Idén fél év alatt havonta átlagosan 109 titkos megfigyelési kérelem landolt Tuzson Bence asztalán
2024. augusztus 15. – 14:08
2024 első hat hónapjában összesen 658 nemzetbiztonsági célú megfigyelési kérelem érkezett Tuzson Bence asztalára, de azt nem lehet tudni, hogy ebből mennyit hagyott jóvá az igazságügyi miniszter. A tárca korábban elhallgatta ezeket a számokat, aztán titkosította az adatokat, jelenleg pedig az a hivatalos álláspontja, hogy ezt külön nem tartják számon, így nem tudják megmondani – írja a Hvg.hu.
A lap szerint ezek a kérelmek mind nemzetbiztonsági célból javasolták valaki megfigyelését, lakásának, autójának átkutatását, telefonjának vagy találkozóinak lehallgatását, leveleinek elolvasását, az otthonában történtek rögzítését. Ez amúgy nem is kiugró adat, átlagosan havi 109 kérelmet jelent, míg tavaly egész évben 1400, vagyis havi 116 akta futott be.
A nemzetbiztonsági céllal végzett titkos információgyűjtés külső engedélyhez kötött, csak miniszteri engedéllyel folytatható, és minden eleme, még maga a minisztériumba beérkező kérelem is minősített adat, így semmit nem lehet tudni a tartalmáról. Ez valahol érthető is, hiszen ha kiszivárog az információ, az a fedett akciók sikerét, akár terrorveszély elhárítását veszélyeztetheti, titkosszolgálati munkatársak lelepleződéséhez vezethet.
Az viszont a lap szerint már kevésbé érthető, hogy a tárca miért nem adja ki, hány kérelmet hagytak jóvá, ténylegesen hány információgyűjtést engedélyeztek, pláne, mert az indoklásuk is folyton változik. A minisztérium évekig készségesen közölte éves statisztikai adatként a megadott engedélyek számát, ennek a 2021 júliusában kirobbant Pegasus-botrány vetett véget. Később a kormányzat már azt állította, hogy az ennek ellentmondó kommunikáció ellenére korábban is csak a kérelmek számát hozták nyilvánosságra.
A Hvg.hu idén év elején megint rákérdezett erre az adatra, ekkor már azt a választ kapták, hogy mégis nyilvántartják a megadott és az elutasított kérelmeket külön is, csak ez szerintük minősített adat, így nem adhatják ki. Most pedig, mikor a lap az első félév adatait kérte ki, már megint azzal az indoklással utasították el ezt, hogy nem tartják nyilván ezt, csak a beérkező kérelmekről adhatnak tájékoztatást. Arról, hogy a kérelmekhez miniszteri ellenjegyzés kell, amúgy Strasbourgban már 2016-ban kimondták, hogy jogsértő, de azóta sem változott a gyakorlat.
Mi az a Pegasus-botrány?
2021 júliusában robbant ki a Pegasus nevű kémprogram körüli botrány, ekkor jelentek meg a nemzetközi, 17 újság részvételével zajló oknyomozó projekt első cikkei a témában. Magyarországról a Direkt36 vett részt a munkában, a született anyagokat a Telex is publikálta.
Az ügy lényege, hogy az okostelefonok feltörésére alkalmas izraeli kémprogramot – amelyet a gyártó állítása szerint kizárólag állami szerveknek bocsátanak rendelkezésére – számos országban nemcsak az eredeti céljának megfelelően (vagyis terroristák, bűnözők leleplezésére) használtak fel, hanem újságírókat, aktivistákat, ügyvédeket, politikusokat figyeltek vagy próbáltak megfigyelni vele. Az oknyomozó csapat Magyarországról 300 telefonszámot talált a célszemélyek listáján, köztük vannak újságírók, ellenzéki politikusok és üzletemberek is, némelyikük telefonjának vizsgálata során bebizonyosodott, hogy valóban feltörték a készüléket.
A botrányt kirobbantó magyar anyagot itt olvashatja, de ha erre most nincs ideje, vázlatosan összeszedtük a legfontosabb pontokat egy külön cikkben.
