Jövőre rekordösszeget von el a kormány Budapesttől, de találtak valakit, akivel majd mindent megoldanak

Szentkirályi Alexandra, a fővárosi Fidesz vezetőjeként az utóbbi hetekben többször is tárgyalt a kormánnyal, majd gyakorlatilag saját ötletként bejelentette a Diákváros megépítését – azét a Diákvárosét, aminek a helyére a kormány a Fudan Egyetem campusát tervezte felépíteni, és aminek a felépítése érdekében Karácsony Gergely annak idején még a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezésének megvétózásával is fenyegetőzött.

Szentkirályi szerint a főváros vezetése képtelen megoldani a lakhatás kérdését is, de arról nem beszél, hogy a „partnerségre nyitott” kormány jövőre már 100 milliárd forintnál is többet visz el a főváros költségvetéséből. Karácsonyék most egy elvonásokkal kapcsolatos bírósági döntésben bíznak, mivel az egyre növekvő kormányzati sarcok mellett hiába a spórolás és a racionalizálás, az alapvető működési feladatokra sem maradna elég pénze Budapestnek. A következő lépés a járatritkítás vagy a közvilágítás korábbi lekapcsolása lehetne, de ezt a főpolgármester semmiképpen sem szeretné.

A napokban jelent meg a kormány 2025-ös költségvetése, ami általában az önkormányzatoknak nem jelent sok jót, de a legnagyobb vesztes a Fővárosi Önkormányzat lehet. Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsának ülése után – ezen a kormány nem egyeztetett, csak bemutatta a számokat – Gödöllő polgármestere, Gémesi György és Karácsony Gergely főpolgármester is a jövő évi nehézségekről beszélt:

• az állami támogatásokat mindössze egy százalékkal emelik, ami az inflációt figyelembe véve összességében csökkenést jelent;
• tovább emelik a szolidaritási hozzájárulást, ami az önkormányzatok iparűzési adójából elvont pénz: az idei 307 milliárd forintnál jövőre 50-60 milliárddal többet vinne el az állam;
• a korábbiakhoz képest új elem a pénzek újraosztásáról szóló Versenyképes Járások program: emiatt összesen 65 milliárd forinttal kevesebb marad a településeknél.

„A legnagyobb vesztes megint Budapest” – mondta Karácsony a kormány 2025-ös terveiről, ami szerinte felér egy „padlássöpréssel”. A kormány jövőre a főváros 440 milliárd körüli költségvetéséből 105 milliárdot vinne el. A legnagyobb tétel a sokat vitatott szolidaritási hozzájárulás, ami az idei 75 után jövőre már 90 milliárd forint lesz. Ezt tetézi, hogy a Versenyképes Járások program javára további 15 milliárd forintot vonnak el Budapesttől.

A főpolgármester szerint Budapestnek jövőre kevesebb pénze lesz, mint idén. Mármint nominálisan, összegszerűen is, nem csak az inflációra tekintettel lesz kevesebb a megmaradó bevételük. A kevesebb pénzből ugyanazokat a feladatokat (közösségi közlekedés, közvilágítás, szemétszállítás) kell megoldaniuk, amiket idén is csak szűken sikerült. A főváros az elmúlt években többször is jelezte, hogy súlyos megszorításokat, átalakításokat kellett bevezetniük a csőd elkerüléséért. Karácsony Gergely szerint mostanra elérték azt a szintet, hogy sehol nem tudják érdemben tovább húzni a nadrágszíjat.

„Mi megpróbáljuk megvédeni a budapestieket ezektől a megszorításoktól. Eddig ez sikerült, de én nem tudom megígérni, hogy ez jövőre is sikerülni fog”

– mondta a főpolgármester az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Eddig úgy próbálták racionalizálni a költségvetést, hogy bár kevesebb pénzből, de a szolgáltatások, például a közösségi közlekedés színvonalának csökkenése nélkül tudjanak működni. „Van egy pont, amikor már csak a budapestiek rovására tudnának megtakarítani, de azt meg nem akarjuk” – mondta.

A főváros most egyetlen dologban bízhat: a magyar állam ellen indított perében. A Fővárosi Önkormányzat 2023-ban indított pert a szolidaritási hozzájárulás mértéke miatt. A kérdésben legutóbb az Alkotmánybíróság (AB) hozott határozatot: kimondták, hogy az elvonás nem ellentétes az Alaptörvénnyel. A főváros ennek ellenére optimista. Kiss Ambrus főigazgató a HVG-nek azt mondta, hogy az AB indoklása több ponton is a főváros álláspontját támasztja alá. Az ügyben folytatódik a főváros által indított bírósági per, ezért egy számukra kedvező ítéletben bíznak.

Karácsony szerint a 2025-ös költségvetést is csak úgy tudják összeállítani, ha a bíróság számukra kedvező döntésével számolnak. Vagyis olyan költségvetése lesz Budapestnek, amiben kisebb sarccal számolnak, mint a kormány által felvázolt 105 milliárd. „B terv nincs” – mondta Karácsony.

Következő lépés a közösségi közlekedés ritkítása vagy például a közvilágítás korábbi lekapcsolása lehetne, de a főpolgármester ettől elzárkózik.

A kormány elvonása, a szolidaritási hozzájárulás nem újdonság, eredetileg arra találták ki, hogy a jobban rászoruló önkormányzatokat segítsék ki ebből a pénzből. Erre a célra a kormány évről évre egyre több pénz szed be a nagyobb önkormányzatoktól, a főváros esetében öt év alatt majdnem tízszereződött ez az összeg: 2019-ben 10 milliárdot kellett befizetniük, utána 23-at, 2021-ben már 35-öt, majd 36-ot, 2023-ra 58, 2024-re pedig 75 milliárdra ugrott a szolidaritási hozzájárulás.

Szentkirályival üzenik: majd akkor a kormány elintéz mindent

Miközben a kormány gazdaságilag évek óta szorongatja a fővárost, Karácsony Gergellyel az elmúlt öt évben csak néhányszor ültek le, de beruházásokról, pénzügyi kérdésekről egyszer sem tárgyaltak vele. Ez azután vált igazán érdekessé, hogy Szentkirályi Alexandra a 10 fős budapesti Fidesz-frakció képviseletében csak az elmúlt egy hónapban négyszer is tárgyalt a kormánnyal, legutóbb az egészségügyi államtitkárral. A tárgyalásoknak már eredménye is lett.

A Fidesz fővárosi frakcióvezetője már a Fővárosi Közgyűlés előző ülésén is jelezte, hogy kétszer is egyeztetett Nagy Márton gazdasági miniszterrel. A lakhatási válságért, amit a kormány és a főváros is központi problémának tart, Szentkirályi a főváros döntéseit okolta. Szerinte a városvezetés miatt lett álom a megfizethető és fenntartható lakhatás, majd azzal támadta Karácsonyékat, hogy semmit se valósítottak meg a probléma enyhítésére kitalált ötleteikből.

„Partnert kell látni a kormányzatban lakhatási kérdésben, ha már a Fővárosi Önkormányzat az elmúlt öt évben hagyta, hogy ilyen mértékben elszabaduljanak a lakhatási költségek, árak”

– mondta, majd azt is közölte, hogy a kormányban van partnerség, ezért tárgyalt a Diákvárosról Nagy Márton miniszterrel. Bár más esetekben még a fővárosi Fidesz is elismerte, hogy a főváros pénzügyi lehetőségei erősen korlátozottak, ezt most nem említette.

Alig két héttel később Szentkirályi Alexandra a kultúráért és innovációért felelős miniszterrel jelentette be, hogy a kormány megépíti a 12 ezer kollégiumi férőhelyes Diákvárost. Karácsony Gergely ennek örül ugyan, de azt is jelezte, hogy 2019-ben, az atlétikai vébé rendezése körüli vitában erről egyszer már megállapodtak a kormánnyal. A főpolgármester szerint erős azt állítani, hogy Budapest miatt nem épült meg a Diákváros, pláne, hogy a kollégiumépítés eleve állami feladat.

A Déli Városkapu – Budapest Diákváros projekt eredetileg a kormány 2018-ban meghirdetett programja volt, ennek a keretében terveztek 12 ezer diák elszállásolására alkalmas kollégiumfejlesztést az egykori Nagyvásártelep környékére. 2021-ben aztán kiderült, hogy a kormány döntésével a ferencvárosi fejlesztési területet javarészt a kínai Fudan Egyetemnek adják. A tervek szerint kínai hitelből, már előre kiválasztott kínai céggel építtette volna meg a kormány a Budapestre tervezett kínai egyetem campusát.

A főváros és Ferencváros vezetése élesen kritizálta a Fudan terveit és végig az eredeti Diákváros elképzelés mellett álltak ki. Karácsonyék és az ellenzék tüntetést szerveztek, helyi népszavazást szerettek volna, utcákat neveztek át. Végül a kormány gazdasági nehézségekre hivatkozva elhalasztotta a beruházást. Egészen mostanáig semmilyen előrelépés sem volt az ügyben. Majd most, amikor a kormány és a főváros egyszerre kezdett el kiemelten foglalkozni a lakhatási problémákkal, Szentkirályiék újra előálltak a Diákvárossal.

A fővárosi Fidesz mellett a kormány egyes tagjai is szeretik úgy emlegetni Budapestet, mint az „ország leggazdagabb önkormányzata”, ami gyakorlatilag bármilyen feladat megoldására képes egyedül. „Budapest képes arra, hogy ha szeretne, akkor új közlekedési múzeumot és új természettudományi múzeumot építsen” – mondta Lázár János a napokban a közlekedési minisztérium Debrecenbe költöztetéséről. De hiába állítja Lázár, Budapest költségvetéséből nem ez látszik.

Az utóbbi években saját forrásból a főváros nagyobb projektet nem tudott elkezdeni, a tervezett beruházásaikat pedig halasztják. A kötelezően előírt feladataikat is csak kemény spórolással és racionalizálásokkal tudták megoldani. Fejlesztések terén is kizárólag az EU-s pénzekre alapoznak. Beruházási hitelt pedig akkor sem tudnának felvenni, ha szeretnének, ugyanis ehhez a kormány hozzájárulása kell. 2023-ban például 16 milliárd forintot akartak szerezni, de a kormányzati jóváhagyás sosem érkezett meg.