A 14. havi nyugdíj bevezetéséről és Sulyok Tamás megerősítéséről is döntött a parlament
Amit csak lehet, megpróbáltak még idén áttolni a parlamenten. Két és fél óra alatt 165 gombnyomással összesen 54 indítványról szavazott az Országgyűlés szerda délelőtt.
A fideszes kommunikáció szerint a legfontosabb döntés a 14. havi nyugdíj bevezetéséről szóló jogszabály volt. A juttatást fokozatosan vezetik be, jövő januárban a teljes összeg egynegyedét kapják meg a nyugdíjasok. A képviselők a kormány előterjesztését egyhangúlag, 181 igen szavazattal támogatták.
A korábban visszaállított 13. havi nyugdíj több mint 500 milliárd forintba kerül önmagában, a plusz egy havi nyugdíjígéret költsége tehát még egyszer ennyi, és ehhez jön hozzá a kormány többi, nyugdíjasokra vonatkozó juttatása (pl. a 30 ezer forintos ételutalvány). Ezek ára együtt mintegy 620 milliárdra rúg a G7 számítása szerint. A Tisza hasonló nagyságrendben, de némileg többet adna a programja alapján, az ő nyugdíjterveik megvalósításához 655-795 milliárd forinttal többet kellene áldozni a nyugdíjakra.
Politikailag legalább ilyen fontos lehet az a két törvénymódosítás, amellyel rendkívül nehézzé teszik, hogy a parlament a jövőben átmeneti akadályoztatás miatt félreállítsa a köztársasági elnököt. Az Alaptörvény szerint ezt ez idáig a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés egyszerű többséggel állapította meg. A módosítás után az akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot jóvá kell hagynia az Alkotmánybíróságnak, a parlament helyett pedig a köztársasági elnök dönthet az akadályoztatása megszüntetéséről.
Az ellenzék szerint a Fidesz ezzel már a választási vereségre készülvén igyekszik megnehezíteni a köztársasági elnök, pillanatnyilag Sulyok Tamás ideiglenes elmozdítását. A fideszes képviselők szerint szó sincs pártpolitikáról, csak a köztársasági elnök most vette észre ezt a joghézagot.
Csökkentették a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek számát, és megnehezítették a közérdekű adatok megismerését. A jövőben minősített adatra vonatkozó közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény benyújtása, vagy a minősítés feltételeiben bekövetkezett változás esetén felülvizsgálják a minősítést – közadatigénylés esetén erre 21 napjuk lesz.
A Polgári Törvénykönyv módosításával (pdf) a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé tették, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
A kormány javaslatára úgy módosították a környezetvédelmi törvényt (pdf), hogy ha egy beruházás „kizárólag védelmi célokat szolgál” vagy „kizárólag a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekre reagál”, és céljainak teljesülését „hátrányosan befolyásolja”, a kormány miniszteri javaslatra egyedi mentesítést adhat a környezeti hatásvizsgálat és az előzetes vizsgálat alól.
Módosítottak egy sor, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvényt (pdf) is, ezek két legérdekesebb pontja, hogy a javaslat egészen hosszan foglalkozik a rizstelepek ügyével, ami aszályoktól sújtotta országunkban kevéssé tűnik jövőbiztos befektetésnek, továbbá elrendeli, hogy „[a] tájegységi fővadász részére feladatai ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani”.
2026-ot a mohácsi csata hőseinek emlékévévé, november 10-ét pedig a számviteli és adózási szakemberek napjává nyilvánította a parlament, és elfogadták az Országos Fogyatékosságügyi Programot is, aminek az első pontja a „Prevenció”.
