyi ágazatokban biztonsággal el tudják végezni.
Dráguló budapesti fürdők, tovább nyitvatartó állami uszodák
A budapesti fürdőkben a belépők ára 2026. január 7-től átlagosan 5 százalékkal, inflációközeli mértékben emelkedik. Most is differenciálva vezetik be az új árakat, a külföldiek körében kedvelt történelmi fürdőkben lesz magasabb az áremelés. A gyermek és nyugdíjas jegyek és a bérletek ára 5 százalék közeli mértékben nő. Azt, hogy melyik fürdőben pontosan mennyivel nő a belépők ára, mindenki a kedvenc fürdőjének oldaláról ismerheti meg.
Szeretné a kormány, hogy még többen járjanak uszodába, ezért az állami tulajdonban és a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség üzemeltetésében álló uszodák 2026. január 1-től reggel hat és este nyolc között tartanak nyitva.
És még néhány hasznos dátum 2026-ra
- Idén három hétvégén lesz kötelező a munka az ünnepnapok miatt.
- Összesen négy négynapos és három háromnapos hosszú hétvégével számolhatunk.
- Várhatóan április 12-én országgyűlési választás lesz az országban. A végleges, biztos időpontról a köztársasági elnök saját hatáskörben dönt hamarosan, azt egyeztetés nélkül tűzi ki, és a pontos dátumot a választások napja előtti 70. és a 90. nap között teszi közzé. Ha tényleg 2026. április 12-én lesznek a választások, akkor Sulyok legkorábban január 12-én tűzheti ki a választásokat, és legkésőbb február 1-ig várhat ezzel.
