„Egy újabb bizonyíték arra, hogy az orbáni hatalom retteg, és hogy ők is tudják, hogy 130 nap múlva véget ér az Orbán–Gyurcsány-korszak” – reagált a Tisza Párt a Telexnek arra a csütörtökön benyújtott törvénymódosításra, amellyel a Fidesz lényegében bebetonozná a köztársasági elnököt.
A törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésére vittek be kormánypárti képviselők névtelenül két olyan módosító javaslatot, amelyekkel megakadályoznák, hogy a parlament feles többséggel átmenetileg félreállíthassa a köztársasági elnököt. A módosítás kormányváltás után kapna értelmet, hiszen a fideszes képviselők által megválasztott Sulyok Tamás számos eszközzel tudná lassítani vagy akár akadályozni a törvényhozást.
Az Alaptörvény szerint az Országgyűlés a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely képviselő kezdeményezésére, feles többséggel állapíthatja meg az államfő átmeneti akadályoztatását. Ilyenkor a jogköreit – például törvények aláírása, kinevezések – az Országgyűlés elnöke gyakorolja, akit a parlamenti többség választ meg az új ciklus elején. Ha a Tisza Párt győz jövő áprilisban, minden bizonnyal az ő jelöltük válthatja Kövér Lászlót a poszton.
A kormánypárti képviselők javaslata két ponton változtatna a jelenlegi szabályozáson:
- az akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot jóvá kell hagynia az Alkotmánybíróságnak;
- a parlament helyett pedig a köztársasági elnök dönthet az akadályoztatása megszüntetéséről.
Magyarán: a fideszes tagokkal feltöltött Alkotmánybíróság nélkül nem lehet félreállítani a köztársasági elnököt, de ha ez valamilyen okból mégis sikerülne, ő maga dönt a visszatéréséről.
A jogszabályokban még példa szintjén sem tisztázták, hogy mit jelent az átmeneti akadályoztatás, de ilyen lehet például a hosszabb betegség vagy más családi körülmény, amikor a köztársasági elnök nem tudja ellátni a feladatait.
Négy hónappal a választás előtt betömik a joghézagot
A fideszes módosítással lényegében kiveszik az Országgyűlés ellenőrző funkcióját – mondta a 24.hu-nak Horváth Lóránt, az Ügyvédkör elnöke. „Ha az akadályoztatás megszűnését már nem az Országgyűlés határozza meg, hanem maga az elnök nyilatkozik róla, akkor az elnök gyakorlatilag saját maga dönti el, mikor léphet vissza a hatalomba” – fogalmazott Horváth, aki szerint az Országgyűlés szerepének szűkítése súlyos visszaélési lehetőségeket rejt.
A jogász szerint egy ilyen modellben az akadályoztatás kijelentése, fenntartása vagy megszüntetése potenciális eszközzé válhat a politikai játszmákban, és olyan irányú hatalmi átrendeződést okozhat, amely az elnök túlzott autonómiájának, a parlamenti kontroll kiüresítésének és az Alkotmánybíróság politikai szerepbe csúszásának esélyét is magában hordozza.
„Örülök annak, hogy van egy jogszabály, ami kimondja azt, hogy Magyarország miniszterelnöke azt gondolja, hogy elveszíthetik a választásokat”
– mondta a törvényalkotási bizottság csütörtöki ülésén Jámbor András. Az országgyűlési képviselő szerint az elmúlt 15 évben nem jutott eszébe a Fidesznek, hogy rendezzék a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának kérdését, és most, négy hónappal egy szorosnak ígérkező választás előtt hirtelen belenyúlnak a szabályozásba. Már maga a körülmény is gyanúra ad okot: nem önálló törvényjavaslatot nyújtottak be, hanem a módosításokat két, teljesen másról szóló indítványba (közszolgálati tárgyú törvények módosítása és az Alkotmánybírósággal összefüggő egyes törvények módosítása) csempészték bele a törvényalkotási bizottságban a szavazás előtt néhány nappal.
Méltatlannak és elfogadhatatlannak nevezte Arató Gergely, hogy négy hónappal a választás előtt avatkoznak be alapvető hatalmi viszonyokba és intézmények működésébe. A DK képviselője szerint ennek semmi köze a demokráciához meg a fékek és ellensúlyok rendszeréhez. „Ez egyszerű hatalmi játszma, és amúgy meg felesleges, szerintem nem fogják tudni ilyen jogi trükkökkel megakadályozni azt, hogy a választói akarat érvényesüljön.”
„Hangsúlyozottan mondom, hogy nincs semmi pártpolitikai háttere ennek a törvényjavaslatnak”
– reagált a vádakra az alkotmánybírósági törvényt jegyző igazságügyi bizottság KDNP-s elnöke, Vejkey Imre. Szerinte egyszerűen csak joghézagot pótolnak, hiszen az Alaptörvényben szereplő átmeneti akadályoztatás részletszabályait még nem dolgozták ki eddig. Szó szerint ugyanezzel érvelt a csütörtöki bizottsági ülésen a közszolgálati törvénycsomagot benyújtó Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, Ágostházy Szabolcs, aki úgy fogalmazott: nincsenek „pártpolitikai megfontolások a jogalkotói szándék mögött”.
A fideszes képviselők szerint azért van szükség a módosításra, mert az átmeneti akadályoztatás „esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne”, az átmeneti akadályoztatása végéről pedig kizárólag maga a köztársasági elnök tud hitelesen nyilatkozni. A javaslatról a tervek szerint már jövő szerdán szavaz az Országgyűlés.
Bot a küllők között, homok a gépezetben
Izgalmas kérdés, hogy miért lett most fontos a Fidesznek betömni ezt a joghézagot, és miért lehet arra szükségük, hogy egy esetleges választási vereség után ne tudja az új parlamenti többség félreállítani a köztársasági elnököt az átmeneti akadályoztatása kimondásával.
Sulyok Tamást még kétharmados parlamenti többséggel se tudná automatikusan elmozdítani idő előtt a Tisza Párt. A köztársasági elnök ellen a jogszabályok szerint akkor lehet megfosztási eljárást indítani, ha szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy egy másik, a tisztsége gyakorlásával összefüggő törvényt. A parlament titkos szavazása után a végső szó a fideszes tagokkal feltöltött Alkotmánybíróságé, így nincs sok realitása annak, hogy 2029 előtt leválthatnák Sulyok Tamást, ha ő maga nem mond le. Az átmeneti akadályoztatás viszont feles többséggel is megállapítható, legalábbis egyelőre.
A köztársasági elnöknek a jelenlegi rendszerben főként protokolláris feladatai vannak, ám a kétharmaddal módosítható Alaptörvény
több olyan eszközt is biztosít számára, hogy lassítsa vagy egyenesen gátolja a parlament és a kormány munkáját.
A köztársasági elnök hívja össze az Országgyűlés alakuló ülését, és ő kéri fel a miniszterelnöknek javasolt személyt kormányalakításra. Na de mi történik akkor, ha nem a győztes párt vezetőjét kéri fel, hanem a Fidesz miniszterelnök-jelöltjét? Óriási kormányzati felháborodás fogadta Fleck Zoltán alkotmányjogász szavait, aki nyáron az egyik Tisza Sziget rendezvényén (ebben a videóban a 22. perctől) beszélt erről a forgatókönyvről. Fleck szerint ha a jelenlegi autokratikus rendszerben sikerül kormányt váltani, akkor a választáson győztes ellenzéki párt vezetőjének politikailag nyomást kell helyeznie a köztársasági elnökre, hogy ilyen ne fordulhasson elő.
A köztársasági elnök jogilag megteheti, hogy a vesztes párt vezetőjének adja a kormányzati megbízást, de a miniszterelnököt és a kormányt végső soron a parlament választja meg. Ha leszavazzák az államfő által javasolt jelöltet, akkor új nevet kell bedobnia, a törvény azonban még ekkor sem garantálja, hogy a második körben már a győztes párt vezetőjét kérje fel. Ha a parlament az első személyi javaslat megtételétől számított negyven napon belül nem választja meg a miniszterelnököt, az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, és új választást írhat ki. Ennek pedig – mint arra Fleck is utalt – beláthatatlan következményei lennének, így jobb nem is belegondolni. Sulyok Tamás akkor felháborodott Facebook-posztban kérte ki az ELTE oktatójának szavait. A köztársasági elnök felszólított minden politikai erőt, hogy „tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből”.
Ennél a forgatókönyvnél több realitása van annak, hogy a Fideszhez ezer szálon kötődő köztársasági elnök megpróbálja hátráltatni a törvényhozást kormányváltás után. Bárki nyerne is a Fidesz ellen, nyilvánvalóan szeretne alapvető, strukturális változásokat elérni, és ennek érdekében a lehető leghamarabb a lehető legtöbb törvényt átvinni a parlamenten.
Az új törvények csak a köztársasági elnök aláírása után lépnek életbe. Ezt pedig ő két eszközzel is tudja lassítani: normakontrollal és elnöki vétóval. Ha az Alaptörvénnyel ellentétesnek talál egy törvényt, az aláírás előtt elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, amely legkésőbb harminc napon belül hoz döntést. Ha Alaptörvény-ellenességet állapítanak meg, akkor visszakerül a javaslat az Országgyűlés elé, és újra kell tárgyalni, amivel megint csak hetek-hónapok telnek el.
A köztársasági elnök élhet a vétójogával is, ha nem ért egyet egy törvénnyel. Ilyenkor megfontolásra visszaküldheti azt az Országgyűlésnek, amely újra megtárgyalja, és újra szavaz róla, akár változatlan formában. A köztársasági elnök másodszor már nem dobhatja vissza a törvényt, de egy olyan körrel még tudja lassítani a folyamatot, hogy a megszavazott törvényt ekkor küldi el alkotmányjogi aggályokkal normakontrollra az Alkotmánybíróságnak, amelynek ebben az esetben is harminc napja van döntést hozni.
Tavaly márciusi hivatalba lépése óta Sulyok Tamás három törvényt küldött vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, alkotmánybírósági normakontrollt pedig még egyszer sem kért – derült ki a Sándor-palota lapunknak küldött válaszából.
Kormányváltás után azonban ezekkel az eszközökkel könnyen elérhetné a köztársasági elnök, hogy olyan lassan és nehézkesen menjen a törvényhozás, ami már politikailag veszélyes lehetne az új kormányra.
A választók fejében az a kép alakulhat ki ebben az esetben, hogy hónapokkal az új parlament megalakulása után nem történik semmi változás, és az új kormány csak a köztársasági elnökkel viaskodik. A Fidesznek épp ezért lehet fontos, hogy egy esetleges kormányváltás után ne állíthassák csak úgy félre a köztársasági elnököt, akit ők választottak meg, és akinek a fideszes kötődését nehéz lenne vitatni az elmúlt évek tapasztalatai alapján.
Az már más kérdés, hogy Sulyok Tamás képes lenne-e a cikkben felvázolt szerepre, és elbírná-e a Tisza Párt és a nyilvánosság nyomását. Van egy olyan vélekedés is, amire a DK-s Arató Gergely utalt a csütörtöki bizottsági ülésen. E szerint nem biztos, hogy ezt a módosítást Sulyok Tamásra írják, hanem egy leendő, agilisabb köztársasági elnökre, akit még a választás előtt odaültetne a helyére öt évre a fideszes kétharmad.
