Ha Rogán le akar kerülni az amerikai szankciós listáról, neki kell bizonyítania, hogy nem korrupt

Pontosan nem tudható, milyen adatok alapján került fel Rogán Antal az amerikai szankciós listára, de ezt az emberi jogi visszaéléseket és a korrupció elkövetőit célzó Global Magnitsky Act nem is igényli. Ez viszont azt is jelenti, hogy az is nehezebben körvonalazható, milyen feltételeknek kell megfelelnie annak, aki felkerült a listára. Le lehet ugyan kerülni róla, ez a folyamat azonban képlékenyebb, mint egy büntetőeljárásban. A szankciók gyakorlati következményei is szélesek lehetnek, kérdés persze az is, mennyit érvényesít ezekből valójában az Egyesült Államok, akár most, akár Donald Trump elnöki beiktatása után. Az azonban nem egyértelmű, hogy az új elnök olyan könnyedén dönthetne Rogán nevének eltávolításáról.

Az SDN-lista (Specially Designated Nationals and Blocked Persons List) az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma alá tartozó Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal (OFAC) által fenntartott hivatalos szankciós lista. Azok a személyek, vállalatok és szervezetek szerepelnek rajta, akiket az Egyesült Államok kormányzata különféle okokból – emberi jogi visszaélések vagy korrupció gyanúja miatt – pénzügyi és gazdasági szankciók alá helyezett. A listán szereplőkkel tilos üzletelni az Egyesült Államokban. Az OFAC rendszeresen frissíti a listát a nemzetközi szankciók és politikai helyzetek függvényében.

Politikai döntés, de nem hozzák meg bemondásra

„Ez nem igazságügyi eljárás, itt nincsenek olyan kiszámítható garanciák, mint egy büntetőeljárásban, ahol világos a folyamat a vádemeléstől a bíróságig. Egy büntetőeljáráson kívüli, kormányzati mechanizmusban ilyen nincs” – mondta a Telexnek Ligeti Miklós. A Transparency International jogi igazgatója szerint egy ilyen döntéshez – amely az 13818-as elnöki rendelet alapján született – kell hogy legyenek bizonyítékok. Ám mivel ez nem vádemelés, ezt nem követi ítélethozatal, ezért „nem kötelesek az Egyesült Államok hatóságai a büntetőeljárásban szokásoshoz mérhető alaposságú bizonyítási eljárásra”.

A döntés így alapulhat diplomáciai jelentéseken, sajtóban megjelent tényfeltáró cikkeken. Hogy pontosan mi alapján döntött az OFAC a pénzügyminisztériumi szankcióról, az tehát nem tudható.

Ez persze nem jelenti, hogy egy ilyen döntést bemondásra hozna meg az amerikai fél – mondta Magyarország volt washingtoni nagykövete, Simonyi András.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter persze egyszerűen a távozó budapesti nagykövet, „kisstílű bosszújának”, Lázár János építésügyi és beruházási miniszter pedig David Pressman „hisztériájának” titulálta a történteket. A Rogán elleni szankciók a kormányzat szerint kizárólag a leköszönő elnök, Joe Biden kormányzatához köthetők, így a hazai kormánypárti politikusok nyilatkozata azt sejteti: szerintük Trump hivatalba lépésével ez a szankció hamarosan meg is szüntethető. A Miniszterelnöki Kabinetiroda sajtóosztálya sietett is kinyilvánítani, hogy Trump hivatalba lépése után megteszik „a szükséges jogi lépéseket”.

Trump rendelete adott módot a szankcióra

Ez azonban politikailag nem olyan egyértelmű, elvégre a 13818-as elnöki rendeletet épp Donald Trump hozta 2017-ben, első elnöki ciklusa alatt. A listáról való lekerüléshez az érintettnek igazolnia kell, hogy a vele szemben megfogalmazott kifogások már nem érvényesek, azaz valamilyen módon igazolnia kell, hogy nem korrupt.

Nem sok ilyen történt a rendelet életbe lépése óta. A 444.hu gyűjtése hat esetről tud, ebben négy magánszemély – két török miniszter, egy guatemalai üzletember és egy indiai férfi, aki a csecsen Ramzan Kadirov lovát kezelte – két esetben néhány cég került le a listáról, utóbbiak Guatemalában és koszovói tulajdonosokkal, de Horvátországban voltak.

A helyzet tehát fordított, mint egy büntetőeljárásban, ahol a bűnösséget kell bizonyítania a vádlónak. Ligeti szerint az ártatlanság bizonyítása mindig nehezebb feladat, már csak azért is, mert az SDN-listára felkerült személy nem kap egy vádiratot, nem tudja, pontosan, mivel szemben kell igazolnia magát, nem jelöli meg az amerikai fél, hogy „a játékkaszinók koncessziója vagy a letelepedési kötvények ügyében sáros” az érintett személy.

De ha Trump jogi akadályok nélkül akár meg is teheti, hogy mentesíti Rogánt a szankciók alól, az politikailag lenne kényelmetlen számára. Elvégre egyrészt akkor a saját maga által támasztott követelményrendszert veszi semmibe, másrészt ignorálja azt az értékelést, amelyet az OFAC szakmai apparátusa hozott az összegyűjtött anyagok alapján. Az még meglepőbb lenne, ha az új elnök ezzel kezdené elnöki mandátumát, bár kizárni semmit sem lehet.

Jellemzően nem nagykövetek kezdeményezik a szankciókat

Az említett 13818-as elnöki rendelet egyébként egyszer már lejárt, kongresszusi jóváhagyással hosszabbították meg 2022-ben. A döntést a lista bővítéséről az elnöknek kell jóváhagynia – hívta fel a figyelmet Hoffmann Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem docense. A nemzetközi jogász elmondta, hogy különböző forrásokból kerülhetnek a szankciók kezdeményezésére vonatkozó információk az elnökhöz, amelyek alapján döntenie kell.

Megkereshetik ezzel a törvényhozás különböző bizottságai – például a pénzügyi szolgáltatást érintő és a külkapcsolatokért felelős bizottság – is az elnököt, akinek a bizottsági elnök megkeresése esetén 120 napon belül válaszolnia is kell arra, hogy támogatja-e a szankciót, vagy sem. Formailag a döntéshozatali mechanizmus végére a pontot a pénzügyminiszter teszi ki, együttműködve az illetékes miniszterekkel és az igazságügyi miniszterrel.

„Nagy horderejű ügyben a miniszterek nem hoznak olyan döntést, amely ellentétes lenne az elnök óhajával. Az amerikai kormányzati rendszer is nagyon centralizált” – mondta Hoffmann Tamás, megjegyezve, hogy a szankciók ügyében az elnököt közvetlenül elérő csatornák között nincsenek ott a nagykövetek. Igaz, annak megvan a módja, hogy eljuttassák információikat a végrehajtó hatalomhoz más országok és emberi jogi nem kormányzati szervek.

A Global Magnitsky Act több indokot felsorol, amellyel egy érintett levehető a szankciós listáról. Vagy akkor, ha bizonyítást nyer, hogy a szankciók alá vont személy nem követte el a cselekményt, vagy ha azt tudja igazolni, hogy megváltozott a helyzet – mivel nem büntetőeljárásról szól a lista, ez is elég lehet, legalábbis korrupció esetén –, de végső soron indoklás nélkül is mentesülhet a szankciók alól, nemzetbiztonsági érdekre való hivatkozással.

„Nyilván ez okozhatna kényelmetlenséget, lehet, hogy az illetékes bizottságok rosszallanák” – mondta Hoffmann az elnök kezében lévő elvi lehetőség politikai buktatóira utalva.

Milyen szankciókat hozhat az SDN-lista?

Elvileg ez azt jelenti, hogy ezzel a személlyel – vagy céggel, hiszen ők is lehetnek SDN-listán – nem üzletelhetnek amerikai cégek, az érintettek nem végezhetnek dollárban tranzakciót, tehát amerikai cég sem kell az ügylethez. A listán szereplőknek befagyaszthatják az amerikai pénzintézeteknél lévő számláit, leállíthatják tőzsdei ügyleteiket, és szankciók alá esnek azok az amerikai cégek is, amelyekben az illető személynek 50 százalék feletti tulajdonrésze van.

De a globális gazdaság szálai messzebbre érnek: a szankció alá vont személy Visa-bankkártyáját is bevonhatják, hiába adta ki azt egy európai, akár magyarországi bank. Ezt elvileg a bankoknak maguktól végre kell hajtaniuk, hiszen ügyfeleiket folyamatosan pásztázniuk kell. Ha meglátnak ott egy SDN-listán lévő személyt, pláne egy olyat, aki befolyásos politikai szereplő, akkor nehezen magyarázhatnák ki, hogy miért nem lépnek fel a szankciónak megfelelően.

Ha ez megtörténik, akkor egy sor szolgáltatást értelemszerűen nehezebben vehet igénybe a szankció alá vont személy, akkor is, ha történetesen a szolgáltató nem amerikai cég. A helyzetet bonyolítja, hogy olyan cég sem léphet szerződéses viszonyba az SDN-listán lévő személlyel, amely az Egyesült Államokban nyújt szolgáltatást.

Trumpon múlhat, mennyire kérik számon a szankciókat

Ligeti szerint azonban az valóban kérdés, hogy mennyire kíséri figyelemmel az Egyesült Államok a szankciók érvényesítését. Trump arra már elvileg érdemben is hatással lehet, hogy ezek kikényszerítése érdekében keveset tesz. „A szankciók annyit érnek, amennyit érvényesítenek belőlük” – mondta a TI jogi igazgatója, hangsúlyozva, hogy erről egyelőre csak találgatni lehet, és ez már olyan politikai játszma része, amely kívül esik az általa képviselt szervezet tevékenységi körén, ahogy az is, hogy az Egyesült Államok mi alapján hozta meg a döntést Rogánnal kapcsolatban.

„Mi sok olyan ügyet vizsgáltunk és hoztunk nyilvánosságra jelentésekben és egyéb formában, amelyek Rogánhoz köthetők. A letelepedési államkötvények ügyében például pereltünk, számításokat, kutatásokat végeztünk, kapcsolatba léptünk az Európai Bizottsággal és az Egyesült Államok szerveivel is, de foglalkoztunk közbeszerzési ügyekkel, a kaszinó-, az autópálya- és a hulladékkoncessziókkal, kértünk polgárjogi jogorvoslatot az ügyészségnél és kezdeményeztük a Közbeszerzési Hatóság eljárását is” – mondta Ligeti. Megemlítette azt a letelepedési kötvényprogramba bevont szíriai férfit is, aki éppúgy SDN-listán volt, mint az alig egy hónapja megbukott és Moszkvába menekült szíriai diktátor, Bassár el-Aszad.

„Ezek mind nyilvánosak, nincs ebben semmi titok, ott van a mi éves jelentéseinkben is. Hogy ezeket milyen mértékben vette figyelembe az OFAC, ha egyáltalán megtette, azt nem tudom. De a sajtóban sok, Rogán Antalt érintő anyag jelent meg. Lehet, hogy az amerikai félnél ennél is erősebb anyagok vannak, de az bizonyos, hogy azok az ügyek, amelyeket felsoroltam, már évek óta elegendők lettek volna Rogán Antallal szemben a most meghozott szankciós döntéshez” – mondta a Transparency International jogi igazgatója