Hatalmas törvényalkotási dömpinggel zárja utolsó rendes ülését szerdán a parlament, hogy egyből utána rendkívüli ülésen tárgyalja a fővárosi önkormányzat csődjének elkerüléséről szóló törvényjavaslatot. A kormány egy „segélyhitellel” kínálná meg Budapestet, amit kizárólag ők vehetnének fel az MFB-től, és a fővárosi dolgozók bérének kifizetésére használhatnák.
Karácsony Gergely főpolgármester szerint a kormány uzsorásként viselkedik, a hitelről szóló javaslat elfogadása pedig semmin nem változtat majd. Ezt a javaslatot a Fidesz a házszabálytól eltérve már szerdán meg akarta szavaztatni, de ehhez az ellenzéki képviselők hozzájárulására is szükség lett volna, így határozni majd csak a jövő héten tudnak róla, ha a kétharmados kormánytöbbség megszavazza a sürgős tárgyalását. Nincs kétség, meg fogja.
Gyakorlati szempontból ennél nagyobb jelentőségű javaslatot a délelőtti rendes ülésen nem is tárgyalnak, de azért akad, aminek bőven lesz hatása az életünkre. Két összefüggő törvénymódosítással teszik rendkívül nehézzé, hogy a parlament a jövőben átmeneti akadályoztatás miatt félreállítsa a köztársasági elnököt. Az Alaptörvény szerint ezt ezidáig a köztársasági elnök, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés egyszerű többséggel állapította meg. Most garanciális szabályként a döntés alkotmányosságát az Alkotmánybíróság soron kívül felülvizsgálhatja (.pdf), a köztársasági elnök pedig írásos nyilatkozattal (.pdf), a parlament jóváhagyása nélkül bármikor megszüntetheti a parlament határozatát.
Az ellenzék szerint a Fidesz ezzel már a választási vereségre készülvén igyekszik megnehezíteni a köztársasági elnök, pillanatnyilag Sulyok Tamás ideiglenes elmozdítását. Az elnök átmeneti akadályoztatásának kimondatása azért merülhet fel egy ellenzéki győzelem után, mert amúgy a köztársasági elnöknek van lehetősége megnehezíteni az átmenetet, akár már azzal, hogy kit kér fel miniszterelnöknek a választás után, de vétójogával élve is bot lehet a küllők között.
Baj van a nemzetbiztonsági átvilágítások minőségével, mondta a Telexnek még szeptemberben több jelenleg is aktív és volt titkosszolga. Nagyon leegyszerűsítve: a titkosszolgálatoknak jelenleg túl sok embert kell ellenőrizniük, ehhez pedig nincs elég kapacitásuk, ahogy idejük sem. „Tízezres nagyságrendről beszélünk, ennyi ellenőrzést kell végezni évente, és mi tagadás, a mennyiség tényleg a minőség rovására megy” – ismerte el lapunknak egy forrás, nem tagadva, hogy így gyakorlatilag lehetetlen érdemi munkát végezni. Ezért is terjesztette elő még szeptemberben a kormány a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény módosítását (.pdf), amely csökkentené a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett személyek számát.
A minősített adat védelméről szóló törvény módosítása (.pdf) alapján a jövőben minősített adatra vonatkozó közérdekű adat vagy közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény benyújtása, vagy a minősítés feltételeiben bekövetkezett változás esetén felülvizsgálják a minősítést – közadatigénylés esetén erre 21 napjuk lesz.
A Polgári Törvénykönyv módosításával (.pdf) a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé teszik, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. Azt is tisztáznák, hogy szülő kapcsolattartási joga korlátozásának feloldásáról vagy a kapcsolattartási jog visszaállításáról a jövőben a gyámhatóság nem, kizárólag csak a bíróság dönthet.
A kormány javaslatára úgy módosíthatják a környezetvédelmi törvényt (.pdf), hogy ha egy beruházás „kizárólag védelmi célokat szolgál” vagy „kizárólag a polgári lakosságot fenyegető veszélyhelyzetekre reagál”, és céljainak teljesülését „hátrányosan befolyásolja”, a kormány miniszteri javaslatra egyedi mentesítést adhat a környezeti hatásvizsgálat és az előzetes vizsgálat alól.
Korábban csak rendelet szólt róla, szerdától törvénybe (.pdf) foglalják, hogy a kormány 3 százalékos hitelprogramjának feltételeit teljesítő lakások építési beruházásainak közigazgatási hatósági ügyei kiemelt jelentőségűvé nyilváníthatók. Ugyanebben a törvényben csökkentik a vállalkozások bizonyos adminisztrációs terheit, illetve befektetési arannyal a jövőben csak üzletben lehet kereskedni. Amennyiben megfelelnek a szigorú befektetési és tőkeáttételi korlátoknak, a jövőben alternatív befektetési alapok is nyújthatnának kölcsönt. A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvényeket jogharmonizációs okokból is módosítják (.pdf).
A közlekedési tárgyú törvények módosításával (.pdf) a jövőben jármű elszállításakor, ha a járművezető nem együttműködő, rendőr korlátozhatja a szabadságát – magyarán lefoghatja, hogy ne akadályozhassa tovább járműve elszállítását. Egyéb módosításokkal uniós jogharmonizációs követelményeknek felelnek meg, illetve a közúti ellenőrzések hatékonyságát növelnék.
Módosítanak egy sor, az agrárminiszter feladatkörét érintő törvényt (.pdf) is, ezek két legérdekesebb pontja, hogy a javaslat egészen hosszan foglalkozik a rizstelepek ügyével, ami aszályoktól sújtotta országunkban kevéssé tűnik jövőbiztos befektetésnek, továbbá elrendeli, hogy „[a] tájegységi fővadász részére feladatai ellátásához a vadászati hagyományoknak megfelelő egyenruhát kell biztosítani”.
2026-ot a mohácsi csata hőseinek emlékévévé, november 10.-ét pedig a számviteli és adózási szakemberek napjává nyilvánítják. Elfogadják az Országos Fogyatékosságügyi Programot is, aminek az első pontja a „Prevenció”.
Ezen felül kihirdetnek egy sor nemzetközi egyezményt: elhárul az akadály a Magyarország és Angola közti közvetlen légiforgalom elől (.pdf), a körözött bűnözőknek meg Kína kiesik a lehetséges menekülőutak közül, mert kihirdetik a két ország közti kiadatási szerződést (.pdf). Azokat a törvényjavaslatokat és határozati javaslatokat, amiket most nem említettünk, a parlament napirendjén szerdáig letekerve böngészhetik.
