A Pride nem hátrál meg, az emberek juszt is kimennek majd az utcára

Egy hete találgatja az ország, mit is akar tenni a magyar kormány a hazai LMBTQI-közösséggel, és éves kulturális fesztiváljukkal, a Pride-dal. Donald Trump amerikai választási győzelme alapjaiban rendezi át a világot, és ez még a hazai meleg közösség életére is hatással lehet. Sorsszerűnek tűnt, hogy február 22-én épp a transznemű emberek jogaiért tüntettek Budapesten, amikor a Várkert Bazárban Orbán elszabadult. Erős utalást tett rá, hogy betiltják a Pride-felvonulást, az LMBTQI-emberek éves kulturális fesztiváljának általában vidám, de a rendőrség által komolyan biztosított dzsemboriját.

A miniszterelnök így fogalmazott, utalva az Európai Néppártot vezető Manfred Weberre: „azt tanácsolom, hogy a Pride szervezői ne bajlódjanak az idei felvonulás előkészítésével. Kidobott pénz és idő, mindegy, mit mond Weber körzetparancsnok és az ő magyar ügynökei”. Azt is megemlítette, hogy beleírják az alaptörvénybe, hogy az ember vagy férfi, vagy nő. A kettőnek még lehet köze egymáshoz, akár jogtechnikailag is.

„Teljesen mindegy, hogy Orbán mit akar betiltani, mert Pride lesz” – reagált a transztüntetésen Steiner Kristóf újságíró-aktivista Orbán szavaira. Azóta a kormányfői gondolatok értelmezése került a középpontba. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 24.hu-nak azt mondta szerdán, hogy nem beszélt a miniszterelnök teljes tiltásról. Arról beszélt még, hogy a kormányzat célja a gyermek- és ifjúságvédelem, és a cél az, hogy olyan keretek között, ahogy eddig megrendezték a Pride-ot, ne lehessen megrendezni.

Lázár János építési-közlekedési miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön már keményebben fogalmazott: „A hálószobában mindenki azt csinál amit akar. A Pride azonban közügy, megbotránkoztat és provokál, amit a gyermekek védelmében mihamarabb be kell tiltani. A meleglobbit pedig ideje visszaszorítani.” Ez alá Orbán Viktor is helyeslőleg kommentelt: „Be bizony! Világos beszéd.”

A kormány ülésezett is ezen a napon, így várható volt, hogy Gulyás Gergely részletesebben is beszél a kormányinfón a Pride sorsáról. A miniszter a józan ésszel indokolta a fellépést, és azt állította, hogy „családos ember a Pride közelébe nem szokott menni”, bár ez a tapasztalatok alapján nem igaz. Szerinte az alaptörvény-módosítás nem sérelmes, ha az ebből következő jogalkalmazás sérelmes lesz, akkor rendelkezésre áll a jogorvoslat. Hozzátette, ebben az esetben „a gyülekezési jog és a gyerekek testi, lelki és szellemi fejlődési joga közti kollíziót (érdekellentétet) kell feloldani”. Gulyás szerint korábban az amerikai kormány miatt nem volt mozgásterük e téren, de most van, ezért lépik meg.

Mindezek alapján valószínűsíthető, hogy a Pride vonulós részét tervezik betiltani, szerinte Orbán szavaiból következik, hogy „abban a köztéri formában, ahogy megismertük eddig a Pride-ot, Pride nem lesz a jövőben”. A miniszter úgy fogalmazott, hogy „a belvároson átmasírozó Pride-ot nem kell, hogy az ország eltűrje”, főleg, hogy már David Pressman volt amerikai nagykövet sincs itt, hogy a felvonulást vezesse.

Az érvelése azért is különös, mert 2014-ben még ezt nyilatkozta a rendezvényről: „Értéktartalom nélkül illeti meg a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényeket az alkotmányos védelem.” Orbán 2015-ben maga is toleranciáról beszélt, és hogy hálás „a magyar homoszexuálisok közösségének, hogy nem azt a provokatív magatartást folytatják, amivel számos európai országnak meg kell küzdenie, és amely pont az ellenkező hatást váltja ki, mint amit egyébként ki szeretnének váltani”.

A Mi Hazánk még csütörtökön benyújtotta a parlamentnek „A homoszexualitást népszerűsítő gyűlések betiltásáról” című törvényjavaslatát, ami voltaképp csak a gyülekezési törvényt módosítaná. Javaslatuk szerint nem lehetne gyűlést tartani, ha az „a szexualitást öncélúan ábrázolja, illetve a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsíti”.

Karácsony Gergely főpolgármester pénteken viszont jelezte a Facebookon, „az, hogy idén is lesz Pride Budapesten, pont olyan magától értetődő, mint két ember szerelme, pont annyira nyilvánvaló, mint hogy ebben a városban senki, de senki nem szenvedhet hátrányt amiatt, amiben hisz, ahová született, és hogy kit szeret”.

Nem hagyjuk, hogy az LMBTQ-embereket másodrendű állampolgárként kezeljék

„A Pride álláspontja egyezik azzal, amit Karácsony Gergely posztolt” – mondta érdeklődésünkre Hrubi Zita, a Budapest Pride szervezője és sajtószóvivője pénteken. Szerinte „valamilyen formában 1000 százalék, hogy lesz Pride”. Felmerülhetnek majd jogi kérdések, de még nincs hatályos jogszabály, amit meg tudnának a jogászaikkal tárgyalni. Egy hete nem hangzanak el konkrétumok, „virágnyelven célozgatnak, hogy valami lesz”, utalt a kormány kommunikációjára.

A Pride jogászai is azon vannak, hogy ki kell várni, mi fog történni. Lehet, hogy az alaptörvénybe belevonnak majd új gyerekvédelmi passzusokat, bár most is szerepel benne, hogy „minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz”. Sőt ez az ENSZ Magyarország által is kihirdetett gyermekjogi egyezményében is benne van. Ebben az ENSZ-egyezményben egyébként az is szerepel, hogy LMBTQ-gyerekek különösen sérülékeny csoportnak számítanak. Hrubi szerint akármit is írnak az alaptörvénybe, az még nem igazolja, hogy a Pride negatívan befolyásolná-e a gyerekek fejlődését.

Mivel a Pride a gyülekezési törvény hatálya alá esik, az sem világos, hogy hogyan tudnának a törvénybe úgy belenyúlni, hogy a módosítás csak a Pride-ra legyen érvényes. Ez voltaképp egy emberjogi tüntetés, a törvény szerint pedig szabad a véleménynyilvánítás, lehet békésen tüntetni. „A szexuális kisebbségeket pont olyan jogok illessék meg, mint a többségi társadalmat”, ennyi a Pride célja, de a kormány szerint ez egy nyugatról érkező ideológia. Ha a törvénymódosítás pedig nem csak a Pride-ra vonatkozik majd, akkor az „belátása annak, hogy vége a demokráciának, senki sem mehet utcára”. Hrubi attól nem várna nagy változást, hogy ha beleírják az alaptörvénybe, hogy csak férfi és nő létezik.

A szivárványcsaládok se szűntek meg csak azért, mert alaptörvénybe foglalták, hogy „az apa férfi, anya nő”.

A Pride mindenesetre idén június 28-ra, a Stonewall-lázadás napjára van meghirdetve. Hrubi szerint a kormány a vonulásra fókuszál, de a június 6-án kezdődő kapcsolódó rendezvényekre nincs hatással a gyülekezési törvény. „Azért is nagyon kínos, ami történik, mert ha a kormány valamilyen úton-módon mégis megakadályozná a felvonulást, az EU-ban az egyetlenek lennénk ezzel” – összegzett a Pride szóvivője.

Mint korábban írtuk, az OutRight Action International nevű, a szexuális kisebbségek jogaival foglalkozó nonprofit szervezet adatbázisa szerint Európában a két keleti diktatúrán, így Oroszországon és Belaruszon kívül mindenhol tartanak Pride-rendezvényeket. igaz Törökországban a tiltás ellenére. Magyarországon is előfordult már, hogy megpróbálták betiltani a Pride felvonulást. A BRFK 2011-ben és 2012-ben is arra hivatkozva döntött így, hogy szerintük a közlekedést más útvonalon nem lehetett volna biztosítani. Ezt az érvelést az illetékes bíróság megalapozatlannak nyilvánította, és engedélyezte a felvonulást.

Ha minden a tervek szerint halad, idén immár ötödik alkalommal valósulhat meg a Freedom of my Identity Emberi Jogi Fesztivál, aminek a záróeseménye a Pécs Pride – Magyarország egyetlen vidéki Pride-felvonulása. Buzás-Hábel Géza, az eseményt szervező Diverse Youth Network igazgatója kérdésünkre azt mondta, hogy jelenleg ők maguk sem látják tisztán a helyzetet. Kérdéses számukra, hogy a kormány mennyire hagyja figyelmen kívül az uniós iránymutatásokat és a nemzetközi dokumentumokat a törvényalkotás folyamatában. A Pride szervezői szerinte elkötelezettek a felvonulás megtartásában, amit őszre terveznek. Az idei rendezvény szlogenje is üzeni:

„Nem hajlunk meg a félelem előtt!”

„Meg kell várni, milyen törvény születik, lesz-e gumicsont”, erről jogászokkal egyeztetnek folyamatosan. Buzás-Hábel Géza szerint „a miniszterelnök mostani ámokfutásai elég érdekesek”, ezek miatt feszült az LMBTQI-közösség, de észlelhető egyfajta „tudatra ébredés” is. Sokan írnak, jelentkeznek, hogy segítenek, csak azért is kiállnak a pécsi Pride mellett.

„Van egy elég erős bizonytalanság, mivel még nem láttunk jogszabálytervezetet”, ráadásul mindenki mást beszél, mondta lapunknak Dudits Luca, a Háttér Társaság kommunikációs vezetője, ügyvivője. Szerinte megnehezíti a helyzetet, hogy nem tudják, mi fog történni, bár Gulyás Gergely kicsit tisztázta a helyzetet, miszerint az alaptörvénybe emelik a gyermek egészséges fejlődéshez való jogát, ami majdnem minden más alapjogot felülír majd. Az nem jó a közösségnek, ha a kormány azt érezteti velük, hogy károsak lennének a gyerekekre, mondta Dudits, aki szerint „ez egészen elképesztő”.

„Június vége még messze van” szerinte, de frusztráltak az emberek, ez pedig úgy csapódik ki, „hogy juszt is kijönnek az utcára”. Dudits Luca elképzelhetetlennek tartja, hogy ne legyen nyáron felvonulás. Nemzetközi példát is felhozott: Törökországban is próbálják betiltani a Pride-ot, és az emberek ennek ellenére ugyanúgy kimennek tüntetni a jogaikért. Remélik, hogy a nemzetközi szövetségek és külképviseletek most is megtalálják a módját, hogy kifejezzék támogatásukat, mivel a Pride mellett évről évre több nagykövetség is kiáll.

A Háttér jogsegélyszolgálata 25 éve üzemel. „A jogászaink készek arra, hogy felvegyék a kesztyűt, nem fogjuk annyiban hagyni, hogy Magyarországon LMBTQ-ellenes jogszabályokat hozzanak” – mondta Dudits. Küzdenek tovább a „gyermekvédelmi propagandatörvény” ellen is. „Nem hagyjuk, hogy az LMBTQ-embereket másodrendű állampolgárként kezeljék” – mondta az ügyvivő.

Jogászi tanácstalanság

„Ráakaszkodnak erre a témára, igyekeznek hasznot húzni belőle, ami visszataszító” – mondta a Mi Hazánk törvényjavaslatáról Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet ügyvédje, aki a magyarországi LMBTQI-közösség jogainak védelméért is dolgozik. A szélsőjobboldali párt aktivizálódásánál azonban fontosabb, hogy a kormány mit tesz. „Annyit látunk csak, ami a nyilvánosság előtt van”, vagyis az alaptörvénymódosítás ötletét, amit Gulyás Gergely csütörtökön bejelentett. Ezzel egy új alkotmányos követelmény jöhet létre, ami Szekeres szerint „messzemenő következményekkel is járhat teljesen más ügyekben is”. A jogalkalmazónak erre az alapra kell majd mindenesetre építeni.

Más jogszabály módosításáról nem hallottak még. Ha van egy alkotmányos rendelkezés, azt a többi jogszabályon keresztül érvényre kell juttatni,. „Ha ez a szöveg így bekerül, az lesz, hogy a gyermek egészséges, erkölcsös joga az élethez való jogon kívül minden más jogot megelőz” – mondta Szekeres, aki szerint most ledőlhetnek sok évtizedes tabuk, mint amikor anno a KDNP lobbizására bekerült az alaptörvénybe, hogy „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”.

Mindeközben Szekeres szerint összeomlott a gyermekvédelem, egyre több a gyerek az otthonokban, sok gondozott szökik meg a gyermekotthonokból, kórházakban nőnek fel otthagyott csecsemők, soha nem látott szakemberhiány sújtja a szakmát. A kérdés tehát az, hogy a kormány hogyan fog megküzdeni azon perek sokaságával, amiket a tervezett gyermekvédelmi törvénymódosításokra felépítve lehet elindítani vele szemben?

Tudományos konszenzus van abban, hogy a homoszexualitás és a transzneműség megjelenítése nem jelent a gyerekekre veszélyt, sőt ha fiatalkoruktól kezdve információt szereznek ezekről a jelenségekről, az egészségesebb társadalmat generál, elfogadóbbak lesznek az emberek, mondta Szekeres, aki szerint „a valósággal megy szembe a kormány”.

A Helsinki Bizottság mindenesetre jogsegélyt nyújt a Pride-nak, „maximálisan egyetértünk abban, hogy a Pride-ot meg kell rendezni”. Akkor lehetne csak ellehetetleníteni, ha a rendőrség tiltó vagy korlátozó határozatot hoz azzal az érveléssel, hogy a Pride veszélyt jelent a gyerekekre, és az alaptörvény alapján tilt. Ha a rendőrség hoz egy határozatot, bíróságra lehet menni, ők pedig Strasbourgig elmennek, ha kell.

Szekeres szerint „ha összejön csomó ember tüntetni”, akkor az oszlatás sokadlagos lehetősége a rendőrségnek. A rendőrség igyekszik a már létrejött gyűléseket a lehető legprofibban kezelni mostanában, oszlatni alapból csak békétlenné váló tüntetést lehet. Bár azt elismerte, hogy ha tiltás ellenére tüntetnek, van törvényes lehetőség az oszlatásra.

A Pride Magyarországon 30 éve tart vonulásokat ugyanazokért a célokért, kb. ugyanazon az útvonalon, ebből a strassbourgi bíróság gyakorlata szerint magasabb szintű jogvédelem ered, magyarázta Szekeres. Az ügyvéd szerint a rendőrség jogszerűen nem léphet fel akkor, ha egy más témájú tüntetésen előkerül egy szivárványos zászló, vagyis „csúszós lejtő”, ha elfogadjuk, hogy tüntetéseket meghirdetett tartalmuk alapján lehet ellehetetleníteni.

„Mi korlátozná a hatalmat abban, hogy tartalmuk alapján más tüntetésekkel szemben is fellépjen” – kérdezte. Ahogy az is kérdés, hogy a hatalom hol áll meg a jogkorlátozásban, mennyiben kérdőjelezi meg a demokrácia alapjait. „A mostani kormány 2006-ból eredezteti a mítoszát, az ő tüntetésük szétveréséből, amikor a tüntetőkkel szemben aránytalan erőszakkal lépett fel a rendőrség, amely kapcsán a Helsinki jogi segítséget nyújtott az áldozatoknak” – hozta fel a nagy ellentmondást Szekeres.

A Telexnek egy nevét nem vállaló jogvédő ügyvéd szerint a fő kérdés az, hogy az alaptörvénybe foglalt gyermekvédelmi alapjog felülírja-e majd a többi alapjogot. Kérdéses még, hogy alkotmányos alapon betilthat-e a rendőrség tüntetést, ha ez nincs specifikálva a gyülekezési törvényben. Forrásunk szerint a rendőrség szempontjából épp ezért az lenne a legtisztább, ha alsóbb rendű jogszabályban is tisztázná a kérdést a jogalkotó. Ő amúgy azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a gyermekvédelmi törvényen csavar még egyet a kormány. A rendőrség azonban akkor is beavatkozhat egy demonstráción, ha alapjogokat kell biztosítania.

Egy tüntetést be kell jelenteni a rendőrségen, a rendőröknek két napjuk van mérlegelni. Ha megadják az engedélyt, még terheli őket fellépési kötelezettség szélsőséges esetben, ha az adott esemény elveszíti békés jellegét. Az erőszakos tüntetéseket fel kell oszlatniuk. Amíg nincs szükség súlyosabb korlátozásra, addig enyhébb eszközöket kell alkalmazniuk, például felszólítani a tüntetőket. Fontos még, hogy a büntető törvénykönyvbe (btk.) bekerül-e módosítás. Ha nem, akkor nem biztos, hogy a rendőrség nekimenne mondjuk egy 30 ezer fős tömegnek. Ráadásul a vonulás mindig békés volt, egyedül az ellentüntetők folyamodtak olykor erőszakhoz.

Hogy mit tehetnek a Pride szervezői a felvonulást ellehetetlenítő törvénymódosítás esetén? Jogász forrásunk szerint az Alkotmánybíróságnál lehet próbálkozni, utána lehet esetleg a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulni. Ide is csak konkrét döntésekkel, például a rendőrség esetleges tüntetést tiltó határozatával lehet folyamodni. Az Európai Bíróság előtt meg lehet támadni a jogszabályt, mivel a Pride nemzetközi rendezvény, így olyanok alapjoggyakorlását is korlátozná, akik nem magyar állampolgárok, ezzel pedig uniós alapjogokat is sérthet.