Karácsony szerint padlássöprést tervez a kormány az önkormányzatoknál

„2025-ben teljes padlássöprést tervez a kormány az önkormányzatoknál! A kormány hétfőn benyújtotta a jövő évi költségvetés tervezetét. Ez nem a béke költségvetése. Ez az önkormányzatok és főleg a főváros elleni folytatott pénzügyi háború költségvetése” – írta Karácsony Gergely a Facebookon. A főpolgármester azután posztolt erről, hogy hétfőn Varga Mihály pénzügyminiszter benyújtotta a 2025-ös költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek.

A főpolgármester szerint a jövő évi büdzsé tervezetével nem növeli, hanem az inflációt is figyelembe véve csökkenti a kormány a kötelező állami feladatok ellátásáért az önkormányzatoknak adott forrásokat.

„Drasztikusan növeli azonban az önkormányzatok saját forrásaira kivetett sarcokat. A fővárosnak így jövőre közel 100 (!) milliárd forintot kéne a saját bevételeiből befizetnie az államkasszába, és ha ez még nem lenne elég, akkor további kb. 15 milliárddal kell hozzájárulnia a járások számára nyitott pályázati alaphoz. Na és melyik az az egyedüli település, amelyik nem pályázhat ezekre a pénzekre? Kitaláltad: Budapest”

– írta Karácsony. A főpolgármester hozzátette, hogy minden illetékes állami szerv, köztük az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a fővárost sújtó állami megszorítások veszélyeztetik a feladatok ellátását, és a per folytatódik.

Karácsony Gergely tavaly júniusban jelentette be, hogy a főváros bepereli a kormányt, mert azt követeli, hogy a bíróság állapítsa meg: a kormány törvénytelenül von el több pénzt a fővárosi önkormányzattól, mint amennyit állami támogatásként ad. A szolidaritási hozzájárulás miatt még tavaly tavasszal ment perre a főváros a kormány ellen, a bíróság első fokon elutasította kérelmüket, azonban a főváros másodfokra vitte az ügyet, ami mellé jogvédelmet kaptak.

Az Alkotmánybíróság október 25-i döntésében azt állapította meg, hogy nincs túladóztatva a főváros, és be kell fizetnie a szolidaritási adót. A Hvg.hu akkor azt írta, hogy az Alkotmánybíróság a 90 napos határidőt túllépve, 236 nap után döntött, az elutasító határozat indoklásában pedig többször hivatkozik a pénzügyminiszter véleményére. Azt is írták, hogy az Ab nem tartja feladatának azt vizsgálni, hogy „a törvényhozás által biztosított bevételi források megfelelően biztosítják-e a feladatok ellátásának gazdasági feltételeit”, és összességében visszadobta az ügyet a Fővárosi Törvényszéknek.