Orbán Viktor: Uniós pénzek nélkül is megoldottunk két válságot

„Sűrű év lesz” – erre jutott Orbán Viktor. A miniszterelnök a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy a napokban itt volt a szlovák és a vietnámi miniszterelnök, jövő héten a moldávok miniszterelnöke is jön, a kormány pedig elkezdte előkészíteni, hogy július 1-jétől Magyarország adja az Európai Tanács soros elnökségét.

Röviden kitért arra, hogy a szlovák miniszterelnökkel, Robert Ficóval eddig 33-szor találkozott kétoldalúan, így aztán „mindig örülök, ha valami régi harcos visszatér, mert vele mindig könnyebb, mint ha új partnert kaptunk volna”. Azért emlékszik még a vitáira Ficóval, de szerinte mára ezek mind rendeződtek.

Abban szlovák–magyar egyetértés van, hogy a határ menti élet speciális, így aztán felállítottak egy munkacsoportot, ami azon dolgozik majd, hogyan lehetne a határ mentén élők életminőségén javítani. „Kifejezetten jó évkezdet volt, aligha kaphattunk volna biztatóbb vendéget, mint a szlovák miniszterelnök” – summázta Orbán a kapcsolatait a szlovák miniszterelnökkel.

Arról is beszélt, hogy idén lesz 75 éve, hogy felvették a diplomáciai kapcsolatokat Vietnámmal. Jönnek is ide vietnámi beruházások, de a magyar kormány is szeretne több teret kapni Vietnámban a magyar vállalkozóknak, így aztán a találkozón a vietnámi miniszterelnökkel erről is megállapodtak. Orbán szerint ahogy a magyarok, úgy a vietnámiak is harcoltak a hazájukért, hol a nyugatiakkal, hol a keletiekkel szemben, „de sosem adták fel”. A béke mellett pedig nemzetközi színtéren szerinte a vietnámiak a legelkötelezettebbek.

Magyarországon a politikusok nem tudnak elbújni

Ezután rátért Brüsszelre. „Választások lesznek, számos olyan vezető van, aki túl akar élni. Magyarországon nem lehet elbújni, itt a politikusokból kikényszerítik az egyenes beszédet. Ez Brüsszelben nincs így”, az inkább egy francia királyi udvarra hasonlít a miniszterelnök szerint. Majd elismételte a narratíváját, miszerint nincs az a pénz, hogy ide migránsokat engedjenek be, meg LMBTQ-aktivistákat. Márpedig Brüsszel ezt akarja rákényszeríteni a magyarokra. „Hogy mi lesz a gyerekeinkkel meg unokáinkkal, az fontosabb kérdés, mint a pénz” – mondta. A miniszterelnök szerint bármilyen baja is van Brüsszelnek Magyarországgal, „az mind sületlenség, blabla”, hiszen itt van Európa leginkább átvilágított igazságügyi rendszere, és a közbeszerzési rendszerrel sincs semmi baj.

Ezután Orbán a nemzeti gondolatokkal folytatta. Szerinte mélyek itthon a nemzeti érzések, erre a legutóbbi nemzeti konzultáció is bizonyíték, amit 1,5 millióan töltöttek ki. A miniszterelnök szerint az, hogy „ezer év után is megvan a nemzeti összetartozás, ez óriási dolog”. A nemzethez tartozással azért nem adható fel az egyéni erőfeszítés sem, le kell tenni valamit az asztalra, „de az nem mindegy, hogy amit leteszünk az asztalra, az végül összeadódik-e egy közös jövővé, és nálunk összeadódik. És ez egy nagyon erős politikai megkülönböztető jegye a magyaroknak. Ezt nyugaton nacionalizmusnak nevezik, az elvadultabb balosok meg még fasizmusnak is”, de ennek ehhez semmi köze Orbán szerint, „mert ez pozitív lelki energia, ami időről időre átsegíti a magyarokat a lelki nehézségeken”. Mint például az elmúlt nehéz éveken.

A nemzeti konzultációt azért is tartja fontosnak, mert egy közösség együtt cselekedett, így aztán ez azt bizonyítja, hogy továbbra is erős nemzet a magyar. Hogy a magyarok hangját meg fogják-e hallani Brüsszelben, az szerinte csak rajta múlik. „Én vagyok a postás, bízhatnak bennem, ezt meg fogják hallani” – nyugtatott meg mindenkit.

Ha pénz van, az mindig jó

A miniszterelnök szerint 2023-ban a magyar emberek és gazdaság bebizonyította, hogy az uniós pénzek nélkül is meg tudnak lenni. A magyar kormány meg is oldott két válságot az uniós pénz nélkül, meg letörte az inflációt. Szerinte aki konyít a közgazdasághoz, az azt mondja, hogy „szép jövő előtt állunk a gazdasági növekedést tekintve”, az élbolyban lehetünk európai szinten.

Azért persze „ha pénz van, az mindig jó. De a magyar gazdaság méreteihez képest ez nem egy nagy összeg”, mondta végül az uniós pénzekről. Ez az első tanulsága, a második, hogy az uniós pénz „inkább csak gyorsít bennünket”. Erre pedig a pedagógusbéreket hozta példának. Szerinte az uniós pénz nélkül is meglett volna a béremelés, csak akkor pár évvel később.

Orbán azért reménykedik, hogy a jobb fizetéssel most már vonzóbb lesz a tanári pálya, és nemcsak a nőknek, hanem a férfiaknak is, hiszen „apa, anya, férfi, nő, mind a kettőre szükség van”.

Van feladata a gazdasági miniszternek

A miniszterelnök azt is elárulta, hogy min izgul néha: a 13. havi nyugdíjon. Minden évben van is egy komoly beszélgetése a pénzügyminiszterrel arról, hogy ezt biztos ki tudják-e egy összegben fizetni, de meg lett nyugtatva: ki.

Örök kérdés, mi van az inflációval, felugrik-e megint magas szintre: Orbán viszont úgy látja, ennek a veszélye most itthon minimális. A gazdasági növekedés kérdése a fontosabb, hogy „nyugodtan, higgadtan, nem ütemet tévesztve, de fokozatosan segítsük, hogy a vállalkozók beruházzanak”, ehhez kellenek az alacsonyabb hitelkamatok is. Ez a jegybank dolga, és ehhez már az is nagy segítség a kormány részéről, hogy nem avatkozik be a jegybank dolgába, mondta.

Bár Orbán úgy gondolja, hogy „az öltöző titkai maradjanak az öltözőben, a kormány ügyei is maradjanak a kormányban, hiszen a munkájáról ismerjék meg a kormányt”, annyit azért elárult, hogy a gazdasági növekedés Nagy Márton gazdasági miniszter feladata, tehát „neki ezt meg kell oldania.”