Karácsony: A kormányt a keserűség és a trollkodás vezérli a budapesti választókerületek átszabásánál

A budapesti egyéni országgyűlési választókerületek számának 18-ról 16-ra csökkentése több, mint a választás előtti szokásos fideszes hatalmi manipuláció. Ott van mögötte a jobboldali tradícióba beágyazott keserűség, hogy ha már Magyarország nem lehet nagyobb, akkor legalább Budapest legyen kisebb

– írja Karácsony Gergely a Hvg.hu-n szerdán megjelent publicisztikájában, melyben élesen kritizálja a választási törvény múlt héten benyújtott módosítását. A főpolgármester szerint ez a Trianon óta élő indulat vezérli a kormányt a fővárost sújtó döntéseiben, és abban a törekvésben, hogy Debrecent „a vidék fővárosává”, vagy „társfővárossá” emelje. Karácsony arra figyelmeztet,

ha a parlament elfogadja az új választókerületi besorolást, akkor brutális aránytalanság alakul ki a budapestiek kárára: a leginkább felülreprezentált Tolna megyeiek szavazata másfélszer annyit fog érni, mint a budapestieké.

A Fidesz–KDNP a múlt héten nyújtott be egy nagy módosítócsomagot a választásokról szóló törvényekhez, melyekben többek között változtattak az országgyűlési választókerületek (OEVK) megyék közötti eloszlásán, és a átrajzolták a körzethatárokat is. A módosítás egyik legfontosabb eleme, hogy Budapesten két választókerületet megszüntetnek, így a fővárosból a jelenlegi 18 helyett csak 16 képviselő juthat mandátumhoz 2026-ban. Ezzel párhuzamosan Pest vármegyében az eddigi 12 helyett 14 választókerület lesz a következő országgyűlési választáson, valamint módosítják Fejér és Csongrád-Csanád vármegye beosztását is.

A 2022-es országgyűlési választásokon 19 ellenzéki győztes jelöltből 17 Budapestről került ki, a Fidesz a fővárosban csupán egy kerületet nyert, azaz a választókerületek csökkentése mindenképpen negatívan hatott volna az ellenzék 2022-es mandátumszámára. Ráadásul az új kerületi felosztásban a kormánypártok elemzésünk szerint a kevesebb fővárosi kerületből többen, egy helyett kettőben is nyerhettek volna, így az ellenzék hárommal kevesebb, 14 egyéni győzelmet aratott volna csak Budapesten.

Karácsony szerint nem állja meg a helyét az a kormányzati érv, miszerint a budapesti lakosságszám – természetesen az ő főpolgármesteri tevékenységének köszönhető – csökkenése és Pest megye lakosságának növekedése indokolja a választókerületek újraosztását. Az elmúlt 14 évben ugyanis folyamatosan, több mint 400 ezer fővel csökkent az ország lakossága, Budapesté viszont 2007-től 2015-ig nőtt. Az abszolút számokban való csökkenés mellett a 2022-es népszámlálás adatai alapján a teljes magyar lakossághoz képest arányaiban még nőtt is a fővárosi lakosság.

Ráadásul Budapesten 2022-ben 108 ezerrel több nagykorú élt, mint ahányan budapestiként szavazhattak – azaz ennyien vannak, akik a fővárosban élnek, de nem itt vannak bejelentve. Karácsony egy 2005-ös alkotmánybírósági határozatra hivatkozva azzal érvel, hogy őket is figyelembe kéne venni a választókerületi újraosztásnál, hiszen „az országgyűlési képviselők a politikai közösség minden tagját képviselik”. De a főpolgármester szerint a választási névjegyzék számadatai alapján sem indokolt a budapesti választókerületek számának csökkentése: „az országos listás mandátumok kiosztásakor is használt matematikai formula szerint pont 18 mandátum dukál a fővárosnak”.

Karácsony szerint a választókerületek határainak tervezett meghúzása „kifejezetten trollkodásnak tűnik”. Miközben a jelenlegi besorolás „többé-kevésbé követi” a kerületi határokat, addig az újraszabott választókerületeknek köze nem lesz a kerületekhez – lesz olyan egyéni választókerület, mely hat kerületből lesz összerakva. Márpedig a főpolgármester emlékeztet arra,

a törvény kimondja, hogy a választókerületek megrajzolásakor igazodni kell a közigazgatási határokhoz.

Karácsony úgy látja, a budapesti körzetek újrarajzolása mögötti politikai szándék „nyilvánvalóan az ellenzéki káosz fokozása”, mivel

kihúzhatják a szőnyeget a már megválasztott ellenzéki képviselők alól, tovább habosítva az egyébként is önsorsrontó, „mindenki mindenki ellen” ellenzéki játékot.

A főpolgármester szerint „az egészben az a tragédia, hogy közben Budapestet nem kisebbé, hanem épp ellenkezőleg, nagyobbá kellene tenni”, azaz a közép-magyarországi régióban az elkövetkező években elkerülhetetlen népességnövekedésnek minél nagyobb arányban Budapesten belül és nem az agglomerációban kéne megvalósulnia. Ez a „szétterülés” ugyanis csak az ingázást, és az ezzel együtt járó kényelmetlenségeket növeli és rontja a főváros életminőségét.

Budapesten Karácsony szerint van elég hely: a történelmi Budapest és a 75 éve egyesített új városrészek között ugyanis „elterül egy óriási kifli alakú rozsdaövezet, benne többek között Rákosrendezővel, a végeláthatatlan józsefvárosi vagy a ferencvárosi vasúti területekkel”. A főpolgármester Bécs példájára hivatkozik, mely pont a budapestihez hasonló alulhasznosított területek „okos belakásával” érte el nemrég a kétmilliós lélekszámot úgy, hogy közben évek óta a világ legélhetőbb nagyvárosának számít. A főpolgármester írásának konklúziója:

Budapestet, a nemzet fővárosát sem nyomorgatni kéne, hanem hagyni, hogy a saját belső tartalékait megtalálva növekedjen, és ezáltal még jobb hely legyen.