Még ha akarná, akkor se engedhetné el Rogán kezét a miniszterelnök
2025. január 21. – 21:17
„Soha nem látott mértékben erősítette meg a miniszter pozícióját a magyar politikában és a magyar kormányban, mert én ebből csak annyit tudok kiolvasni, hogy jól végzi a dolgát.” Az indiai nyaralásból hazatérve Orbán Viktor azonnal a védelmébe vette Rogán Antalt, miután a leköszönő amerikai adminisztráció korrupcióra hivatkozva szankciós listára tette a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető minisztert.
Az amerikai kormány szerint Rogán olyan korrupciós hálózatot épített ki, amely célja, hogy stratégiai szektorokat irányítson, majd azok bevételeit saját magának és politikai szövetségeseinek juttassa. A listán szereplők amerikai vagyonát befagyasztják, és tilos velük üzletelni az Egyesült Államokban.
Rogán Antal az elmúlt két hétben nem szólalt meg az ügyben, csak a minisztériuma reagált egy rövid közleményben. Azt írták, hogy „ez a lépés a távozó, sikertelen amerikai nagykövet utolsó, pitiáner bosszúja”, és Donald Trump január 20-i hivatalba lépése után megteszik a szükséges lépéseket. A kormány szeretné minél hamarabb elérni, hogy levegyék a minisztert a szankciós listáról, de ez nem feltétlenül lesz olyan magától értetődő Trump beiktatása után sem.
Hogy az amerikai szankció a mindennapokban miként érinti Rogánt, nem tudni, Orbán pénteki megszólalása után azonban az egyértelművé vált: a miniszteri pozíciója és politikai karrierje nincs veszélyben, mint arra például Török Gábor számított. A politikai elemző az amerikai kormány bejelentése után arról írt, hogy ha a miniszter előbb-utóbb hivatalosan lekerül is a szankciós listáról, „ez az ügy minden bizonnyal felgyorsítja politikai pályafutása lezárását, és a hivatásos politikán túli karrierjét is jelentősen meghatározza”.
Miért védte meg Orbán Viktor a miniszterét, és miért érte meg kiállnia mellette még akkor is, ha a magyar–amerikai kapcsolatokban talán tehertételt jelenthet Rogán? A miniszterelnök nem tehette meg, hogy a legfontosabb miniszterét is kidobja a hajóból, az ugyanis egyrészt nagyobb kárt okozott volna a Fidesznek, mint amennyi diplomáciai kellemetlenséget most el kell viselni. Másrészt azzal lényegében azt ismerné el Orbán, hogy van alapjuk az amerikai korrupciós vádaknak, ez pedig miniszterelnökként az ő felelősségét is felveti. Harmadrészt nehezen tudná Rogánt pótolni, és egy újabb meghatározó politikus eltávolítása megbontaná a Fidesz belső egységét is, amely veszélyes lenne a jelenlegi kiélezett politikai helyzetben, alig egy évvel az országgyűlési választás előtt.
„Mind a kormány tagjai, mind a Fidesz teljes egészében kiáll Rogán Antal minisztertársam mellett.”
Elsőre talán meglepő volt ezt pont Lázár Jánostól hallani, aki korábban közismerten konfliktusos viszonyban volt Rogánnal. Az építési és közlekedési miniszter azonban most mindezt félretette, hiszen – mint ő is elismerte a január eleji sajtótájékoztatóján – a 2026-os választás megnyerésének feltétele, hogy a Fideszen belüli egység megmaradjon. „Mindenki egyért, egy mindenkiért. Az elképzelhetetlen, hogy hagyjuk azt, hogy bármelyikünket is bárki itthonról vagy külföldről levadásszon, és ezzel megpróbáljon bennünket gyöngíteni.”
A Fidesz nagyon súlyos veszteségeket szenvedett tavaly a kegyelmi ügyben, Orbán szavaival élve két politikai világsztár, Novák Katalin és Varga Judit hagyta ott a közösséget. A lemondásukat a mai napig nem tudták kiheverni. „Ezek sebek maradnak. Azt hiszem, talán az a jó megfogalmazás, hogy meggyógyultunk, de sebhely marad. Minden egyes seb, amely begyógyul, azért sebhelyként veled marad” – mondta Novák és Varga távozásáról év végén a miniszterelnök. A két politikus lemondása után lépett színre Magyar Péter, aki minden korábbinál hatékonyabban tudta begyűjteni a kormánnyal elégedetlen választókat.
A kegyelmi ügynek azonban politikailag teljesen más súlya volt, mint az amerikai szankciónak. Előbbi esetben a kormányzati kommunikáció zászlajára tűzött gyermekvédelemben követett el morális hibát a családpolitika arcaként felépített köztársasági elnök és volt igazságügyi miniszter. Novák kegyelmet adott a bicskei gyerekotthon igazgatóhelyettesének, aki segített eltussolni az igazgató pedofilbotrányát. A miniszterelnök akkor azért lépett olyan gyorsan, hogy ne égjen rá a kormányra a kegyelmi döntés. Most csak annyi történt, hogy a távozó amerikai adminisztráció bármifajta bizonyíték felmutatása nélkül azt állítja: Rogán korrupt.
A kabinetminiszter leváltása rossz üzenet lenne a belső közösségnek is, hiszen az Orbán-rendszer egyik alapszabálya, hogy ha lojális vagy, akkor nem engedjük el a kezedet. Aki pedig lojális, azt Orbán bármikor kész megvédeni.
„Minden egyes támadás, amit eddig Rogán Antal miniszter úr ellen indítottak, Rogán miniszter úr pozícióját megerősítette”
– válaszolta a miniszterelnök a parlamentben 2016-ban, amikor a letelepedési kötvény és a helikopterezés miatt bírálta miniszterét az ellenzék.
Orbán kijelentette, hogy nem foglalkozik politikai bulvárral és blöfftámadásokkal, „a kormányon belül csak a teljesítmény számít”. Amikor az MSZP-s Harangozó Tamás azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy minek kell történnie ahhoz, hogy leváltsa Rogánt, Orbán megismételte, hogy minden egyes támadás csak növelte a miniszter iránti bizalmat. „Nehogy azt higgye, hogy bennünket ezek a hírek megrendítenek vagy akár csak el is gondolkodtatnak.”
A miniszterelnök akkor is kiállt a miniszterei mellett, amikor Szijjártó Péter jachtozása, vagy Lázár János furcsán készülő trafiktörvénye volt terítéken, de még a politikai igazgatóját, Orbán Balázst is megvédte, amikor alapjaiban szembement azzal a narratívával, hogy a Fidesz az ’56-os hősök örököseként tekint magára. „Nincs nekem kétségem egyetlen fideszes vezető politikai nézetei felől sem. Én biztos vagyok abban, hogy Orbán Balázs is, ha a történelem úgy fordulna, hogy megint harcolni kell a hazáért, akkor ott lesz velünk a Corvin közben” – fogalmazott Orbán szeptemberben.
Az, ha Orbán Balázs vagy Rogán Antal kikerülne a kormányból, azt egyrészt üzenné a belső közösségnek, hogy a hibázó politikusokat már nem védi meg a párt. Ez pedig beláthatatlan következményekkel járna a Fidesz kohéziójára nézve. Másrészt Orbán a saját tévedését, hibás személyzeti döntését ismerné be, ha a külső kritikák hatására leváltaná azt az embert, akit ő nevezett ki.
Rogán eltávolítása már csak azért sem jöhetett szóba, mert nehezen tudná pótolni Orbán. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője az elmúlt években a kormány legnagyobb befolyással bíró tagja lett. A kormányzati kommunikáció és a választási kampányok irányítása korábban is Rogán kezében koncentrálódott, a 2022-es választás után azonban megkapta a titkosszolgálat felügyeletét is.
„Most gyakorlatilag szinte mindent láthatok, ha akarok” – mondta a 444-nek adott interjúban Rogán. Orbán pedig úgy fogalmazott múlt héten, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős miniszterként Rogán
„az első számú őre a magyar nemzeti szuverenitásnak, és ha egy nagyhatalom őt bünteti, az azt jelenti, hogy jól végzi a munkáját”.
Bajban is lenne Orbán, ha pótolnia kéne Rogánt, legkésőbb tavaly, a kegyelmi ügy után kiderült, hogy komoly utánpótlás-problémával küzd a Fidesz. A néhány éve megkezdett generációváltás nem volt sikeres, két fiatal, évekig épített vezető politikusát is elveszítette a kormánypárt egy ki nem kényszerített hibával.
A miniszterelnök nem talált a Fideszen belül egyetlen alkalmas jelöltet sem a két posztra a fiatalabb korosztályból. Államfőnek vészmegoldásként az Alkotmánybíróság elnökét, Sulyok Tamást javasolta, a kormánypártok EP-listavezetője pedig Deutsch Tamás lett. Tusnádfürdőn meg is fújta a harci trombitát Orbán: „nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek”. Mindez jól jelzi, hogy nem állnak sorban a Karmelitánál olyan fiatalok, akik át tudnák venni Rogán feladatait.
De miért is lenne erre szükség? Az Orbán-rendszer a hatalmi logikára épül. Minden egyes kormányzati döntést az határoz meg, hogy veszítenek-e, vagy nyernek-e szavazatokat azzal, és milyen hatással lesz a következő választásra.
Nem valószínű, hogy az amerikai szankció miatt akár csak egyetlen szavazatot is veszítene a Fidesz.
Sőt, többször is bebizonyosodott már, hogy a Fidesz szimpatizánsait inkább összerántja, mintsem elbizonytalanítja, ha úgy érzik, hogy a politikai közösségüket támadás éri. A kormány ennek megfelelően úgy is próbálja keretezni a szankciót, hogy a távozó nagykövet és demokrata adminisztráció támadást indított a magyar szuverenitás ellen.
Az országon belül a Fidesz vagy Rogán Antal megítélésén a szankció nem igazán változtat. Az ellenzéki választók eddig is őt tartották a kormány egyik legveszélyesebb, korlátlan hatalommal felruházott szereplőjének, és a korrupciós vádak se számítanak bombasztikus újdonságnak. A 2014-es amerikai kitiltási botrány sem tudott ártani a kormánynak, és 2022-ben úgy tudott negyedszer is kétharmaddal nyerni a Fidesz, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok is nyíltan támadta a kormányt, többek között a korrupció miatt.
Orbánnak a Tisza Párt erősödése és a gazdasági helyzet bőven okozhat fejtörést a nyaralásból visszatérve, Rogán leváltása azonban valószínűleg egy pillanatig sem merült fel.