Tuzson Bence az elsők között harcolna, ha bárki megtámadná Magyarországot

„Én a saját személyemben tudok nyilatkozni. Ha bárki, bármikor Magyarország szuverenitását fizikailag is megsérti és megtámadja, biztos, hogy én ott lennék az elsők között, aki harcolna azért, hogy megvédje Magyarországot” – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter éves bizottsági meghallgatásán, amikor Orbán Balázs '56-os kijelentéseiről kérdezték. A miniszterelnök politikai igazgatója a kormányközeli Mandinernek nemrég úgy fogalmazott, hogy „pont ‘56-ból kiindulva mi valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök csinált két és fél évvel ezelőtt”.

Az igazságügyi minisztert Fekete-Győr András, a fideszes többségű igazságügyi bizottság momentumos tagja kérdezte arról, hogy „harcolna-e, ha orosz csapatok lépnék át az országhatárt?”. Azt is felidézte, hogy Tuzson Bence egyik felmenője harcolt az 1848-1849-es szabadságharcban. Arra is kíváncsi volt az ellenzéki képviselő, hogy Tuzson Bence szerint mi lenne a megfelelő következménye Orbán Balázs kijelentéseinek, ha Orbán Viktor hibának nevezte azokat, de erre végül nem kapott konkrét választ.

Fekete-Győr arra is rákérdezett, mi az igazságügyi miniszter véleménye arról, hogy Horváth Józsefet, az egykori III/III-as titkosszolgát neveztek ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet élére. Tuzson erre sem válaszolt külön.

A bizottság DK-s tagja, Sebián-Petrovszki László is a Szuverenitásvédelmi Hivatal működéséről kérdezte a minisztert. Szerinte „félrecsúszott a projekt”, mert még az állami hivatalok szerint is túlterjeszkedik jogkörén a Lánczi Tamás vezette hivatal. Ráadásul Lánczi a bruttó 5,4 millió fizetésével Orbán Viktornál is többet keres a vezetőjeként. A DK-s képviselő azt kérdezte Tuzsontól, hogy ezek fényében mennyire tartja sikeresnek a Szuverenitásvédelmi Hivatal eddigi működését. Tuzson annyit válaszolt a felvetésekre, hogy az eljárási szabályok és a jogkövetkezmények terén még van tennivalójuk, meg kell vizsgálniuk, hogy a hivatal képes-e betölteni funkcióját a jelenlegi jogszabályi feltételek mellett.

Sebián-Petrovszki a jogállamisági eljárásról is kérdezte az igazságügyi minisztert, mert úgy látja, hogy a kormány nem foglalkozik az üggyel. Tuzson az EU szégyenfoltjának nevezte a jogállamisági eljárást, szerinte az a kommunizmus gyakorlatához hasonlít. A lengyelek ellen különböző ígéretekre alapozva szüntették meg az eljárást, ez mutatja a kettős mércét, mondta. Szerinte az elfogadott igazságszolgáltatási törvénycsomaggal teljesítették az uniós elvárások egy részét. A vagyonnyilatkozatoknál például egy az egyben átvették az uniós előírásokat, ehhez képest szerinte az EU újabb és újabb elvárásokkal áll elő. A kormány szeretné lezárni a jogállamisági eljárást, azonban ez nem jogi kérdés, hanem politikai zsarolási eszköz, mondta.

Sebián-Petrovszki felidézte, hogy a korrupcióval vádolt egykori fideszes képviselő, Simonka György a Telexnek adott interjújában azt állította, hogy az ügyészség politikai ráhatás alatt működik. Megkérdezte, hogy Tuzson igazságügyi miniszterként mit gondol erről.

Helyette Vejkey Imre, a bizottság kormánypárti elnöke válaszolt. „Az ügyészség független” – jelentette ki.

Fekete-Győr arról is beszélt, hogy a kormánysajtó több száz helyreigazítási pert veszített el az elmúlt években, emiatt hajlandók-e úgy szigorítani a sajtóperekre vonatkozó törvényeket, hogy „ne érje meg hazudni”. Tuzson erre azt felelte, hogy a bírósági ítéleteket végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy baloldali vagy jobboldali sajtótermékekről van szó. A bírói gyakorlat egységességét meg lehetne vizsgálni, mivel nem mindenki ugyanúgy értelmezi a közszereplő fogalmát. „Nem szabad újságírókat kriminalizálni” – mondta a miniszter. Nem támogatná egy „bírságrendszer” létrehozását, mert szerinte az nem vezetne jóra.

Fekete-Győr arra is rákérdezett, hogy az idén eddig beadott 658 megfigyelési kérelem közül hányat hagyott jóvá Tuzson. Viszont azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyit hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. A tárca korábban elhallgatta ezeket a számokat, aztán titkosította az adatokat, jelenleg pedig az a hivatalos álláspontja, hogy ezt külön nem tartják számon, így nem tudják megmondani. Figyelnek-e meg vagy hallgatnak-e le ellenzéki politikusokat vagy újságírókat, kérdezte a Momentum képviselője. Miniszterként nem rendel el megfigyeléseket, csakis azt vizsgálja, hogy ütközik-e a magán- és a közérdek, válaszolta Tuzson.

Tuzson Bence tavasszal jelentette be, hogy ősztől az állam fizeti a jogosítvány megszerzését a középiskolásoknak, beleértve az elméleti és gyakorlati órákat, illetve vizsgákat. Később korrigálnia kellett: kiderült, hogy egyelőre csak a pilot programban résztvevő diákoknak jár az ingyenesség. Ennek apropóján kérdezte Fekete-Győr, hogy mikor tervezik az ingyenesség kiterjesztését. Tuzson szerint nem arról van szó, hogy az uniós források elmaradása miatt nem történt meg ez eddig. „Az uniós pénzek jönnek Magyarországra, bőven vannak még lehívható források. Nincs olyan probléma, hogy nem jönnek uniós pénzek, kiírták a pályázatok, és a fennálló viták is ki fognak simulni” – jelentette ki. Az RTL újságírói kérdésére elmondta, hogy eddig egy vármegyében indult el a pilot program. A Belügyminisztérium tud választ adni arra, hogy mikor terjeszthetik ki az összes középiskolásra az ingyenességet, tette hozzá.

Jakab Péternek két kérdése volt Tuzsonhoz: van-e igazságszolgáltatás abban az országban, ahol Völner Pál szabadlábon lehet, és közben visszakapta a luxusautóit. Illetve miként lehetséges, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vesztegetéssel vádolt korábbi elnöke, Schadl György közel 200 milliót keresett, miközben börtönben volt. Tuzson annyival intézte el ezeket a kérdéseket, hogy folyamatban lévő ügyeket nem akar kommentálni, az eljárás végén lehet megvizsgálni a törvényi szabályozást.

Tuzson Bencét tavaly júniusban nevezték ki igazságügyi miniszternek, miután elődje, Varga Judit lemondott tisztségéről. Varga azért mondott le tisztségéről, mert akkor még úgy volt, hogy ő vezeti majd a Fidesz EP-listáját 2024-ben, végül kegyelmi botrány miatt azonban távoznia kellett a közéletből Vargának. Tuzson tavalyi kinevezése után arról beszélt, hogy az általa vezetett minisztérium fókuszába egyrészt Magyarország jogi szuverenitásának védelme kerül majd, mert úgy látja, az utóbbi időszakban szuverenitásunk „támadás alatt állt”. Tavalyi meghallgatásán is azt mondta, hogy igazságügyi miniszterként az egyik legfontosabb feladatának a szuverenitás védelmét tartja.

Tuzson Bence 17 évesen már Antall József miniszterelnöknek adott tanácsokat, később jól menő ügyvédi irodát épített fel, majd Rogán Antal bizalmasa lett. Miniszteri kinevezéséig a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati államtitkáraként dolgozott. A sajtóban keveset szerepelt az elmúlt években, a TikTokon viszont annál aktívabb volt, videóiban például az elfeledett magyar piramisról és a memóriafogas hasznosságáról beszélt.