Iskolaigazgatók menesztése, pedagógushiány, okoseszközök korlátozása – így kezdődik hétfőn a tanév

Hétfőn kezdődik a 2024–2025-ös tanév. Összeszedtük az idei tanév öt legfontosabb témáját: a tanév rendjét, az iskolai mobilhasználat korlátozását, az iskolaigazgatók menesztését, a tanárhiány kérdését és a pedagógusok fizetésének emelését.

1. Tanév rendje

A Magyar Közlönyben olvasható az ősszel kezdődő 2024–2025-ös tanév rendje. A tanítás ma, azaz szeptember 2-án, hétfőn indul. Ez azoknak a diákoknak jó hír, akik már várták az iskolát, de azoknak kevésbé örömteli, akik még kitolták volna a nyári szünetet. Nekik van még egy rossz hírünk: az őszi szünet csak október 23. után kezdődik, a téli szünetig pedig december 20-ig kell majd iskolába járni. Cserébe a téli szünet viszont kéthetes lesz, mert az ünnepnapok hétköznapra esnek.

A tanév fontosabb dátumai:

• Az első tanítási nap: 2024. szeptember 2. (hétfő)
• Az őszi szünet: 2024. október 26. (szombat) – november 3. (vasárnap)
• A téli szünet: 2024. december 21. (szombat) – 2025. január 5. (vasárnap)
• A tanköteles tanulók beíratása az iskola első évfolyamára: 2025. április 10–11.
• A tavaszi szünet: 2025. április 17. (csütörtök) – április 27. (vasárnap)
• A tavaszi írásbeli érettségik kezdete: magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsga 2025. május 5. hétfő, 9 óra
• A tavaszi szóbeli érettségik kezdete: emelt szinten 2025. június 3–11., középszinten 2025. június 16. – július 2.
• Az utolsó tanítási nap: 2025. június 20. (péntek).

2. Okoseszközök használatát korlátozó rendelet

Szeptembertől talán a legnagyobb változás, hogy hatályba lépett a 245/2024. (VIII. 8.) kormányrendelet, ami az iskolákban korlátozza az okoseszközök használatát. Nem csak a telefonokra vonatkozik ez a rendelkezés, idesorolnak minden telekommunikációs eszközt: a kép- vagy hangrögzítésre alkalmas eszközöket és az internetelérésre alkalmas okoseszközöket is, tehát a laptopokat, tableteket is. A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy a diákok bevihetik a telefonjukat az iskolába, de alapesetben rögtön le is kell adniuk azokat, és csak az utolsó órájuk után kaphatják vissza a készülékeket. Ez azonban számos kérdést felvet, és a következő hetekben fog kiderülni, hogyan tudnak megbirkózni az iskolák az új feladattal.

Leginkább azokban az iskolákban lesz érezhető a változás, ahol eddig korlátozás nélkül lehetett használni a telefonokat. Ahol eddig is korlátozták az órák alatti mobilhasználatot, ott legfeljebb az változik, hogy a diákok fő szabály szerint a szünetekben sem telefonozhatnak. A Belügyminisztérium lapunknak küldött válasza szerint az állami fenntartású köznevelési intézmények 96 százaléka már korábban szabályozta a mobiltelefon-használatot, így az iskolákat nem érték váratlanul a rendelkezések.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a Magyar Közlönyben megjelent rendelet két kategóriát határoz meg. Nemcsak azt írja le, milyen tárgyakat lehet korlátozottan használni az iskolákban, hanem azt is, milyen tárgyakat tilos bevinni az oktatási intézményekbe. Azzal talán mindenki egyetért, hogy az iskolában nincs keresnivalója a késnek, gázspray-nek, ólmosbotnak, pisztolynak, drognak vagy alkoholnak. Az viszont a középiskolák egy részében mostantól meglepő lehet, hogy hagyományos vagy elektromos, hevített cigit se vihetnek be a diákok. Legalábbis a rendelet a tiltott eszközök között sorolja fel a 18 éven aluliaknak nem értékesíthető termékeket, márpedig a cigaretta és minden más dohánytermék is ezek közé tartozik.

Egyelőre egy iskola vállalta nyíltan, hogy ők reggelente nem fogják elvenni a gyerekektől a telefonokat. Ezt a Madách Imre Gimnázium augusztus 19-én írta ki a honlapjára. Döntésüket azzal indokolták, hogy az iskola célja a digitális kultúra helyes használatára való nevelés, nem pedig a tiltás. Ennek lett az a következménye, hogy az iskola igazgatóját, Mészáros Csabát augusztus 28-án felmentették pozíciójából, amiért nem tartja be a jogszabályt, sőt nyíltan szembe helyezkedik vele.

3. Igazgatói felmentések

Nem a Madách Imre Gimnázium igazgatója volt az egyetlen, akit felmentettek tanévkezdés előtt. Igaz, más okból, de több iskola is igazgató nélkül kezdi a tanévet, miután a Belügyminisztérium olyan igazgatók pályázatát utasította vissza, akiket egyébként támogatott a tantestület, a szülők és a diákok is.

Jellemzően olyan iskolákról van szó, ahol a tanárok korábban aktívak voltak a pedagógustiltakozásokban. Júliusban olvasóink több iskolából írtak, ahol ugyanaz a forgatókönyv játszódott le: a korábbi igazgató megpályázta az újabb megbízatást, és bár a tantestület támogatta, esetleg kihívója sem volt, a minisztérium mégis úgy döntött, hogy nem folytathatja a munkát. Ez történt például Székesfehérváron, a Vasvári Pál Gimnáziumban, de a minisztérium nem támogatta a Kispesti Károlyi Mihály Magyar–Spanyol Tannyelvű Gimnázium igazgatójának pályázatát sem.

A Népszava cikke szerint igazgató nélkül indítja a tanévet többek között a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium, a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium és a bicskei Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola is.

A Belügyminisztérium a Népszavának korábban azt írta: a tavaszi eljárásban 384 helyre érkezett iskolaigazgatói pályázat, ebből 337 esetben döntöttek a pályázatok elfogadásáról, 47 esetben új pályázat kiírására lesz szükség.

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény szerint az iskolaigazgató személyére a tankerület vezető tesz javaslatot, megbízatásáról a Belügyminisztérium dönt. Az iskolaigazgatókat öt évre bízzák meg. Ha egy iskolaigazgatónak lejár a megbízása, a pozícióra nyilvános pályázatot kell kiírni, kivéve az egyházi és magánfenntartású köznevelési intézmények esetében. A Székesfehérvári Tankerületi Központ Népszavának küldött válasza szerint új igazgatói pályázatot évente két alkalommal, tavasszal és ősszel lehet benyújtani. A törvény szerint nem muszáj pályázatot kiírni abban az esetben, ha valaki a második igazgatói ciklusát kezdené, és a fenntartó, illetve a nevelőtestület egyetért az újrázásával.

4. Tanárhiány

Tanárhiánnyal sok iskola küzd az év elején. Az Európai Bizottság 2023-ra vonatkozó jelentése szerint Magyarországon is egyre nagyobb problémát jelent a kiesett tanárok pótlása. Az üresedések hátterében az alacsony bérek, a sok munka és a szakma elöregedése áll. Magyarországon talán tavaly látszott a legjobban, mekkora a baj, a státusztörvényt miatti tiltakozási hullám alatt sok tanár hagyta ott korábbi állását.

Idén augusztus közepén még 960 tanári és 368 tanítói állásra lehetett jelentkezni a Közszolgállás Portálon, ami körülbelül megegyezik az egy évvel ezelőtti adatokkal – írja az Eduline. Az előző tanév végén még körülbelül 3600 álláshirdetést tettek közzé a tankerületi központok, leginkább tanárokat, tanítókat kerestek.

Klebelsberg Központ szerint a hirdetések száma azért szaporodik meg év végén, mert a pedagógusok általában tanév végén és a nyári szünetben váltanak munkahelyet.

A tanárhiányt az oktatásirányítás különböző módszerekkel próbálja kezelni: például nyugdíjas és képzetlen tanárokkal. 2017 után ugrásszerűen nőni kezdett a szaktárgyakat megfelelő képesítés nélkül oktatók aránya. A pedagógushiány azért is szembetűnő, mert elöregedőben van a szakma.

Ennek mérséklésére idén júniusban fogadták el azt a salátatörvényt, aminek részeként a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény, vagyis a státusztörvény is kiegészült. Ez alapján a tankerületekbe kivezényelhetnek 55 évesnél idősebb honvédeket. Ha a tankerület nem tud olyan álláshelyet adni nekik, ami a végzettségüknek megfelel, akkor ki kell képeznie őket. A képzés elvégzéséig a tankerületi központ vezetője határozza meg, hogy a honvéd milyen feladatokat kap.

A javaslat szerint a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszonyban álló honvédek is elláthatják a nevelő-oktató munkát, vagyis taníthatnak.

Azt nem részletezi a törvényjavaslat, hogy ez pontosan mit jelent, de például a honvédelem tantárgy oktatása tavaly szeptemberben 120 iskolában indult el. Januárban arról írtunk, hogy nincs elég honvédelmet oktató tanár, ezért „katonás megjelenésű” katonákat toboroz a honvédség.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint ez a képzés lehetőséget teremt arra, hogy a diákokban erősítsék a honvédelem fontosságát, a hazaszeretetet és a hazafias gondolkodást. A honvédeket nemcsak tankerületekbe, hanem például gazdasági társasághoz, egészségügyi szolgáltatóhoz és költségvetési szervhez is kivezényelhetik.

5. Bérek

A tanárok bérkérdése szintén olyan téma, amely minden évben foglalkoztatja a közvéleményt. Magyarországon a pedagógusbérek rendezése volt az egyik legégetőbb probléma, hiszen más diplomás bérekhez képest rendkívül alulfizetettek a tanárok. Ezt az idén januárban életbe lépett, részben EU-s pénzből finanszírozott emelés némileg tudta mérsékelni, de a baj így sem múlt el teljesen.

Január elsejétől a pályakezdő tanárok alapfizetése bruttó 400 ezer forintról 528 ezer forintra emelkedett, egy kutatótanár pedig legalább bruttó 750 ezer forintot vihet haza. A szakképzési centrumok által üzemeltetett iskolákban nagyobb béremelést kaptak a tanárok, mint az önkormányzati és tankerületi iskolákban. A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Forrás Társadalomkutató Intézet által készített kutatás szerint a pedagógusok nem teljesen elégedettek a béremelésük mértékével. A Belügyminisztérium bérkategóriánként határozott meg minimumfizetéseket. Arról keveset lehetett tudni, hogy egy kategórián belül mi alapján kapott valaki kevesebb, más több fizetést.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az augusztus 22-i kormányinfón arról beszélt: a vállalásoknak megfelelően folytatják a pedagógusok béremelési programját, 2025-ben a diplomás átlagbér bruttó 1 millió 25 ezer forint lesz.

Vagyis a pedagógusok átlagbére jövőre bruttó 820 ezer forintra emelkedik.

Gulyás hozzátette: az optimista becslések szerint a ciklus végére a bruttó egymillió forintot is meg fogja haladni az átlag-pedagógusbér. Szerinte ez pénzügyi megbecsülés, de „szükség van szakmai megbecsülésre is”.