Eddig se tartotta be ezt a szabályt a Fidesz, jövőre akár az oligarchák milliárdjaiból is kampányolhat
„Csak hozzáigazítják a szabályokat a gyakorlathoz, és megelőzik a törvénysértés kockázatát" – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország (TI) jogi igazgatója a Telexnek arról a péntek este benyújtott törvénymódosításról, amellyel három KDNP-s képviselő eltörölné a parlamenti választások kampányára fordítható összeg felső határát. A javaslatot kedden délelőtt már tárgysorozatba is vette az Országgyűlés igazságügyi bizottsága.
Vejkey Imre, Hollik István és Nacsa Lőrinc szerint a kampányköltések korlátozásáról szóló szabályozás idejétmúlt és „a USAID-botrány”, valamint az ellenzéki összefogás külföldi támogatása miatt már nem szolgálja azt a célt, amely miatt 2013-ban megalkották. Ezért szerintük az a legjobb megoldás, ha eltörlik a kampányköltési limitet.
A 2013-as szabály bevezetése után a pártok mind a 199 jelöltjük után legfeljebb ötmillió forintot költhettek a kampányban a 2014-es országgyűlési választáson. Ezt az összeget azóta évente a KSH fogyasztói árindexe alapján növelték. A legutóbbi parlamenti választáson már jelöltenként 5,91 millió forint volt a pártok megengedett költségkerete, azaz összesen 1,176 milliárd forintból gazdálkodhattak a kampányban, ha mind a 106 egyéni választókerületben elindultak és országos listát állítottak (a teljes összeg a megszerezhető 199 parlamenti mandátum és a fejenkénti 5,91 millió forint szorzata)
Ha a parlament megszavazza a KDNP-s javaslatot ebben a formájában, akkor a 2026-os országgyűlési kampányban már végtelen pénzt költhetnek a jelöltek és pártok, és azt sem ellenőrzi majd senki, hogy honnan származik a forrás. A pártok továbbra sem fogadhatnak el adományokat cégektől és külföldről, de magánszemélyek korlátlanul támogathatják a kampányt. Itt csak annyi megkötés van, hogy az 500 ezer forintnál nagyobb összegű adományozók nevét nyilvánosságra kell hozni a párt éves pénzügyi beszámolójában.
A saját maga által hozott korlátozást eddig sem tartotta be a Fidesz, ám Magyar Péter megjelenése után ennek már nagyobb kockázata lehet Ligeti Miklós szerint, mert a korábbiaknál markánsabban jelenhet meg a politikai közbeszédben, hogy a kormánypártok a szabályokat kijátszva túlköltekeznek.
„Ez egy elővágás lehet. Félnek attól, hogy jövőre nem lehet majd olyan könnyen megúszni a korlátlan költekezést. Most fogékonyabb rá a közönség”
– fogalmazott a TI jogi igazgatója. Az előző kampányokban csak egy szűkebb társadalmi réteget ért el, hogy a kormánypártok a törvényileg megengedett összeg többszörösét költik a kampányra. Ha azonban a nyilvánosan elérhető Facebook-hirdetések alapján a Tisza Párt elnöke már a kampány korai szakaszában rámutatna a Fidesz szabálytalanságára, annak súlyos következménye lehetne Ligeti szerint.
„Ez a javaslat pont nem abba az irányba megy, hogy ellenőrizhetőbb és átláthatóbb legyen a kampány- és pártfinanszírozás, hanem még tovább lazítja az amúgy is nagyon gyenge szabályokat” – értékelte lapunknak Léderer Sándor, a K-Monitor igazgatója. Ha az átláthatóság növelése lenne a kormánypártok valódi célja, több más eszköz is a rendelkezésre állna szerinte.
Eddig se tartották be a szabályt
„A kampányköltéseknek a korábbi, sokat vitatott szabályokhoz képest reális mértékű szinten való korlátozása (költési limit) szintén az átláthatóság irányába tett lépés, amely a választási kampány állami támogatásával együtt a jogszabályok megkerülése helyett azok betartására ösztönzi a pártokat” – így indokolta a költési limit bevezetését Gulyás Gergely, Cser-Palkovics András és Vejkey Imre abban a 2013-as törvényben, amely megteremtette a kampányfinanszírozás mai szabályait. A kormánypárti politikusok szerint az akkori javaslat célja az volt, hogy megóvják a választások tisztaságát, megakadályozzák a csalásokat, és biztosítsák az esélyegyenlőséget a jelöltek és a jelölő szervezetek között.
Ehhez képest már egy évvel a törvény elfogadása után, a 2014-es kampányban sem tartotta be a limitet a Fidesz és több ellenzéki párt a civil szervezetek kampánymonitora szerint. A Transparency International Magyarország (TI), a K-Monitor és az Átlátszó.hu számításai szerint a Fidesz-KDNP egymaga 2 milliárd 780 milliót költött a választási kampányra 2014-ben, miközben a törvényes keret akkor 995 millió forint volt. A teljes képhez azonban még érdemes hozzávenni a Fideszhez közeli Civil Összefogás Fórum (CÖF) plakátkampányát („Magyarország jobban teljesít”) és a kormányzati reklámokat is, ami 2014-ben további 1,1 milliárd forinttal dobta meg a kormánypártok kampányköltését.
A Fidesz már akkor is kiszervezte a kampánya jó részét olyan papíron független civil szervezeteknek, mint például a Békemeneteket szervező CÖF vagy később a közösségi médiát milliárdokból letaroló Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. Nem volt ez másként a legutóbbi országgyűlési választás kampányában sem. Az átláthatóságért küzdő civil szervezetek elemzése szerint a Fidesz, a CÖF és a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda listaáron számolva összességében több mint 3 milliárd forintot költött plakátokra 2022. márciusában, ami
a törvényben előírt limit közel háromszorosa, és a hatpárti ellenzék plakátkampányának nyolcszorosa.
A jelentés készítői úgy fogalmaztak: a CÖF és a kormánypropaganda közreműködése „csak” tisztességtelennek tekinthető, ellenben a kormánypárt túlköltése törvényileg védhetetlen. És ez még csak a plakátkampány, az egyéb eszközök benne se voltak a számításban.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) mégis az ellenzéki összefogást büntette meg, mert szerintük a hat párt összességében 261 millió forint értékben fogadott el tiltott anyagi támogatást a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű civil szervezettől. Windisch László, az ÁSZ elnöke egy háttérbeszélgetésen azt mondta, a CÖF és a Megafon kampánytevékenységét is vizsgálták, de ott nem találtak intézményi együttműködést a kormánypártokkal. Mindezt úgy derítették ki, hogy megkeresték a Fidesz-KDNP-t és az említett szervezeteket, megkérdezték tőlük, hogy volt-e szervezett együttműködés a kampány során. A válasz az volt, hogy nem, így az ÁSZ le is zárta a vizsgálatot. Az intézmény szerint a CÖF „100 % Gyurcsány”, „Stop Gyurcsány, Stop Márki-Zay”, „Eltörölnék a rezsicsökkentést” és hasonló tartalmú plakátjai nem voltak részei a Fidesz kampányának.
A jövőben arra sem lesz már szükség, hogy a Fidesz a limit túllépését elkerülve kiszervezze a kampányt. Ha az Országgyűlés elfogadja a KDNP-s javaslatot, a 2026-os választáson már korlátlanul lehet önteni a pénzt a jelöltek és pártok kampányába. Léderer Sándor szerint így még kevésbé lesz biztosítható az esélyegyenlőség.
Az egyenlőtlen feltételekre a pártok május végén leadott pénzügyi beszámolói is rávilágítanak. A Fidesznek 6,8 milliárd forint bevétele volt 2024-ben, míg a Tisza Párt 947 millió forintból gazdálkodhatott. Magyar Péter pártjának nem járt állami forrás, de 818 milliót össze tudtak szedni adományokból. A nagyobbik kormánypárt több mint 5,6 milliárd forint állami támogatásban részesült tavaly, és 760 millió jött be magánadományokból.
„Arra készülhet a Fidesz, hogy a magánadományozóikat aktivizálják. Igazán jelentős pénzek az oligarcháktól várhatók
– fogalmazott a K-Monitor igazgatója.
A pártok pénzügyi beszámolóiban a jelenlegi szabályok szerint csak az 500 ezer forintnál nagyobb összeget adományozók nevét kell feltüntetni. Azt azonban csak a választás után egy évvel tudjuk meg, hogy beszáll-e a Fidesz kampányába Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy más ismertebb NER-közeli vállalkozó. A pártok 2026-os pénzügyi beszámolóját csak a következő év májusában kell leadni.
Még magasabb fokozatra kapcsolhat a Facebook-kampány
A lapunknak nyilatkozó szakértők szerint a KDNP-s törvényjavaslat azt továbbra sem biztosítja, hogy átláthatóbbak legyenek a kampánytevékenységek, az ÁSZ érdemi módon ellenőrizze a pártokat, és ha szabálytalanságot találnak, megfelelő módon szankcionálják. Az egyik fő probléma Léderer Sándor szerint, hogy az ÁSZ továbbra se tekinti kampánytevékenységnek azt, ha például egy helyi vállalkozó által finanszírozott falunapon a kormánypártok képviselőjelöltje kampánybeszédet tart, vagy az állami hirdetésekből kitömött kormányközeli média nyíltan kampányol a Fidesz mellett. Az ÁSZ leginkább csak a pártok beszámolóit és a leadott számlákat ellenőrzi.
A kampány egy jelentős része ma már a közösségi médiában zajlik. Nem véletlen, hogy Orbán Viktor digitális harcosokat toboroz, és Magyar Péter is nagy erőkkel kommunikál Facebookon. A törvénymódosító javaslatot jegyző KDNP-s képviselők azt állítják, hogy ezeken a felületeken kevésbé biztosított a források átláthatósága, valójában azonban pont a Facebook és YouTube-költéseket lehetett a leginkább nyomon követni már az előző választási kampányokban is.
A 2022-es választás után a Facebook Ad Library adatai alapján kimutattuk, hogy az 50 napos kampányban a Fidesz–KDNP 349,4 millió forintot, míg az ellenzéki összefogás 348,3 milliót költött hirdetésekre. A Fidesztől papíron független, de a párt üzeneteit közvetítő Facebook-oldalak további 1,461 milliárd forintért hirdettek az 50 napos kampányidőszakban, míg az ellenzéki oldalon 663,7 millió forint volt a szürkezónás Facebook-költekezés.
A 2020-as tiszaújvárosi időközi választás után ugyanakkor az ÁSZ azt mondta, a Facebook „nem számít politikai hirdetésnek”, és ezért nem jelent problémát, hogy a Fidesz képviselőjelöltje, Koncz Zsófia a törvényes keretnél jóval többet, közel 5,5 millió forintot költött Facebook-reklámokra. Ligeti Miklós szerint téves volt az ÁSZ indoklása, hiszen attól még, hogy a 2013-as választási törvényben nem nevesítették külön a közösségi médiát, ugyanúgy kampányeszköznek számít a Facebook-hirdetés. A jogszabály egészen pontosan úgy szól, hogy „kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére.” Egy parlamenti képviselőjelölt Facebook-hirdetésének mi más célja lenne kampányidőszakban, mint a választói akarat befolyásolása?
A tiszaújvárosi időközi választás után még sikerült valahogy elsikálnia az ÁSZ-nak a Fidesz facebookos túlköltekezését, de most már nem tudnák ezt megtenni, tette hozzá a K-Monitor igazgatója.
Szerinte nevetségessé tenné magát az ÁSZ, ha a 2026-os kampányban is teljesen figyelmen kívül hagyná a közösségi médiás költéseket.
A KDNP-s javaslat elfogadása után azonban már nem lesz ezzel gond, a pártok bármennyit költhetnek Facebook-hirdetésekre is, és nem lesz ebben semmilyen korlátozás.
Az, hogy a törvényjavaslatot a pünkösdi hosszúhétvége előtt, péntek este nyújtották be, Léderer szerint annak a beismerése, hogy a kormánypárti képviselők is tudják: ez nagyon kínos, és valójában a kampánypénzekkel való visszaélés legalizálásának ágyaznak meg.
A K-Monitor már évekkel ezelőtt megfogalmazott több javaslatot arra, ha valóban az átláthatóság növelése lenne a valódi cél. Az egyik lehetséges eszköz a kampányszámla bevezetése. A választáson induló képviselőjelöltek az állami kampánytámogatást már most is a Magyar Államkincstár erre a célra létrehozott számláján kapják meg. Léderer szerint az lenne a jó megoldás, ha minden egyes kampányköltés egy ilyen számláról menne. Így nyomon tudnák követni a hatóságok, hogy milyen forrásból, mennyi támogatást kapnak a jelöltek és a pártok, mire költik el azokat, minden egyéb költés pedig illegális lenne.
A szakértők szerint nem kizárt, hogy a pénteken benyújtott javaslat csak a nyitánya egy komplexebb törvénycsomagnak, amellyel a Fidesz előkészítené a 2026-os választást. Igaz, a kormány épp néhány hete ígérte meg, hogy jövő áprilisig már nem változtatják meg a választási szabályokat.
