Káosz, csoportösszevonások, penészes falak – ilyen állapotok uralkodnak a gyermekotthonokban

„A gyermekotthonokban teljes káosz van, akkora a munkaerőhiány, hogy már azokat sem lehet kirúgni, akik alkalmatlanok a munkavégzésre” – mondta lapunknak Anna, aki két vidéki gyermekotthonban is dolgozott, egy hónapja hagyta ott a pályát. Belefáradt abba, hogy munkájában mindennap azzal szembesül: két rossz lehetőség közül csak a kevésbé rosszat tudja választani.

A gyermekotthonok állapota azután került be a közbeszédbe, hogy Magyar Péter nemrég újra országjárásra indult, aminek keretében több gyermekvédelmi intézménybe is megpróbált ellátogatni. Megosztott egy képet a miskolci gyermekotthon lepusztult vizesblokkjáról, ami után a nyírszőlősi intézménybe már nem mehetett be. Ezek után nem engedték be a bicskei gyermekotthonba sem, majd a pécsi Szikla utcai Befogadó Gyermekotthon előtt megtörtént az ominózus jelenet, amikor a Fidesz kommunikációs igazgatója már messziről üvöltözött vele. Török Gábor az eset után azt mondta: ilyen kocsmai szintű fellépést még soha nem produkált magyar politikus.

A történtek a gyermekvédelmi intézmények állapotáról elterelték a figyelmet a politikai csatározások irányába, de a kiindulópont mégsem változott: súlyos bajok vannak a gyermekotthonokban.

Szükséghelyzet van a gyermekotthonokban, lényegében bárkit felvesznek

Általában kétféle okból kerülnek gyerekek állami gondozásba: vagy a szülők mondanak le róluk, vagy a gyámhatóság dönt úgy, hogy egy adott gyereket ki kell emelni a családjából – többnyire bántalmazás, elhanyagolás vagy a szociális körülmények miatt. Hiába kellene a 12 éven aluli gyerekeket a nagy intézetek helyett nevelőszülőknél, nevelőcsaládoknál elhelyezni, Magyarországon az állami gondozásban élő nagyjából 23 ezer gyerek közül körülbelül hétezren még mindig gyermekotthonban élnek.

Sztupa József, az Esze Tamás nevelőotthon korábbi szakmai vezetője, 11 évnyi gyermekvédelmi tapasztalat után a nyáron döntött úgy, hogy távozik a pályáról. A Népszavának azt mondta: a kormány azt állítja, hogy a gyermekvédelmi intézmények 85-90 százalékában kifogástalan nevelési körülmények vannak, ám ezt a valóság nem támasztja alá. Tapasztalatai szerint az intézmények állapota és a működési körülmények ennél jóval rosszabbak. A falak omladoznak, a szobák penészesek, törött bútorok vannak a helyiségekben. A volt intézményvezető látott olyan intézményt, ahol a bejárati ajtón fólia takarta el a lyukakat, vagy a gyerekek a zuhanyzóban sittes törmeléken jártak.

Ennek ellenére vezetőként csak apróságokra tudott pénzt kapni, például egy zuhanyfej kicserélésére vagy egy vécédeszkára. „Évente egyszer-kétszer vehettünk néhány új ágyneműt is. Ennél több és nagyobb beruházásra nem volt keret.”

A lapunknak nyilatkozó Anna is megtapasztalta a lepukkant állapotokat. Ő úgy látta, a fenntartó mindig csak felületes felújításokat végzett: például amikor penészes volt a fal, azt egyszerűen lefestették. Úgy voltak vele, hogy akkor egy évig „senki nem zaklatja őket”, de a beázás valódi okával már nem foglalkoztak. „A leggyorsabb, legolcsóbb megoldást választották.” Anna szerint az is probléma, hogy minden forrásért könyörögniük kellett, és nagyon lassú volt az ügyintézés.

Arra is két-három hónapot kellett várni, hogy az egyik gyerek törött szemüvegét kicseréljék.

Szilvási Léna, az SOS Gyermekfalvak szakmai vezetője korábban arról beszélt, csak néhány lelkes szakember tiszteletre méltó munkájának köszönhető, hogy egyáltalán működik még a gyermekvédelem. Gyermekfelügyelőkből, nevelőkből, fejlesztőpedagógusokból, pszichológusból is hiány van. Ez azért probléma, mert emiatt sok helyen nem a megfelelő szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel.

Sztupa József szerint nem ritka, hogy egy gyermekfelügyelő egyedül van 20-30 gyerekkel. „Olyan helyről is tudok, ahol egy felügyelő két szinten mozog, így gyakran 2-3 éves gyerekek maradnak felügyelet nélkül” – mondta a Népszavának.

Annáéknál is két dolgozó vigyázott a nagyjából 40 gyerekre.

A csoportösszevonások már természetesek voltak, de így is annyi túlórát kellett vállalniuk, hogy több kollégája pszichiátriai ellátásra szorult vagy táppénzre ment, mert egészségileg nem bírta tovább.

Egy másik gyermekvédelmi forrásunk, Krisztina szerint is nagyon magas a fluktuáció. „Matuzsálemnek számít, ha valaki egy éve már a gyerekotthonban dolgozik.” A legtöbben a fizetés vagy a munkahelyi környezet miatt váltanak. Ezt pedig a gyerekek sínylik meg, mert a gondozók váltakozása miatt nem mernek kötődni. Krisztináéknál csoportösszevonásra nem volt szükség, 15 lányra 1 nevelő és 1 gyerekfelügyelő jutott, 15 fiúra pedig 1 gyerekfelügyelő.

A gyermekotthonokban uralkodó munkaerőhiányon nem segített, hogy a gyermekvédelmi dolgozóknak egy júniusban közzétett rendelet szerint átfogó alkalmassági vizsgán kell átesniük. Ennek része egy ötszáz kérdésből álló teszt is. A munkavállalók kifogástalan életvitelét felmérő kérdéssorban szerepel olyan kérdés is, hogy mi a válaszadó családi állapota, kivel él együtt és mióta, vagy milyen szórakozóhelyeket látogat. Emiatt felmondási hullám indult el az ágazatban, augusztusban a budapesti Cseppkő Gyermekotthonban a vezetőség zöme és több munkatárs is távozott.

Egy gyermekotthonban dolgozó szakember, nevezzük Beátának, lapunknak azt mondta: büntetésnek élték meg a kifogástalan életvitel ellenőrzését. Volt olyan kollégája, aki 15 évig dolgozott a szakmában, soha nem volt panasz a munkájára, mégis felmondtak neki, amiért nem írta alá a nyilatkozatot. „Ez minden emberi méltóságot sárba tipor.” Beáta szerint a nyilatkozat nem fogja kiszűrni a bántalmazókat, inkább csak azt idézi elő, hogy az ottmaradt szakembereknek még többet kell dolgozniuk.

Abban a nekünk nyilatkozó gyermekvédelmi dolgozók egyetértenek abban, hogy a munkaerőhiányt új munkavállalókkal lehetne enyhíteni, de a gyermekotthonokban dolgozók fizetése alacsony, és így a hivatás nem vonzó perspektíva a fiataloknak.

Anna gyermekvédelmi ügyintézőként havonta nettó 234 ezer forintot vitt haza, és szerinte ennél a nevelők sem kaptak sokkal többet. Így mérlegelnie kellett, és végül úgy döntött: ennyi pénzért ez a munka, nem éri meg.

A lapunknak nyilatkozó Beáta szerint most szükséghelyzet van: az intézményvezetők nem tudják megszűrni, kit vegyenek fel, bárki bekerülhet, akinek az önéletrajza megfelel, és majd a gyakorlatban derül ki, hogyan teljesít.

Ombudsmani jelentés: nincs pénz felújításra, kevés a megfelelő végzettségű szakember

A gyermekotthonok állapotáról a benne élők tudják a legtöbbet, a nyilvánosság nehezen juthat információhoz. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egy évtizede kitiltotta a civileket az intézményekből. Az egyetlen szerv, amely előre be nem jelentett módon bemehet egy ilyen helyre, az az ombudsman. Az viszont valószínűsíthető, hogy a fent felsorolt negatív tapasztalatok nem egy-egy véleményt tükröznek, hanem az egész rendszerre jellemző általános állapotot írják le. Erre lehet következtetni az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentéséből és az alapvető jogok biztosának vizsgálataiból.

Az Állami Számvevőszék novemberben közzétett jelentésében megállapította: a Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem a jogszabályoknak megfelelően végezte a munkáját,

a gyermekvédelmi szakellátásban dolgozók fizetése messze elmarad az átlagkeresettől, és van olyan intézmény, ahonnan tavaly a dolgozók több mint 80 százaléka kilépett.

Tavaly a betöltetlen álláshelyek száma 362 volt. A jelentés szerint esetenként az intézmények nem tudtak megfelelő speciális szakképzettségű munkatársat felvenni, például gyermekpszichológust. Az ellenőrzött intézmények nem kaptak elegendő forrást a felújítási munkálataikhoz, a legszükségesebb feladatokat a saját megtakarításaikból kellett fedezniük. Ezzel veszélybe került a megfelelő színvonalú ellátás.

A 18 gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményben dolgozók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban kerekítve 450 ezer forint volt, amely jelentősen elmaradt a KSH által kimutatott 571 ezer forintos bruttó átlagkeresettől, annak mindössze 78,8 százalékát érte el. A Pest vármegyei és a fővárosi intézmények valamivel magasabb fizetést adtak, mint a vidékiek.

A gyermekotthonokra jellemző hiányosságok az elmúlt egy-két év ombudsmani jelentéseiből is látszanak. A már említett Bolyai Gyermekotthoni Központ Esze Tamás Gyermekotthonát 2019 márciusában már egyszer vizsgálta az alapvető jogok biztosa. Akkor több visszásságot állapított meg. Az intézmény rendezetlen volt, a „lelakottság” jellemezte: vagyis összetört szekrények, kibelezett kárpitos bútorok, szétdobált tárgyak, málló vakolat, rossz állapotú sportpálya és udvar. Az intézményben több éve lejárt egérürülékes/kukacos lisztet tároltak.

Az ombudsman emiatt 2022 októberében helyszíni utóvizsgálatot rendelt el. Az utóvizsgálaton a tárgyi feltételek sokat javultak, a szobákat kifestették, mindenhol tisztaság volt. Viszont több probléma akadt így is. Például a gyermekotthon szakdolgozói gyakran havi 200-300 óra túlmunkát is végeztek, a túlóradíjat az üres állások terhére tudták kifizetni.

Az Esze Tamás Gyerekotthonban éppen a vizsgálat napján mondott fel a fejlesztő pedagógus. Pszichológus nem dolgozott az intézményben, csak egy viselkedéselemző végzettségű nevelő. 2022-ben 5 munkatárs munkaviszonya szűnt meg a Rőzse Utcai Gyermekotthon munkatársaival együtt. A túlterheltség miatt szupervízióra már nem jutott idő.

Az ombudsmani jelentés szerint az Esze Tamás Gyermekotthonban történtek alkalmasak voltak arra, hogy az ott élő gyerekek „védelemhez és gondoskodáshoz fűződő jogával összefüggő visszásságot okozzanak”.

Az intézmény vezetője az alapvető jogok biztosának azt mondta: a gyermekvédelmi szakma a pályakezdőket nem vonzza, a pedagógusképző intézményeket így hiába keresik meg azzal, hogy gyakorlati képzést tudnak adni a hallgatóknak. Emiatt a nyugdíjba vonuló kollégák utánpótlása nagyon nehéz.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Gyermekvédelmi Központ Százszorszép Lakásotthonában tavaly októberben járt az alapvető jogok biztosa. A lakásotthon olyan gyermekotthon, ahol önálló lakásban vagy családi házban helyezik el a gyereket/fiatal felnőttet. Egy lakásotthonban legfeljebb 12 gondozott gyerek, fiatal felnőtt lakhat.

A jelentés szerint a Százszorszép Lakásotthonban a fűtésrendszer elavult és elhasználódott, a csövekből szivárgó víz eláztatta a nappali falát, ezáltal a nappali használhatatlanná vált. A lakásotthon valamennyi vizesblokkját fel kellett volna újítani, az épület belső nyílászáróit és több bútort is cserélni kellett volna. A lakásotthonnak nem voltak meg a szükséges anyagi forrásai ehhez. A jelentés azt is megemlíti, hogy nem dolgozott gyermekvédelmi asszisztens az intézményben.

2023 szeptemberében az alapvető jogok biztosa a balassagyarmati Nógrád Vármegyei Gyermekvédelmi Központ Ipolyparti Fészek Gyermekotthonában járt. A helyszíni bejárás tapasztalatai szerint a lakásotthont az „elhasználódás” jellemezte. A falakat ki kellett volna festeni, a belső nyílászárókat ki kellett volna javítani,

a hálószobák falán több helyen nem fedték be a vezetékeket, lámpabúrák hiányoztak. A fürdőszobai vízszivárgás és beázás miatt az emeleti fürdőszobát nem lehetett használni, a földszinti fürdő pedig dohos, penészes volt.

Itt sem volt elegendő megfelelő végzettségű munkavállaló.

2023 októberében az ombudsman a felsőzsolcai Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Szent Benedek Lakásotthonában járt. A jelentése alapján a falakat itt is ki kellett volna festeni, a belső nyílászárókat javítani és cserélni kellett volna. Az itt elhelyezett gyerekek többen voltak, mint a jogszabályban meghatározott és a működési engedély szerinti létszám. A helyszíni vizsgálat idején 5 gyerek engedély nélkül volt távol. A vezető tájékoztatása szerint az alkalmazottak létszáma nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.

A Zala Vármegyei Gyermekvédelmi Központ Boglárka Lakásotthonát is felmérték idén novemberben. A falak festésre szorultak, az emeletet újra kellett volna szigetelni. A lakásotthonnak itt sem volt pénze a felújításokra.

Az ombudsman szerint az állam alapvető alkotmányos és nemzetközi jogi kötelezettsége, hogy a saját családjukból kiemelt gyerekek helyzetét jobbá és élhetőbbé tegye annál, mint amit saját családjukban tapasztaltak.

Belügyminisztérium: A betöltetlen álláshelyek aránya 15-20 százalék körül van

Az elmúlt hetek történései után a kormánypárti politikusok is elmondták a véleményüket a gyermekotthonok állapotáról. Leginkább azt hangsúlyozták, hogy az otthonok felújítása nem a pénzen múlik, és egyébként is, az intézményeket elkezdték renoválni.

„Nagyon sok dolgunk van még a gyermekvédelmi intézményeknél, sokat kell dolgozni, és vannak intézmények, amiket alaposan fel kell újítanunk. Haladunk ezzel, de hát ezzel még sok baj van” – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök november végén az RTL Híradó kérdéseire. A miniszterelnök a Puskás Múzeum átadása után állt meg néhány szóra, és reagált röviden a Magyar Péter által bemutatott miskolci gyermekotthonban uralkodó állapotokra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Magyar Pétert azért tiltották ki a gyermekotthonokból, mert bár képviselőként kérhet tájékoztatást, de az intézmények működését nem zavarhatja meg. A gyermekotthonokról megjelent képekről azt mondta, hogy „vélhetően van ilyen”, de szerinte a fotókon is látszik, hogy néhány százezer forintos felújítás kellene, tehát alapvetően nem pénzkérdésről van szó, sok gyermekvédelmi intézményben a vezetői gondosságon múlik, hogy milyen állapotok vannak. Gulyás szerint felújítás alatt álló otthonokról is közzétettek képeket, Magyar Péter pedig direkt ezeket használja fel.

„Legelőször arra gondolok, hogy azt kéne megnézni, milyen nevelés folyik egy ilyen intézetben” – válaszolta Pintér Sándor belügyminiszter, amikor az RTL Híradó a miskolci gyermekotthonban tapasztalt állapotokról kérdezte. A belügyminiszter parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy folyamatban van a gyermekvédelmi intézmények ellenőrzése. Ezek alapján 3 intézmény higiéniai állapota nem volt megfelelő.

A Magyar Péter által fókuszba állított gyermekvédelmi intézményekkel biztosan nincs minden rendben. Ezt jól mutatja az is, hogy a kormány az év végén 3 milliárd forintot csoportosított át kifejezetten a dologi kiadásokra, tehát az épületek állapotának javítására a szociális és gyermekvédelmi intézményrendszerben.

Az ügyben megkerestük a Belügyminisztériumot. Válaszukban azt írták:

a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság 472 telephelyéből 2024 végéig 210 telephelyen történik valamilyen beruházás, felújítás, összesen több mint 2 milliárd forint értékben.

„Minden intézmény számára biztosított az ott elhelyezett gyermekek szükségleteihez igazodó, teljes körű ellátásához szükséges forrás. A források intézményi szintű elosztása az intézményvezetők feladata. A gyermekotthonok költségvetésének meghatározása a mindenkori központi költségvetési törvény keretszámai alapján történik.”

A Belügyminisztérium szerint országos átlagban a betöltetlen álláshelyek aránya 15-20 százalék körül van, december 11-ig 23 állami fenntartású gyermekvédelmi intézményben volt szükség csoportösszevonásra, de „valamennyi gondozott gyermek részére biztosított a folyamatos felügyelet és ellátás”. Az pedig szerintük nem igaz, hogy 20, vagy akár 30 gyerekkel van egyedül egy gyerekfelügyelő. Hiszen ha egy csoport ellátása létszámhiány miatt veszélybe kerülne, az intézményvezetők azonnal átszervezik a feladatellátást.

A lapunknak nyilatkozó gyermekotthoni dolgozók nevét a védelmük érdekében megváltoztattuk.