Orbán Viktor szerint az ország pénzügyi helyzete mérsékelten stabil, a megszorítás szocialista műfaj

Bár Orbán Viktor az elmúlt időszak történéseiről beszélt, a politikai igazgatóját nem említette meg.

A jobbikos Lukács László György a gazdaságról akart beszélni. A képviselő szerint világosan látszik, hogy a fenyegetettség korában élünk, ez azt mutatja, hogy Magyarországnak át kell alakítania a gazdaságot, de Orbán terve nem tartalmazta azt, hogy tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, és arról sem beszélt, hogy most is gazdasági válság van az országban, az akkugyárak pedig mágnesként vonzzák a vendégmunkásokat, vagyis a „migránsmunkásokat”. A Jobbik nem kér belőlük, de a kínai hitelből sem.

Kövér Lászlónak nagyon nem tetszett a momentumos Bedő Dávid akciója. A házelnök alaposan leszidta a Momentum frakcióvezetőjét, aki arra szólította fel a képviselőket, hogy egy perc néma csendre álljanak fel a szombaton elhunyt ALS-beteg Karsai Dánielre emlékezve.

„Ami most történt, az egy olyan ízléstelen provokáció volt, ami felhasznált egy tragikusan elhunyt embert arra, hogy politikai propagandát fejtsen ki a halál kultúrája mellett” – fogalmazott Kövér László, és visszautasította az élet kultúráját képviselők nevében a megemlékezést. „A többit pedig a házbizottság ülésén megbeszéljük.”

A momentumos Bedő Dávid azt mondta, ő arra akarja használni ezt a pár percet, hogy felülemelkedjenek a politikai csatározásokon, és helyette az ALS-ben meghalt Karsai Dánielről emlékezzenek meg. Bedő szerint Karsai „hitt a szabadságban és az emberi méltóságban”, és mindenkivel nyitott volt a beszédre, így a Parlamentben is többször járt. „Jobb szabadon meghalni, mint szolgaként meghalni”, idézte Bedő Karsai utolsó szavait, majd arra kérte a képviselőket, hogy álljanak fel, hogy így emlékezzenek meg Karsairól. Ezután mindenki felállt a teremben.

Lázár János a Teniszvilág Hajdú-Biharban című könyvet kapta ajándékba az egyik fideszes képviselőtől.

Minden frakcióból felszólalhat valaki.

„Magyarország kormánya nemzeti kormány, tehát szükségszerűen szuverenista is” – jelentette ki Orbán Viktor. Szerinte fontos a nemzetközi együttműködés, de csak magunkra számíthatunk. Magyarország nyakára mindig a nemzetközi térből hozták a bajt, és mindig a nemzeti kormányzás volt a megoldás.

A nyílt támadásokat könnyebb kivédeni, ilyen az Európai Unió támadása Orbán szerint. Ennél nehezebbek a rejtett támadások, ám a miniszterelnök azt ígéri: a magyar állam habozás nélkül fog minden eszközt felhasználni az ország szuverenitása érdekében.

A miniszterelnök attól tart, hogy a háború kérdésében is ugyanúgy igazuk lesz, mint a migráció ügyében: a nyugat elhibázott stratégiával ugrott bele az orosz-ukrán háborúba, a helyzet viszont egyre rosszabb. Orbán szerint „Európában még csak Magyarország tekinti missziónak a békét”, de hamarosan mások is átállnak a béke oldalára.

Heves vitákat hozott a nyár a migráció kérdésében is Európában, folytatta Orbán Viktor a felszólalását. A szabad utazás korszaka a végéhez közeledik, pedig csak annyi kellett volna szerinte, hogy megfogadják a magyarok tanácsát, és ne engedjék be a migránsokat.

Anglia egyes területein hetekig nyílt összetűzések vannak, Németországban migránsok késelnek, és a legtöbb európai országban áldatlan állapotok uralkodnak.

„Nem örülünk, hogy igazunk lett”

– mondta a miniszterelnök. Magyarországnak azért kell fizetnie szerinte, mert megvédte Európát a migránsoktól. Salvinit is ezért akarják börtönbe zárni.

Orbán azt ígérte, Brüsszelbe szállítják az Európa ajtaját döngető migránsokat.

Az új gazdaságpolitika új eszközöket is követel, ezeket egymás után vetik majd be a következő hónapokban, mondta Orbán. Az első akcióterv intézkedései már benne lesznek a költségvetési törvényjavaslat is, ebben benne lesz például a munkáshitel a fiataloknak. A miniszterelnök szerint már most is az uniós országok első feléhez tartozunk a gazdasági növekedésben, de ez nem elég, még jobbnak kell lenni.

Brüsszelben ismét olyan Európai Bizottság alakult, amely folytatja a megosztottságot Orbán Viktor szerint. Brüsszel egyre inkább a blokkosodás mellett kötelezi magát, és egyre inkább hidegháborús hangulatot teremt, tette hozzá.

Magyarország számára ez az út járhatatlan. Ez az út kiszolgáltatottsághoz, pangó gazdasághoz vezet, folytatta. Orbán szerint Magyarországnak nem szabad erre az útra lépnie. Új gazdaságpolitikára van szükség, amely a semlegességre épül. Magyarországnak egyik blokk mögé sem szabad beállnia a miniszterelnök szerint.

Csak azt szabad átvenni a nyugati és keleti blokktól is, ami az országnak hasznos. A kormány meggyőződése, hogy a most formálódó világgazdaságban azok lesznek sikeresek, akik megőrzik cselekvőképességüket.

„Az idei év világgazdaságban tapasztalt változásai arról győztek meg minket, hogy a jövőben új gazdaságpolitikára lesz szükség, enélkül az eddigi eredményeket sem lehet megvédeni”, mondta Orbán, aki ezzel a gazdasági semlegességről fejtegetett terveit vezette fel.

Az ország pénzügyi helyzetét erősen befolyásolja az infláció és az ezzel összefüggő kamatszintek mértéke, folytatta Orbán Viktor. Tavaly év végére az infláció 10 százalék alá ment, és a nyár végére 3,4 százalékra faragták.

A jegybanki alapkamat 6,5 százalék. A közgazdászok világában élés és élénk vita folyik a kamatszint mértékéről. A miniszterelnök kijelentette: a kormány 100 százalékban tiszteletben tartja az MNB függetlenségét, és együtt él a jegybank által meghatározott kamatszinttel.

Az ország pénzügyi helyzetét Orbán így jellemezte: „megnyugtatóan stabil”. A költségvetés hiányát 4,5 százalékra akarják csökkenteni, „időarányosan jól is állunk”. A kamatstopot csak akkor fogják kivezetni, ha a kamatok értékelhető módon csökkennek majd, majd beszélt a babaváró meghosszabbításáról is.

A gazdasági növekedésben a 11. helyen áll az Európai Unió országai között Magyarország, állítja Orbán Viktor, hozzátéve: a cél az 1. hely lenne.

Továbbra is teljes a foglalkoztatottság: 4,7 millió ember dolgozott a nyáron. Bruttó 636 ezer forint lett az átlagkereset a nyáron, és 12. hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek Magyarországon.

„Bár a magyar gazdaságnak rendszeresen halálhírét keltik, a magyar gazdaság köszöni, jól van”

– jelentette ki a miniszterelnök.

Igaz lehet szerinte az a mondás, hogy akinek halálhírét keltik, az sokáig él.

Az idei nyár a magyar turizmus rekordnyara volt, az idei ősz is rekordosnak ígérkezik Orbán Viktor szerint, aki arról is beszélt, hogy még soha ennyi magyar nem nyaralt külföldön, mint idén. Ezután felemlegette, hogy „visszavettük hazánk globális kapukulcsát”, azaz a ferihegyi repteret, ami ezután riválisa lehet az uniós reptereknek.

Azt is mondta, hogy „rohamléptekben haladunk az energiafüggetlenség felé”.

A kormány egyik kiemelt fejlesztési terve a Digitális Magyarország Program, folytatta Orbán Viktor a napirend előtti felszólalását. Az Egészségablak alkalmazáson keresztül már 80 egészségügyi intézményt lehet elérni. A Gondosóra programot is egyre többen használják a miniszterelnök szerint, és elindult a Digitális Állampolgárság Program, amely segítségével egyetlen gombnyomással foglalható időpont a kormányablakokba.

Orbán ezután a gyerekek nyaraltatásáról beszélt: azt mondta, idén 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, és 100 ukrajnai menekült gyerek nyaraltatását is vállalták. Majd a dunakeszi iskola felépítésének részleteiről és tankönyvekről beszélt.

„Megállapíthatjuk, hogy egy évtized alatt Magyarország megerősödött” – jelentette ki Orbán Viktor. Azt tapasztalta, hogy a 2013-as árvíz óta a magyar állam hatékonyabb, felkészültebb és szervezettebb lett. Jó döntés volt szerinte kiegészíteni a védművonalakat. Hosszasan sorolta azokat a fejlesztéseket, amelyeket 2013 óta hajtottak végre.

Azt ígérte Orbán, hogy hamarosan befejezik Esztergom árvízi védelmét is. A vízügyi hatóság az árvíz utáni jelentését pedig hamarosan a kormány elé terjeszti, és akkor döntenek a további vízügyi fejlesztésekről.

Orbán Viktor azzal kezdte a hétfői felszólalását, hogy beszámol a tavaszi ülésszak vége óta eltelt eseményekről, a kormány terveiről. Először az árvízről kell szerinte beszélnie: 10 napig volt nehéz helyzetben Magyarország, „itt nálunk ez lett az évszázad második legnagyobb árvize”, de a védekezés rendben történt, „a bajt sikerült kivédenünk, ismét láthattuk, ha baj van, a magyarok példásan összefognak”, ezt kéne szerinte a békeidőbe is átmenteni.

Kis csúszással indult az ülésnap, de már Kövér Lászlónál a szó. A képviselők megemlékeznek a nyáron elhunyt egykori képviselőkről: Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP). Kövér László felolvasta az életrajzukat, majd 1 perces néma felállás következett.

Gyurcsány Ferenc előre közölte: ő ma tornacipőben megy be a Parlamentbe. „Ha a hazugság intézményét látjuk a Házban, akkor miért tisztelnénk meg például öltözetünkkel? Nem hamis-e ünneplőbe bújni valamiért, amit nem ünneplünk, sőt, valamiért, amit egyenesen megvetünk?” – magyarázta a DK elnöke.

A Momentum képviselői szórólapot raktak ki a fideszes képviselőknek, valószínűleg Orbán Balázs 1956-os megszólalására utalva.

A miniszterelnök szerint Ázsia a jövő, ott a dinamika, ott a legtöbb pénz, legnagyobb bankok, egyetemek, kutatóintézetek, innovációk és szabadalmak. A blokkosodáshoz nem lehet visszatérni, új gazdaságpolitikát kell hirdetni”, ez pedig a gazdasági semlegesség. Ez mit jelent? Orbán Viktor szerint ezeket:

1. finanszírozási semlegesség – jelen kell lenni, nemcsak a londoni, hanem a katari, kínai pénzpiacon is, kínai és katari hitelek már jönnek is Magyarországra;
2. beruházási semlegesség – nem kell válogatni a Magyarországra érkező tőkeberuházások között;
3. piaci semlegesség – annak adunk el, aki megveszi;
4. technológiai semlegesség – például Paks, amiről Orbán szerint az újságot olvasva úgy tűnhet, mintha orosz beruházás lenne, holott ez interkontinentális beruházás, dolgoznak rajta amerikaik is például;
5. energiasemlegesség.

Mindezt pár napja mutatta be, erről itt írtunk bővebben.

Orbán Balázs nagy port kavart 1956-os kijelentéséről is kérdezhetik Orbán Viktort hétfő délután 13 órától a parlamentben. A miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hogy 1956-ból tanulva mi nem tettük volna azt, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki igyekezett megvédeni az országát az orosz támadás után. Orbán Viktor hibának nevezte a politikai igazgatója szavait, Orbán Balázs pedig elnézést kért, ha valakit megbántott volna. Az ellenzéki pártok napok óta Orbán Balázs lemondását vagy menesztését követelik, és minden bizonnyal nem lesz ez másként a parlamentben sem, ahol Orbán Balázs a Fidesz országgyűlési képviselőjeként és a miniszterelnök politikai igazgatójaként szintén jelen lesz. Hétfőn a háza előtt csíptük el Orbán Balázst, hogy a kijelentéseiről kérdezzük.

Úgy kezdődik az őszi politikai idény, hogy a legerősebb ellenzéki párt nincs bent a parlamentben, miközben olyan frakciók kérdezhetik Orbán Viktort, amelyek társadalmi támogatottsága gyakorlatilag megszűnt. Hiába hozott földrengésszerű átalakulásokat a magyar belpolitikában a június 9-i választás, 2026-ig még biztosan velünk marad a Párbeszéd, az LMP, az MSZP, a Jobbik és a Momentum is.

A fennmaradásukban kulcsszerepet játszhat a parlament. Bár a törvénykezésbe a fideszes kétharmad mellett nem sok beleszólásuk van, a parlamenti munka a pénz és nyilvánosság miatt fontos lehet az ellenzéknek. A képviselők és frakciók bőkezű támogatásokat és juttatásokat kapnak az államtól havonta a működésükre. Ebben a cikkünkben összeszedtük, hogy melyik frakció milyen juttatásokban részesül.

Orbán Viktor felszólalásával indul az Országgyűlés őszi ülésszaka. A miniszterelnök beszédére mind a kilenc parlamenti frakció képviselője reagálhat, és a végén ismét ő kap szót.

Napirend előtt megemlékeznek a nyáron elhunyt egykori képviselőkről: Donáth Lászlóról (MSZP), Kupa Mihályról (MDF, független), Vincze Kálmánról (FKGP, EKgP) és Bodzás Ferenc Árpádról (MSZP). Megemlékeznek továbbá a Helyi Önkormányzatok Napjáról is.

A napirend előtti felszólalások után leteszi a képviselői esküt Hidvéghi Balázs, a Fidesz volt EP-képviselúke, aki Győrffy Balázst váltja a parlamentben. Interpellációk és azonnali kérdések következnek, és döntenek az LMP-s Csárdi Antal mentelmi ügyében.

A határozathozatalok után hat nemzetközi egyezményről tárgyalnak a képviselők. Ezek között szerepel több légi közlekedési megállapodás mellett az M80 gyorsforgalmi út és az osztrák S7 fürstenfeldi gyorsforgalmi út magyar-osztrák államhatárnál történő összekötéséről szóló megállapodás.

Kövér László nem tervez hosszú parlamenti szezont az őszre: a mostani tervek szerint csak 18 plenáris ülés lesz, és az utolsó, december 2-i ülés után be is zárják a házat. A menetrend azonban még szinte biztosan változni fog, és több rendkívüli ülést is összehívhatnak decemberben. A hírek szerint például a jövő évi költségvetést is csak december közepén fogadja el az Országgyűlés.

A kormány júniusban leadott törvényalkotási programja szerint 25 javaslatot biztosan átnyomnának a parlamenten ősszel, és még ehhez jöhetnek hozzá az éjszaka benyújtott, kivételes eljárásban tárgyalt salátatörvények, ahogy azt az elmúlt években már megszokhattuk. A terv szerint a Korrupcióellenes Munkacsoport javaslatai alapján módosítanák az uniós források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényt, és átírnák a munka törvénykönyvét, az adótörvényt, valamint az atomenergiáról szóló törvényt is.

A legfontosabb és legtöbb embert érintő törvényjavaslat azonban a 2025-ös költségvetés lesz. Gulyás Gergely az áprilisi kormányinfón jelentette be, hogy a kormány – szakítva a több mint egy évtizedes hagyománnyal – nem terjeszti be nyár elejére a jövő évi költségvetést, hanem megvárják az amerikai elnökválasztás eredményét, és utána nyújtják csak be.

Ugyancsak ősszel kerülhet a parlament elé a kormány háborúellenes akcióterve, amellyel köteleznék a pártokat és médiumokat arra, hogy a forrásaikat tegyék átláthatóvá, a bankoknak és a multiknak pedig még nagyobb mértékben kell majd hozzájárulniuk az ország védelmi költségvetéséhez. Ősszel módosítják még a választási törvényt is, újra kell rajzolni a választókerületi térképet a 2026-os országgyűlési választásra. Ebben a cikkükben írtunk arról, hogy még milyen fontosabb törvények várhatók ősszel.