ÁSZ: A CÖF és a Megafon azt mondták, hogy ők nem működtek együtt a Fidesszel

A CÖF és a Megafon kampánytevékenységét is vizsgálta az ÁSZ, de ott nem talált olyan problémákat, mint az ellenzéki kampányban – magyarázta Windisch László a sajtó képviselőinek tartott keddi háttérbeszélgetésen. Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenzéki pártok kampányfinanszírozásáról szóló jelentésről, annak eredményeiről és logikájáról beszélt a sajtónak, miután megjelent, hogy az ÁSZ szerint a hatpárti ellenzéki összefogás pártjai a 2022-es kampány alatt 261 millió forint értékben fogadtak el tiltott anyagi támogatást a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom nevű civil szervezettől. Windisch László szerint megváltozott a világ, a pártok mellett civil szervezetek, influenszerek, elemzőközpontok és a média is kampányol, amivel nincs semmi baj, ha ebben nem működnek együtt pártokkal. Igaz, az ÁSZ elég nehezen tudja ellenőrizni, hogy van-e ilyen összehangolt kampány, ha a résztvevők ezt egyszerűen letagadják.

Windisch László szerint az ÁSZ nem vizsgált többet annál, mint amit az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje és az MMM vezetője is állított, vagyis ahogy Márki-Zay nyilatkozta: „volt egy MMM-számla, ami a központi kampány működtetését szolgálta”. A jelentés pedig, mondta Windisch, azt állapította meg, hogy Márki-Zaynak ez az állítása igaz, viszont ez azt jelenti, hogy a hat ellenzéki párt tiltott kampányfinanszírozást fogadott el egy civil szervezettől.

Az ÁSZ elnöke nagyon érdekes okfejtésbe kezdett arról, hogy miért problémás, ha civil szervezetek kampányolnak, pontosabban, hogy mikor problémás, ha civil szervezetek részt vesznek a kampányban, és mikor nem. Windisch László szerint világszerte azt tapasztalni, hogy a kampányidőszakokban is a politikai üzenetek leghangosabb közvetítői kevésbé a pártok, sokkal inkább sajtóorgánumok, a közösségi média, influenszerek, agytrösztök, kutatóintézetek, civil szervezetek töltik be ezt a szerepet. Ezt az ÁSZ elnöke proxykampánynak nevezi, amiben – mint ezt nagyon sokszor elmondta – a sajtó is részt vesz, többször emlegetve a kormánytól független orgánumokat, bár egyszer az Origót is megemlítve. Azzal viszont Windisch szerint nincs semmi baj, ha pártokon kívüli szervezetek is folytatnak kampánytevékenységet.

Az elnök prezentációjában kiemelt jogi definíció szerint a kampánytevékenység a következőt jelenti: „kampányeszköz kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlése céljából”. Ebbe a plakátolástól a politikai hirdetésekig és gyűlések szervezéséig sok minden beletartozik. Windisch László elmondása szerint viszont ezzel egészen addig nincs semmi baj, amíg egy civil szervezet, influenszer, elemzőintézet, sajtótermék vagy magánszemély ezt saját elhatározásából, saját kútfőből, a saját értékrendjének megfelelően teszi. Ez a sajtó-, szólás- és véleményszabadság lényege, így nem szabad bélyegként egyes szervezetek homlokára sütni, hogy kampányoltak. Ez nem tiltott dolog. Ami viszont tilos, az az, ha a pártok támogatást fogadnak el, közvetlenül pénz vagy egyéb anyagi támogatás formájában. Az pedig, ha egy kampányoló szervezet és az általa támogatott párt között összehangoltság állapítható meg, már ilyen tiltott kampányfinanszírozásnak minősül.

A hatpárti együttműködés esetében az ÁSZ jelentése szerint mindkettő megvalósult, mert az MMM fizette a pártok költségeit, és nem közvetlen anyagi támogatás formájában is.

Amíg ebben semmi más összehangoltság nem állapítható meg a kampányoló szervezet által támogatott pártokkal, addig nincsen szó tiltott kampányfinanszírozásról a mai jogszabályok szerint. Az elnök diáin egy egész lista volt látható arról, hogy az MMM és a hat ellenzéki párt milyen formában működött együtt. A pénzt adó civil szervezetnek és a kampányoló pártoknak

• volt közös miniszterelnök-jelöltje,
• összehangolt kampánytevékenysége, amit a kampánytanács formájában szervezetten, intézményesen végeztek,
• voltak közös kampányanyagai,
• közösen fizetett rendezvényei
• és mindezt a civil szervezet finanszírozta.

Az ÁSZ elnöke maga hozta fel, hogy az MMM kampányfinanszírozása kapcsán sokszor megkapja a kérdést, mi a helyzet a kormánypárti oldalon kampányoló párton kívüli szervezetekkel, mint amilyen a Megafon vagy a Civil Összefogás Fórum. Márki-Zay Péter is azt nyilatkozta korábban, hogy az MMM ugyanazt a kiskaput használta ki a kampány során, mint amit a kormányoldal például a CÖF bevonásával. Windisch László viszont azt mondta, a CÖF és a Megafon tevékenységét is vizsgálták, és azt állapították meg, hogy ezeknél a fenti lista egyik eleme sem volt meg: az ÁSZ nem találta intézményes együttműködés, közös miniszterelnök-jelölt, közös kampányanyagok, közösen finanszírozott rendezvények és párttámogatás nyomát.

Ez azért is érdekes, mert a CÖF vagy a Megafon elképesztő összegeket felemésztő kampánytevékenysége kívülről nagyon összehangoltnak tűnik a kormány kommunikációs stratégiájával, még ha a szervezetek tagadják is, hogy lenne együttműködés, összehangolás. A háttérbeszélgetésen felmerült a kérdés, hogy az MMM azért kap-e büntetést, mert bevallottan és szervezett formában működött együtt pártokkal, míg más civil szervezetekre csak az informális gyanúja vetül nagyon erőteljesen. Windisch szerint nem önmagában az együttműködés hivatalossá tétele alapozta meg az ÁSZ jelentésének következtetéseit, vagyis ha az MMM és a hat párt nem formalizálja az együttműködését, hanem informálisan egyeztetnek, de tartalmilag ugyanazzal az eredménnyel, attól még az ÁSZ ugyanarra a megállapításra jutott volna.

Már ha az ÁSZ tud erről az informális együttműködésről. Az viszont az ÁSZ vezetője szerint is kérdés, hogy hogyan szerezhettek volna tudomást ilyen informális együttműködésről.

Az ÁSZ nem nyomozó szerv, nem titkosszolgálat, alapvetően dokumentumok bekérésével tud operálni. Ha alá tudják támasztani akár tanúkkal, akár dokumentumokkal, hogy volt informális együttműködés pártok és civil szervezetek vagy mások között, ahol közösen határoztak arról, hogy milyen politikai tevékenységet folytasson egy párttól független jogi személy, akkor megállapítható lenne a tiltott támogatás. De azon kívül, hogy az ÁSZ megkérdezi a résztvevőket, ennek kiderítésére nincs eszköze.

Windisch szerint a Fidesz és a CÖF-Megafon esetében is ez történt: megkeresték a pártot és a szervezeteket, és nyilatkozatot kértek, hogy volt-e szervezett együttműködés a kampány során. A válasz pedig az volt, hogy nem.

A Megafon vezetője pedig nem tett Márki-Zay Péterhez hasonló nyilatkozatokat a kampány alatt az együttműködésről.

Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy amíg Rogán Antal nem egy szervezett és rendszeres „Holdudvari Egyeztető Fórum” keretében beszél mondjuk a Megafon tagjaival arról, hogy azon a héten kiket kell ütni a Facebook-videókban, vagy a CÖF-fel arról, hogy milyen összeesküvésre utaljon a szervezet következő plakátkampánya, erről nem készül jegyzőkönyv és az elfogyasztott kávéról és pogácsáról nincs bekérhető számla, addig az ÁSZ leginkább azt tudja megállapítani, hogy semmi olyan fajta tiltott összefonódás nincs a pártok és a civil szervezetek és egyéb aktorok között, ami ellentmondana a törvényeknek.