„Menjenek és lobbizzanak a kormányuknál pénzért” – a 2026-os költségvetésről vitáztak a fővárosi képviselők

Számoltunk azzal, hogy Magyarország még nyomokban tartalmaz jogállamot – mondta Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés decemberi ülésén, ahol az ajándékozás mellett a legfontosabb téma a város 2026-os költségvetése. A jövő évről úgy döntenek, hogy a hiányzó források miatt egyelőre bizonytalan az idei év zárása is.

„A költségvetés készítésének pillanatában nem ismert, hogy Budapest képes lesz-e lezárni a 2025. pénzügyi évet. Ez olyan fokú bizonytalanság, amely lehetetlenné teszi a jövő tervezését. Ennek ellenére nincsen más lehetőség, mint hinni abban, hogy a 2026. év új esélyt hordoz magában” – ezzel kezdik Karácsony Gergely Budapest jövő évi, 2026-os költségvetésének összefoglalóját.

Az „új esély költségvetése” 532,5 milliárd forintos főösszegű.

A kiadás és a bevétel ugyanakkora összeg szerepel, ugyanis a jogszabályok szerint az önkormányzat nem fogadhat el működési hiánnyal rendelkező költségvetést. A város legnagyobb bevétele az iparűzési adó (várhatóan) 318,6 milliárd forintja lesz.

Karácsony azt mondta a költségvetésről, abban számoltak azzal, hogy Magyarország még „nyomokban” jogállam. Bíznak például abban, hogy a bírósági ítélet alapján pénzt kapnak majd vissza a kormánytól. A módosító javaslatokról azt mondta, hogy a Tisza, a Podmaniczky és a Kutyapárt módosítóit támogatja, de a Fidesz politikai javaslatait nem.

A fideszes Gulyás Gergely Kristóf arról beszélt, hogy a városvezetés által közzétett likviditási táblázat dermesztő adatokat tartalmaz. Szerinte Karácsonyék lebuktak, csalnak és „tényszámokat másítanak meg”. A számok szerinte manipuláltak, mindenki félre van vezetve, és az egész javaslat megalapozatlan. „Ezek a pénzek nem léteznek” – fogalmazott. Módosító javaslataikról elmondta: szerinte jogos elvárás, hogy ameddig „az önök által okozott csődből nem kaparja ki magát a város”, addig senki ne kaphasson jutalmat a vezetők közül.

Karácsony azt mondta, Gulyás egy elrontott, azonnal javított szám alapján állítja, hogy „sötétségben vannak tartva”. A főpolgármester szerint ők mindent megtesznek, hogy elkerüljék a csődöt, a Fidesz pedig egyszer arról beszél, hogy a főpolgármester „farkast kiállt”, máskor pedig azt hiányolják tájékoztassa a közvéleményt és őket. Gulyásnak azt is mondta:

„Ne haragudjon, de azért azzal a primitív gyurcsányozással, amivel próbálkoznak azoknak a kollégáknak az elkötelezettségét, felkészültségét és tisztességét megkérdőjelezni, akik hátán viszik ezt a várost, kikérem magamnak! Hogy jön maga ehhez?”

Karácsony szerint Gulyás Gergely Kristóf szégyellheti magát, hogy egy olyan egyeztetést „politikai összeesküvésnek” állít be, ahol ő is ott volt. „Mindenki tudja, hogy ön hazudik. Szégyellje magát!”

„Elküldtem önnek képviselő úr, látszik levezetve, hogy mennyi pénzünk van. Ha lenne pénzünk, akkor az Államkincstár nem mondta volna ki, hogy van pénzünk?” – kérdezte Kiss Ambrus főigazgató. „Az önök kormánya oktat ki minket gazdálkodásból?” – mondta a főpolgármester, hozzátette: a főjegyző évek óta nem kapott jutalmat, pedig a munkája alapján megérdemelné. Szerinte a fideszeseket nem azért küldték ide, hogy felmondják az Origo címlapját, hanem azért, hogy érveljenek. „Ez szánalmas politikai dobálózás, aminek semmi értelme nincsen.”

Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) a kormány segélyhitel-törvényéről azt mondta: az eddig nem látott módon korlátozhatja a Fővárosi Önkormányzat mozgásterét, a kormányhivatal és akár a szakszervezetek is el tudják adósítani a fővárost. „Olyan szabályokat rögzít ez a törvény, amely a közgyűlés és a főpolgármester beleszólása nélkül bármely vagyonelemet zaciba adhatja” – mondta. Vitézy szerint ez egy „légvárra épülő” költségvetés, de másra most nem is tudnak építani. A Kúria szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos ítéletét ők is komolyan veszik, arra számítanak, hogy ezek a pénzek be fognak érkezni.

„Ez a handabanda, amit itt hallgatunk, azt a fideszes kommunikációs gépezete lediktálta önöknek, de mégis arról kellene beszélni, hogy mit mondanak a budapestieknek” – mondta a DK-s Keszthelyi Dorottya. Szerinte a fővárosiak azt gondolják, a fideszes képviselőknek az a dolga, hogy biztosítsák a forrásokat.

Döme Zsuzsanna (Kutyapárt) azt mondta, ők megszavazzák majd az idei költségvetést, „tudjuk, hogy milyen nehéz összerakni”. Megköszönte, hogy Karácsony befogadta a Kutyapárt módosító javaslatait. Tavaly a párt nem szavazta meg a költségvetést, mert az kiüresítette a közösségi költségvetést, de idén már bele se került ez a pont. „Nagyon sajnálom, hogy ezzel véget ért a közösségi költségvetés, az elmúlt évek legjobb innovációja volt. Egy perc néma csend érte” – mondta.

„Azért jöttünk, hogy elfogadjuk ezt a költségvetést a módosító javaslataink befogadása esetén, és ez meg is történt” – mondta Bujdosó Andrea a Tisza Párt frakcióvezetője. Szerinte Budapestnek működnie kell, az idén működött is, bár fejlesztés nem volt. Bujdosó módosítóik felsorolása után

azt kérte a fideszesektől, hogy menjenek és lobbizzanak a kormánynál több forrásért.

Szerinte a kormánypárti képviselők kinevetik a budapestieket, kinevetik azt, hogy a „kormány kilopja a pénzt a költségvetésből, amit az önkormányzatoktól vettek el”. Hozzátette: a kormányváltásig alig száz nap van már hátra, a Tisza-kormány szerinte pedig egy teljesen új rendszerben finanszírozza majd az önkormányzatokat.

Szentkirályi Alexandra egyik felszólalásban percekig sorolta, hogy a kormány milyen beruházásokat valósít, illetve valósított meg Budapesten. A főpolgármester erre annyit reagált, hogy egyik legdrágább elemet kihagyta: a 700 milliárd forintos kormányzati negyed fejlesztését a Várban. Karácsony azzal zárta a vitát, hogy aki ezt a költségvetést megszavazza, azt támogatja, hogy a város januártól is működjön.

Napirendre került Budapest jövő évi folyászámla-hitelkeretének jóváhagyása volt. Budapest az év jelentős részében folyószámla-hitelből működik, majd mikor az év adott pontjain beérkezik a legnagyobb, az iparűzési adóból származó bevételük, akkor abból rendezik ezeket a tartozásokat, hogy az év végét nullával tudják zárni. A jövő évre a működéshez szükséges keretet így határoznák meg jövőre:

• január 5-től március 19-ig 40 milliárd forint,
• március 20-tól 31-ig 0 forint,
• április 1-től egészen május 31-ig 60 milliárd forint.

Majd nyárra, az újabb bevételek beérkezéséig egészen szeptember 18-ig 80 milliárd ugrana ez a keret. Ezt az egyébként OTP Bank által biztosított folyószámla-hitel tervet kellene elfogadnia a Fővárosi Közgyűlésnek.

Sok módosító javaslat érkezett

A költségvetést a közgyűlés frakciói különböző módosító javaslatokkal árasztották el. A Tisza Párt összesen öt változtatást javasolt. 150 millió forintot költenék fővárosi fasorok telepítésére és megmentésére, 100+100 milliót a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésre, 50 milliót iskolautcák létrehozására, 100 milliót nyugdíjasházak felújítására, 78,8 milliót fiatalok mentálhigiénés tanácsadására és 30 millió forintot a 30 éves Fonó Budai Zeneház támogatására.

A Fidesz szintén öt ponton módosítaná a költségvetést. Kimondanák, hogy a kormány által biztosított „segélyhitelt” nem lehet jutalomra költeni. Emellett a fővárosban működő „likviditási munkacsoport” munkájáról heti jelentést tennének közzé jövőre is, és kinyilvánítanák, hogy „a közszolgáltatások nem lehetnek a politikai zsarolás eszközei”. A Fidesz azt is szeretné, hogy a fideszes Szita Károly polgármester felkérésére ítélje el a Fővárosi Önkormányzat a „Tisza-adót”.

a Vitézy Dávid által vezetett Podmaniczky Mozgalom szeretné többek közt, hogy: hozzanak létre egy 60 millió forintos állatvédelmi alapot, a BKK-rendészet létszámának 75-ről 100 főre növelését, 226 millió forintot villamosgyorsításra csoportosítanának át, 1,5 milliárdot híd- és útfelújításra költenének, ennek része például a Petőfi híd és a K-híd felújításának tervezése és egy útfelújítás-tervezési program is.

Vitézy Dávid és Karácsony Gergely közös módosító is van: a kerékpárhálózat fejlesztésére és a Bubi kiterjesztésével együtt több forrást adnának. Emellett a Podmaniczky megfelezné a pénzt, amit Karácsony Gergelyék a fővárosi kommunikációs stábra költhetnek, a pénzt a hajléktalan-ellátásba irányítanák át.

Korábban Kiss Ambrus főigazgató azt is elmondta, hogy a költségvetés „mit vár el a kormánytól”, tehát nekik mivel kell hozzájárulniuk Budapest tervezett büdzséjéhez. Az egyik ilyen forrás a Kúria ítélete alapján 31,8 milliárd forintnyi szolidaritási hozzájárulás visszautalása. Ezt kártérítési perrel tudják „bevasalni”. Továbbra sem szeretnének „nettó befizetői” lenni a központi költségvetésnek: kormánytól normatív támogatásként 39 milliárd forintot kapnak, de összesen 103 milliárdot be kell fizetniük a településfejlesztási alapba és szolidaritási hozzájárulásként.

A 64 milliárdos különbözetet beírták „egyéb bevételként”, szerintük ez „lényegében az az összeg, amellyel a fővárosi önkormányzat támogatja az állam működését, és amelynek megtérítését ezért az államtól várjuk”.

2026-ban a főváros az ígért 39-40 milliárd forintos állami normatívát meg is szeretné kapni a kormánytól, és „nem az utolsó pillanatban szeretnének küzdeni érte, mint malac a jégen”. Emellett várnak EU-s forrásokat is: 300 milliárd forintnyi beruházás érinti Budapestet, ennek a 35 százalékára már van támogatási szerződésük is. „Ha jövőre nem férünk hozzá ezekhez a forrásokhoz, akkor forrásvesztés lesz, mert 2029-ig meg kell valósítani ezeket a beruházásokat” – mondta Kiss.

A költségvetésben szerepel a fővárosi szakszervezetek által már jóváhagyott 2026-os béremelés is. Korábban azt írta Karácsony, hogy jövőre átlagosan bruttó 8,6 százalékos béremelés lesz a fővárosi dolgozók körében, miközben 3,6 százalékos inflációval számol a kormány. A tervezett inflációnál várhatóan magasabb szám miatt 2026 második felében a bérmegtakarítás terhére a bértömeg további évi 0,6 százalékát kifizetik.

A költségvetés új címet, az „új esélyt” egyébként arra alapozzák Karácsonyék, hogy jövő év áprilisától új önkormányzati politikában bíznak, ugyanis szerintük más példákon is látszik, a mostani rendszer fenntarthatatlan. Új önkormányzati rendszerről egyébként nemcsak egy esetleg kormányváltás esetén lehetne beszélni, ugyanis a legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter is azt mondta: dolgoznak az átalakításon, kész javaslatcsomaggal állnak majd elő, amit a következő kormány megvalósíthat majd a választás után.

Még meg kellene ugrani 2025-öt

Ha Budapest december végéig egyetlen forintot sem kap a kormánytól, akkor év végén mínusz 33 milliárd forinton zárhat számlájuk. Ez azért probléma, mert mínuszos zárás az önkormányzatok esetében törvénytelen, aminek a következménye, hogy a bankok nem kötelesek megnyitni a jövő évi, a város működést biztosító folyószámlahitel-keretet. A mínusz 33 milliárd forint négy elemből áll össze, ezek kellenek, hogy „át tudjanak lépni” 2026-ba:

• a trolikra a főváros által megelőlegezett 8,8 milliárd forint, ennek utalását a csütörtöki kormányinfón megígérte Gulyás Gergely;
• a 12 milliárd forintos közlekedési normatíva, ezt Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz vezetője szerint szintén utalja majd a kormány;
• a novemberi szolidaritási hozzájárulás részlet 6,2 milliárd forintja, amit már levontak;
• illetve a decemberi szolidaritási hozzájárulás 6,3 milliárd forintja, amit várhatóan december közepén von majd le a Magyar Államkincstár.

A főváros abban bízhat, hogy kormány által megígért 8,8+12 milliárd forintot valóban megkapják, illetve decemberben nem vonják le a szolidaritási hozzájárulást. Emellett arra is szükség lenne, hogy a novemberben levont 6,2 milliárdot visszakapják, ez Kiss Ambrus szerint a Kúria ítélete alapján járna nekik. Hozzátette: júniusban már volt rá példa, hogy a kormány bírósági döntés alapján visszautalt Budapestnek pénzt.