Elfogadták Budapest 2026-os költségvetését, kaparós sorsjeggyel is segítenének a pénzügyi helyzeten

A Tisza Párt, a Kutyapárt, a DK és a Párbeszéd támogatásával 22 igen, 9 nem és 0 tartózkodás mellett elfogadták Budapest 2026-os költségvetését, illetve a város jövő évi folyószámla-hitelkeretét is jóváhagyták. Bár a decemberi Fővárosi Közgyűlésnek a költségvetés volt a legfontosabb napirendi pontja, szó volt az Airbnb-szabályozásról, a Rákóczi téri Vásárcsarnok felújításáról, kaparós sorsjegyekről és a HÉV-ről is.

A költségvetésről hosszú vita volt. A Tisza például azt kérte a fideszes képviselőktől, hogy menjenek és lobbizzanak a kormánynál pénzéért.

„Nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában”

– olvasható Budapest 2026-os büdzséjének összefoglalójában. Az „új esély” alcímet viselő költségvetés 532,5 milliárd forintos főösszegű. A város legnagyobb bevétele az iparűzési adó (várhatóan) 318,6 milliárd forintja lesz. Ennek várhatóan több mint 30 százalékát, 103 milliárdot el is viszi majd a kormány sarca, a szolidaritási hozzájárulás.

Karácsony Gergely a költségvetéshez benyújtott módosítók jelentős részét befogadta, kizárólag a Fidesz „politikai javaslatait” nem támogatta. A Tisza többek közt a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésre, iskolautcák létrehozására és nyugdíjasházakra akart több pénzt. A Podmaniczky Mozgalom például azt javasolta, hogy adjanak több pénzt a BKK-rendészetre, jusson forrás a K-híd és a Petőfi híd felújításának tervezésére és villamosgyorsításra is. A módosító javaslatokról és a vitáról ebben a cikkünkben írtunk bővebben.

A költségvetés alcímét, az „új esélyt” arra alapozták Karácsonyék, hogy jövő év áprilisától új önkormányzati politika lesz. Szerintük más példákon is látszik, hogy a mostani rendszer fenntarthatatlan. Új önkormányzati rendszerről egyébként nemcsak egy esetleges kormányváltás esetén lehetne beszélni, ugyanis a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta: dolgoznak az átalakításon, hamarosan javaslatcsomaggal állnak elő, amit a következő kormány megvalósíthat majd a választás után.

Kaparós sorsjegy a város megmentésére, Airbnb és HÉV-ek

Lottón nyerjen pénzt a főváros! – „A Kormány 2025. novemberéig összesen 55 milliárd forintot vont el Budapesttől. A Főváros kénytelen 33 milliárd forintos mínusszal a számláján zárni ezt az évet. Ne hagyjuk! Nyerjük vissza az ellopott pénzeket! Kockázat nélkül nincs nyereség!” – írja javaslatában Baranyi Krisztina IX. kerületi polgármester, aki a Kutyapárt frakciójában ül.

A javaslattal kimondták, hogy „lottón és kaparós sorsjegyen fogja visszanyerni az állam által, inkasszó útján ellopott pénzeket”. Ennek érdekében a képviselőknek ki kellett tölteniük, illetve le kellett kaparniuk a nekik kiosztott sorsjegyet és lottószelvényt, a várható nyereményt pedig fel kell ajánlaniuk a főváros egyenlegének javítása érdekében. Emellett felkérték a főpolgármestert, hogy Budapest online kommunikációs felületein kérje meg a budapestieket, hogy vegyenek lottószelvényeket a főváros számára. „Hátha” – írták. Baranyi és Döme Zsuzsanna kaparós sorsjegyeket osztott a fővárosi képviselőknek.

Szilágy Anna képviselőnek sikerült 1000 forintot nyernie. „Meg vagyunk mentve” – mondta Karácsony.

A Rákóczi Vásárcsarnok újragondolása - A tiszás Balogh Balázs szerint a Rákóczi téri Vásárcsarnok olyan, mintha megállt volna az idő: a bérleti feltételek riasztóak, a tér elhanyagolt, az üzemeltető pedig nem csinál semmit. „A főváros a pénzügyeire panaszkodik, miközben hagyja, hogy parlagon heverjen itt egy ekkora érték” – fogalmazott videójában a képviselő.

Balogh elfogadott javaslata alapján olyan 21. századi, multifunkcionális tervet készítenének, ami újra élettel töltené meg a csarnokot, a gasztronómiát és a kultúrát is bevinnék oda. Emellett kezdeményezik a vásárcsarnokokat fenntartó Budapest Vásárcsarnokai Kft. működésének átfogó átvilágítását egy független szakértő szervezet bevonásával.

Airbnb-szabályozást Budapestnek! – Vitézy Dávid, illetve a Podmaniczky frakció kezdeményezte, hogy hozzanak létre a fővárosnak egy átfogó Airbnb-vel kapcsolatos szabályozást, az erről szóló javaslatot a képviselők többsége támogatta. A képviselő kiemelte, hogy Budapestnek nagyon fontos a turizmus, jól is teljesít benne a város, de „nem szabad átesni a ló túloldalára, a turizmus van a városért”.

A 14 millió vendégéjszaka harmadát ma már magánszállásokon – jellemzően Airbnb-ben vagy Bookingon foglalt lakásokban – töltik el a turisták. Ez a mennyiség a néhány belvárosi kerület lakás- és albérletárait az egekbe lökte, miközben sokszor társasházi konfliktusokat is okoz, foglalta össze Vitézy. Eközben a kerületek saját hatáskörben is tesznek lépéseket az Airbnb szabályozására – példa a VI. kerület, ahol a szabályozás már meg is történt.

A helyzet rendezése érdekében azt kérték, hogy: a kormány módosítsa a vonatkozó törvényeket, és adjon a fővárosnak az Airbnb-szabályozáshoz szükséges jogosítványokat; a főváros dönthessen arról, hogy egy adott területen évente hány napra adható ki egy lakás rövid távra; különbséget lehessen tenni magánszemélyek és ingatlancégek, illetve az első és a sokadik lakás között; és a kerületekkel együttműködve egységes, arányos és igazságos rendszert alakíthassanak ki.

Megnézik azt is, hogy a főváros milyen szabályozási eszközökkel tudja az elsősorban a rozsdazónába tartozó területeken ösztönözni a szálláshelykínálat minőségi fejlesztését és területi koncentrációjának csökkentését. Ez csak egy kiegészítés lenne a lakáshiány közvetlen orvoslását célzó megfizethető lakhatási fejlesztések mellé.

A fideszes Radics Béla szerint Vitézy Dávid a „kocsmalobbi nevében” tevékenykedik. Szerinte Vitézynek el kell fogadnia, hogy a kerületiek és a helyi önkormányzatok el tudják dönteni, hogyan akarnak élni. Radics elismerte, hogy szabályozásra szükség van, de nem fővárosi szinten.

Kiállás a HÉV-felújítás eredeti tervei mellett – A Podmaniczky Mozgalom azt kérte, hogy a közgyűlés álljon ki a „HÉV eredeti tervek szerinti teljes felújítása mellett”. Szerintük, illetve Vitézy Dávid szerint a szentendrei HÉV felújítása miatt az utóbbi hetekben sok dolog elhangzott, ezért „tiszta vizet kell önteni a pohárba”.

A javaslat elfogadásával kiálltak a közgyűlés nevében amellett a terv mellett, ami magában foglalja többek közt a teljes akadálymentesítést, a járműpark cseréjét, az utastájékoztató rendszer megújítását, új P+R és B+R (Biciklizz és utazz!) parkolóhelyek létesítését, az elavult pályaszakaszok megújítását és a szükséges kapacitásbővítést. Amellett is kiálltak, hogy a H6-os ráckevei és a H7-es csepeli HÉV-et meghosszabbítsák.

Vitézy azt mondta, hogy 9 éve, mikor átvette a kormány a HÉV-eket, átfogó fejlesztést ígértek, de most ott tartanak, hogy a H5-ös szentendrei HÉV felújításán kívül a többiről szó sincs. A szentendrei HÉV felújításával kapcsolatban arról beszélt, hogy Lázárék minisztériuma több ponton hibás pályázatot írt ki, a HÉV-ek beszerzésére irányuló pályázat pedig „olyan versenytorzító, hogy az még Svájcból is látszik”. A főváros a tervekkel kapcsolatban semmilyen kérelmet nem kapott, pedig a területén halad át a vonalak jelentős része. Az, hogy a felújítás elindul, Vitézy szerint teljesen valótlan, mert a legalapvetőbb engedélyek sincsenek meg ehhez.

Kulturális programok a gyermekotthonokban élő gyerekeknek – A Tisza Párt javasolta, hogy a főváros évente rendszeres kulturális programokat szervezzen a budapesti gyermekotthonokban élő gyerekeknek és a nevelőknek – életkori bontásban, színháztól a mozilátogatásokig. Molnár Dániel azt mondta, hogy szeretnék megnyitni a kultúrát az ellátásban élő gyerekeknek. „Adjunk valamit a gyerekeknek, akiknek tényleg nincs semmije.”

Keszthelyi Dorottya (DK) jelezte, hogy a Tisza javaslatával megint egy olyan hiátust akarnak betömni, amit az állam nem lát el, pedig kötelessége lenne. „A jóérzés egyértelmű, mindannyian felelősséggel tartozunk azokért a gyerekekért, akik itt élnek ebben a városban, és szörnyű, ami történik az elmúlt hónapokban a gyermekvédelemben” – mondta.

Kigyulladó buszok és a felelősség? – Egy Fidesz-képviselő által jegyzett javaslat olyan intézkedési tervet írt volna elő, ami feltárná, mi az oka annak, hogy a BKV saját, buszokról készült vizsgálata miért tér el a kormányhivatalétól, ami sokkal több hibát, problémát talált a járműveknél. A tervnek tartalmaznia kellett volna, hogy a BKV üzemeltetésében lévő, de a kormányhivatal vizsgálata után közúti közlekedésre alkalmatlannak nyilvánított buszokat hogyan pótolják. Emellett „feltárták volna a személyi felelősséget”, ki tehet a szeptemberben egymás után kigyulladó buszokról.

„Sem a tényeket, sem a következtetéseket, sem a számokat nem sikerült eltalálni” – mondta Kiss Ambrus. A főigazgató furcsának találta, hogy a kormányhivatal vizsgálatánál csak az első héten találtak rossz buszokat, „aztán a következő hetekben, mintha elillant volna a politikai kedv”. A felelősöket szerinte a kormánynál kell keresni, mert elutasították azt a határozatot, amivel a főváros hitelt vehetett volna fel új buszokra. Nyáron éppen olyan járművek égtek le, amiket ekkor akartak lecserélni.