Karácsony Gergely: Kiderült, hogy elővásárlási jogunk van Rákosrendezőre, amivel élni fogunk

„A mini-Dubaj beruházás szerződésének tanulmányozásakor találtunk egy érdekességet: a Fővárosi Önkormányzat cégének elővásárlási joga van a területre, amivel élni fogunk” – mondta Karácsony Gergely főpolgármester. Ezt abból a pénzből fogják finanszírozni, amit a kormány visszautal nekik, miután a bíróság a fővárosnak adott igazat a kormány önkormányzatokra kivetett sarca, a szolidaritási hozzájárulás ellen indított elhúzódó perben.

Karácsony azzal kezdte, hogy két jó híre van: az egyik, hogy a Fővárosi Törvényszék törvénytelennek nevezte az állami inkasszálást a főváros számlájáról. Szerinte a bíróság ezzel megerősítette a 2023-as döntését, amiben kimondták, hogy a szolidaritási hozzájárulás ebben a formában törvényellenes. „Nagyon vártuk már a bírósági döntést, ami a 2023-as évre vonatkozik” – mondta, hozzátette, hogy elindítottak egy pert 2024-re vonatkozóan is.

„Az államkincstár számláján van 28,3 milliárd forint, ami a Fővárosi Önkormányzatot illeti. Azt várjuk, hogy ezt a pénzt a bírósági ítélet írásos kihirdetése után az államkincstár visszautalja” – mondta a főpolgármester. Ha ez nem történik meg, akkor kártérítési pert indítanak, és biztosak benne, hogy nyerni fognak. A '24-es évvel kapcsolatban hasonló döntést várnak, ott már 40 milliárd forint a tét. „Itt kell még néhány hónap, hogy megnyerjük ezt a pert.”

A másik hír a Rákosrendezővel, a mini-Dubaj beruházással kapcsolatos. Karácsony hétfőn követelte a szerződés nyilvánosságra hozatalát, ami kedden meg is történt. Ennek tanulmányozáskor találtak egy érdekességet: a Fővárosi Önkormányzat cégének, a Budapesti Közműveknek elővásárlási joga van a teljes területre. Karácsony szerint ez azért van így, mert a főváros kicsi részben, de résztulajdonos ezen a területen. A mini-Dubaj szerződés hatályba lépésének a feltétele, hogy az elővásárlási joggal rendelkezők lemondjanak erről a jogról.

„Eszünk ágában sincs lemondani az elővásárlási jogról, éppen most kerestünk a fővárosnak 28 milliárd forintot, mi mást tehetnénk, visszavásároljuk Rákosrendező területét”

– mondta Karácsony. A főpolgármester azt mondta, hogy a területért járó összeget a szerződés szerint 2039-ig kell kifizetnie az új tulajdonosnak. Az ütemezés szerint 10 munkanapon belül kell kifizetni az első részletet, és 2039-ig az utolsót. Az első részlet 12,7 milliárd forint, amit a szerződés életébe lépése után legkésőbb 10 napig lehet befizetni. A Fővárosi Közgyűlés januári ülésére egy előterjesztést nyújt be a főpolgármester, amiben felhatalmazhatják majd a Budapesti Közműveket, hogy éljen az elővásárlási jogával és fizesse ki az első részletet. A következő részletet akkor kell kifizetni, mikor az állam elvégezte a feladatát, ami a beruházások elkezdéséhez szükséges.

„Nekem az a tervem, hogy amennyiben mi leszünk a tulajdonosok, egy nemzetközi ingatlanhasznosítási pályázat keretében megvalósítjuk azt, amire Budapestnek valóban szüksége van” – mondta Karácsony a terveikről. Nem felhőkarcolókat, hanem parkvárost építenének Rákosrendezőn. A részletekről a napokban tárgyalni fog a fővárosi pártokkal is.

A főpolgármester még hétfőn követelte, hogy hozzák nyilvánosságra a rákosrendezői beruházással kapcsolatos terveket. Ekkor „nettó hazaárulásnak” nevezte Rákosrendező eladását. A szerződéseket kedden nyilvánosságra is hozták, ebből derült ki, hogy a Budapest Közműveknek elővásárlási joga van, amiről eddig nem tudtak.

Több részlet is kiderült a szerződésből

Az NGM még hétfőn közölte, hogy 50,9 milliárd forintért eladták Rákosrendező vasúti használaton kívüli területeit az emírségekbeli Eagle Hills Csoportnak. A világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztőjének számító cég Grand Budapest néven épít új városnegyedet a területen, a hivatalos elnevezés bejelentése előtt mini- és maxi-Dubajként ismertté vált projekt 12 milliárd eurós beruházást jelent. Mohamed Alabbar, a projekt vezetője azt ígéri, „világszínvonalú zöld városrész” jön majd létre az elhagyatott területen. Ezeknek a terveknek tehet akár keresztbe Karácsony bejelentése.

A kedd délután nyilvánosságra hozott szerződésből kiderült, hogy az állam nettó 59 286 forint / négyzetméter áron adta el a terület nagy részét. A szerződés részeként az államnak az utolsó részlet kifizetéséig joga van a terület egy részének visszavásárlásához, amennyiben a szerződés mellékletében megjelölt közlekedési céljaihoz szüksége van az érintett területekre. Ez a gyakorlatban arra vonatkozhat, ha a vasutat bővítik vagy a metrót bevezetik a területre, és azok kicsit belelógnak a most eladott telkekbe.

A dokumentumban arra is van térkép, hogy a terület mely részén milyen magas épületeket lehet építeni. A terület két szélső harmadán 250 méter a megengedett legnagyobb magasság, a közepén azonban 500 méter. Azt külön is megnéztük, hogy mi szerepel a szerződésben a főváros elővásárlási jogáról.

Honnan szerzett a főváros a 28 milliárd forintot?

Karácsony Budapest nehéz költségvetési helyzete miatt még 2023 áprilisában jelentette be a főváros „túlélőcsomagját”. Ennek része volt az is, hogy pert indítottak a közigazgatási bíróságon a Pénzügyminisztérium ellen a szolidaritási hozzájárulás miatt, mert jogi álláspontjuk szerint annak mértéke több, mint amire a törvény lehetőséget ad. Karácsonyék gyakorlatilag azt kifogásolták, hogy nettó befizetői lettek a központi költségvetésnek, azaz több pénzt fizettek be, mint amit az állam normatívaként adott arra, hogy működtessék a közszolgáltatásokat.

A per indításakor az Alaptörvényre és az önkormányzati törvényre hivatkoztak, ezek kimondják: az önkormányzatok saját bevételei nem elvonhatók. 2023-ban viszont 24 milliárddal, tavaly 35 milliárddal, idén pedig a tervek szerint 50 milliárd forinttal haladta volna meg a szolidaritási hozzájárulás címen elvont pénz a kormánytól kapott állami támogatást.

Budapest 2025-ös költségvetését már úgy fogadták el, hogy úgy számoltak: a bíróság a fővárosnak kedvező döntést hoz, és a 89 milliárdos szolidaritási hozzájárulásból csak 39-et fizetnek be, 50-et pedig nem.

Ezzel nullára jön ki a fővárost érő elvonások mértéke, ezzel Karácsony Gergelyék szerint biztosítani tudják Budapest működőképességét.

A mostani, a fővárosnak kedvező döntéshez kalandos úton jutottak el. A 2023-ban úgy tűnt, hogy gyorsan eldől a kérdés, ugyanis a bíróság első fokon egy hónap alatt, tárgyalás nélkül elutasította kérelmüket, azonban a főváros másodfokra vitte az ügyet. A Fővárosi Ítélőtábla 2023 szeptemberében a per lefolytatására utasította a Fővárosi Törvényszéket, amely végül az Alkotmánybíróságnak beadott, egyedi normakontrollt kérő beadványában azt írta, „a főváros által csatolt beszámolók és egyéb adatok alapján megállapítható a szolidaritási hozzájárulás ügyében az állami konfiskáló, elkobzó jelleg”.

A Törvényszék a március 25-én beadott dokumentumban azt kérte, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg, a felperest terhelő szolidaritási hozzájárulás elkobzó jellegű, aránytalan, és így nemzetközi szerződésbe ütközik, azt meg kell semmisíteni, illetve rendeljen el egyedi alkalmazási tilalmat a főváros esetében. Az Alkotmánybíróságnak 90 napja volt dönteni, de több mint 200 napig halogatták a kérdést, végül kimondták, hogy nincs túladóztatva a főváros.

Karácsonyék viszont az Ab egyik megállapításába kapaszkodhattak: „A szolidaritási hozzájárulás, amikor nettó befizetővé tesz egy helyi önkormányzatot, akkor kerülhet összeütközésbe a Helyi Önkormányzatok Európai Chartában, illetve az Alaptörvényben biztosított önkormányzati pénzügyi autonómiával” – írták. A bíróságnak ezután újabb döntést kellett hoznia a kérdésről.

A főváros a per idejére egyébként jogvédelmet is kapott a bíróságtól, így hivatalosan az államkincstár nem vonhatta volna el a szolidaritási hozzájárulást. De hiába tartott a per, az államkincstár rendre vitte a pénzt Budapest számlájáról.

Miért kell nekik ennyire ez a pénz?

Felmerülhet, hogy a főváros éves, 400 milliárd forintos költségvetésében miért számít ennyire 25 vagy akár 50 milliárd forint, miért vitték perre a szolidaritási hozzájárulást. Az utóbbi években Budapest költségvetése mindig nagyon szorosan jön ki, előfordul, hogy egyes bevételek beérkezéséig átmenetileg folyószámlahitelekből finanszírozták a működést, év végén pedig csak faktorálással tudták nullára kihozni a büdzsét (faktoring ügylet lényege, hogy a bankok megelőlegezik az adott cégnek járó pénzt, mivel a fővárosnak éppen nincs likvid forrása az összeg kifizetéséhez).

A napi működés finanszírozása mellett – BKK, BKV, közvilágítás stb. – arra már nem marad pénz, hogy saját forrásból nagyobb beruházásokba kezdjenek. Jelenleg Budapest gyakorlatilag összes nagyobb beruházását (például új CAF-villamosok) EU-s pénzből finanszírozzák, újabb projekteket is csak uniós pénzekre alapozva terveznek. Az idei költségvetésbe egyetlen nagyobb beruházást, a Flórián téri felüljáró felújítását tervezték be, kizárólag ezt tudták kigazdálkodni saját pénzből.

A kormány eközben nem segíti, hanem a szolidaritási hozzájáruláson keresztül inkább nehezíti Budapest gazdasági helyzetét. Emellett előfordul, hogy az ígért forrásokat csak késve, vagy végül egyáltalán nem adják oda. A Fidesz Karácsony Gergelyen időről időre számonkéri, hogy hova tüntette az elmúlt öt évben a Tarlós István által hátrahagyott, több mint 200 milliárd forintos tartalékot a főváros számlájáról. Erre Karácsonyéknak az a válasza, hogy a kormány elvonásai, illetve a sorozatos válságok (Covid, energiaválság, orosz-ukrán háború) miatt megnövekedett költségek szép lassan felemésztették ezt a pénzt. A közösségi közlekedés forrásigénye például három év alatt 84 milliárd forinttal nőtt.

A Fővárosi Önkormányzat Karácsonyék szerint 2025-re eljutott arra szintre, hogy már nem tudnak hol spórolni. Az idei budapesti költségvetés célja egész egyszerűen már az volt, hogy fenntartsák Budapest működőképességét, azaz járjon a villamos, elvigyék a szemetet, működjön a közvilágítás. De ezt saját bevallásuk szerint már csak úgy tudják biztosítani, amennyiben a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulásnak egy részét nem fizetik be. A bíróság friss döntése most ebben támogatja őket.