Ha minden problémára nem is, de azért sokszor ígértek megoldást Orbánék
2024. szeptember 12. – 05:03
„Mi sosem ígértük az embereknek azt, hogy minden problémájukat megoldjuk” – többek közt erről is beszélt Orbán Viktor szombati, kötcsei beszédében. Hozzátette, hogy ők egy dolgot ígértek: „itt lesznek, ha fúj, ha esik”. Orbán tényleg nem ígért egytől egyig, minden egyes problémára megoldást és megváltást, de az elmúlt több mint 14 évben nem egyszer mondtak annál sokkal többet, mint hogy „itt lesznek”. Magasak benzinárak? Nem jönnek az EU-s pénzek? Nem szavazza meg az ellenzék? Megoldjuk!
A Fidesz–KDNP utoljára a 2010-es kampányra állt elő programmal, azóta csak folytatást ígértek. Megoldások és ígéretek tekintetében viszont érdemes megnézni Orbán Viktor tusványosi beszédeit, amelyekben a miniszterelnök jóval többet szokott megfogalmazni tervként azon túl, hogy „esőben és szélben is itt lesznek”. Tavaly még 2030-ig megvalósítandó, az ő vezetésével végrehajtandó terveket, ígéreteket mondott. Ezek között szerepel a villamosenergia-import nullára csökkentése, a 85 százalékos foglalkoztatottság, egy óriási egyetemfejlesztés, de még a honvédelem „talpra állítása” is.
Orbán idén már 2050-ig fogalmazott meg terveket, bár ezek egy része akár a közelebbi jövőre vonatkozó ígéretnek is tekinthető. Ebből a stratégiából csak részleteket osztott meg, de szerepel benne a kapcsolat kelettel és nyugattal egyaránt, nemzeti bajnok vállalatok, és a kis- és középvállalkozások megerősítése, államadósság csökkentése, „inkább mi hitelezzünk másoknak”, a magyar falurendszer megtartása, sőt még a nyelv, a kultúra, a vallás megőrzése is. A miniszterelnök szerint ezekkel a világban 500 éve nem látott változáshoz alkalmazkodhatna az ország.
De az ígéreteken és terveken túl akad arra is bőven példa, hogy Orbán Viktor vagy valamelyik kormánytag konkrét megoldást ígért az elmúlt években. „Ezt a válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani, ha most nem szavazzák meg, akkor is meg fogjuk oldani” – vágta az ellenzék fejéhez Orbán Viktor 2020-ban, a Covid-válság elején. Mindezt azután, hogy az ellenzéki pártok nem akarták megszavazni az egyébként háborúsként máig érvényes veszélyhelyzet meghosszabbítását. Orbán az azóta sokat idézett parlamenti beszédében hozta szóba a „133 bátor embert”, a Fidesz–KDNP kétharmados többségét, azt kérve tőlük, hogy ne hátráljanak meg, vigyék végig a döntéseket, amelyek segítik az országot.
Aztán 2021 végén maga a miniszterelnök mondta az akkor épp elszálló benzinárakkal kapcsolatban, hogy ha a
„piac nem tudja megoldani a problémáinkat, akkor oldjuk meg mi, avatkozzunk be”.
A kormány be is avatkozott, hosszú hónapokra 480 forintban maximálta az üzemanyagok árát. Bő egy évvel később a „megoldást” egy este 10 órára meghirdetett kormányinfón vezették ki. A helyzet odáig fajult, hogy a tájékoztatón Hernádi Zsolt Mol-vezérigazgató ismerte el, hogy „a helyzet már kritikussá vált, elmentünk a falig”. A kivezetés előtti napokban már akadozott az ellátás, Hernádi is elmondta, hogy nem tudták volna tovább garantálni az ország ellátását. A 480 forintos üzemanyag egyik óráról a másikra 640 forintos lett.
A kormány és a magyar emberek bizonyították, hogy „EU-s pénzek nélkül is megoldjuk az életet”, mondta tavaly Orbán. Ezt az állítását az év elején megismételte, illetve kijelentette, hogy szerinte az EU-ból visszatartott pénzek nélkül is megoldottak két válságot is, letörték az inflációt. A miniszterelnök kormánya nemzetgazdasági miniszterére is hagyott munkát: elárulta, hogy Nagy Márton dolga a gazdasági növekedés elérése, „neki ezt meg kell oldania”. Augusztusban Nagy már arról beszélt, hogy a gazdasági növekedést fontos lenne újraindítani, de ennek egy lényeges eleme, a belföldi fogyasztás egyelőre nem akar helyreállni. „Látni kell, hogy a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség” – mondta.
Bő egy évtizedet visszaugorva, 2012-ben Orbánék állítása szerint sorban oldották meg a problémákat. Utolsónak hagyták a felsőoktatási reformot, de a „hét végére” az is el lett intézve. Orbán ekkor azt mondta Brüsszelben újságíróknak, hogy „hétfőn megcsináltuk a költségvetést, szerdán pedig a gáz-, távfűtés- és villamosáram-árcsökkentést, csütörtökön megoldottuk a jövő évi minimálbért, és a hét végéig megoldjuk a felsőoktatási reformot is”. A megoldás érkezett is: a kormány tízpontos javaslatot fogadott el a felsőoktatás átalakításáról. A változások egyik legfőbb eleme volt, hogy kevesebb embereknek maradt ingyenes a képzés, illetve átalakították a felsőoktatási rendszert is úgy, hogy az egyetemekre kancellárt neveztek ki, akik gyakorlatilag gazdasági posztot töltenek be.
De nem csak évekkel korábban, és nem kizárólag Orbán Viktor kínált megoldást az ország egyes problémáira. Lázár János építési és közlekedési miniszter most a sorozatban jelentkező problémái miatt a figyelem középpontjába került MÁV bajaira ígérte az országnak, hogy 10 éves vasútfejlesztési stratégiájával „valódi és tartós” megoldást nyújtanak. A miniszter augusztusban jelentette be, hogy ötpontos közlekedési akciótervvel igyekeznek rendet tenni a vasútnál, aminek része egyebek közt, hogy a közlekedés állampolgári alapjog lesz, hitelből vasútépítésbe kezdenek, illetve használt, Nyugaton leselejtezett vonatokat szereznek be.
Az oktatásban jelentkező problémákra Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ígért több alkalommal is konkrét megoldást. 2022 végén a pedagógusok bérével kapcsolatban arról beszélt, hogy „nagymértékben” megoldják majd a tanárok követeléseit azzal, ha 2025-ben 800 ezer forint lesz a pedagógusok átlagbére. A tanárhiányra pedig az volt Gulyás Gergely válasza, hogy bár bizonyos helyeken és szakokon nehezebb tanárt találni (például természettudományos területen), de a kormány ezt a kérdést is megoldja.
Washington és Moszkva
Orbán Kötcsén azt is mondta, hogy
„nem Brüsszelben üldögélünk, meg nem szaladunk el Moszkvába, meg nem megyünk amerikai ösztöndíjra, mi itt leszünk, ez a mi legnagyobb erényünk”.
A miniszterelnök Moszkvával kapcsolatos kijelentése azért is érdekes, mert az orosz–ukrán háború kirobbanása óta uniós vezetők közül ő járt először Moszkvában, hogy Putyin orosz elnökkel tárgyaljon. Útja egyébként óriási megütközést keltett az uniós vezetők körében. Szijjártó Péter pedig rendszeresen repül Moszkvába, hogy orosz kormánytagokkal, így például Szergej Lavrov külügyminiszterrel egyeztessen. Útjait általában azzal indokolja, hogy a gazdasági kapcsolatokat az orosz–ukrán háború ellenére is fenn kell tartani.
És ha már amerikai ösztöndíjak: Orbán Viktornak fiatalon volt amerikai ösztöndíja, a German Marshall Fund ösztöndíjasa volt Németh Zsolttal és Marcel Haenennel, aki az Orbán-kormány 10. hivatali évére írt is egy megemlékező cikket az utazásról. „Négy amerikai egyetemre adtam be a felvételimet, aztán majd meglátjuk, mi lesz” – ezt pedig már Szijjártó Péter írta gimnazistaként arról az időszakról, amit a Soros Alapítványnak köszönhetően diákként Amerikában tölthetett. Orbán és Szijjártó nemrég egyébként közösen látogattak az Egyesült Államokba: márciusban a miniszterelnök mellett a külügyminiszter is ott volt Donald Trump floridai birtokán, amikor is „baráti találkozón” fogadta őket a republikánus elnökjelölt.