Ezen a héten már valószínűleg minden iskolában elkezdődött a tanítás, így a szülők, diákok és a pedagógusok saját bőrükön tapasztalhatták meg azokat a problémákat, amelyekről nyáron még csak hallani lehetett: például az iskolai felújítások elmaradását, a tanévkezdés anyagi terhét vagy az ezeknél is égetőbb tanárhiányt. Az idei év egyik legtöbbet taglalt kérdése ezen a területen kétségkívül az lesz, hogy elegendő tanár maradt-e a közoktatásban. Azt viszont, hogy a valóságban hányan, és pontosan miért hagyták el az iskolákat, nagyon nehéz lenne pontosan megmondani. Összeszedtük, mit tudunk most, és mit nem a tanárhiányról.
Kevés a megbízható adat
A tanárhiány témája különösen aktuálissá vált azzal, hogy az Országgyűlés július elején megszavazta a pedagógusok új életpályájáról szóló státusztörvényt, ami ellen hónapokig tiltakoztak a diákok, pedagógusok, civilek. Abban szinte mindenki egyetért, hogy hiába volt eddig is probléma a tanárhiány, a státusztörvény bevezetése valószínűleg megdobhatta a távozó vagy távozni készülő tanárok létszámát. A törvény elfogadása előtt ötezer pedagógus jelezte: felmond, ha elfogadják az új jogállást.
A valós szám viszont csak később derül ki. A pedagógusoknak ugyanis szeptember 15–29. között kell nyilatkozniuk arról, ha nem akarják aláírni az új szerződésüket. Akik már nyáron elmentek, azok nem kaphattak végkielégítést, így nagyon valószínű, hogy sokan megvárják a szeptemberi időszakot. Abszurd a helyzet, mert így sok tanár most elkezdi a tanévet, tíz nap múlva pedig elvileg bejelenti: nem akarja folytatni a munkát. A tantestületek jobb esetben már előzetesen felmérték, kivel számolhatnak, és kivel nem az őszi és a tavaszi félévben. Arról, hogy hogyan jutottunk el négy hónap alatt a státusztörvény elfogadásáig, ebben a cikkünkben írtunk, azzal pedig, hogy mi a lényege a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénynek, azaz a státusztörvénynek, és miért tüntettek ellene, itt foglalkoztunk.
Valószínűleg akkor tudnánk pontosan megmondani, hogy mennyivel dobhatta meg a távozó tanárok létszámát a törvény elfogadása, ha tudnánk, hogy évekre visszamenőleg a tanév azonos időszakaiban hogyan alakult a pedagógusok létszáma. És persze azt akkor sem lehetne kijelenteni, hogy a többletként jelentkező, távozó tanárok mind a státusztörvény miatt mondtak fel, ugyanis a tanároknak nem kell indokolniuk a távozásukat, és az okokat a tankerületek sem rögzítik.
Viszont mivel részletes adatokkal nem rendelkezünk, és többszöri megkeresésünkre sem kaptunk statisztikákat a Klebelsberg Központtól a távozó tanárok létszámáról, így maradnak a valószínűsítések. Ennek ellenére szeretnénk olvasóink tapasztalataiból teljesebb képet kapni arról, hogy a gyakorlatban mit okoz egy-egy iskolában a pedagógushiány.
Ha ön is tud olyan állami iskoláról, ahol tanárhiánnyal küzdenek, esetleg történelemtanár tartja a kémiaórát, vagy csoportösszevonásokkal próbálják kezelni a helyzetet, kérjük, írja meg nekünk az ugyelet+tanarhiany@telex.hu emailcímre.
Már a tanév végén látszott, hogy szeptemberben gond lesz
„Nem olvasom a Facebook-kommenteket, de az érzékelhető, hogy a magyarok többsége legalább azt elfogadja, hogy a pedagógusokkal most már tényleg kellene valamit kezdeni, egyszerűen azért, mert nem lesznek. De ameddig az adott illető nem érzékeli ezt a saját bőrén, hisz az ő gyerekének még van tanára, addig a szolidaritása is visszafogottabb lesz” – mondta Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke júniusban a Telexnek.
Sok iskolában a pedagógusok, diákok már a tanév végén a saját bőrükön érzékelték a tanárhiányt. Ez abból is látszik, hogy volt olyan iskola, ahol már a nyár elején vészforgatókönyvet készítettek a pedagógushiány kezelésére. Egy budakalászi iskolában pedig júniusban a pályaelhagyó tanárok egy tablót csináltak magukról, ezen úgy is tizenegyen szerepeltek, hogy nem mindenki akart rákerülni. Összesen tizenhét tanár távozott az idei tanévben a budapesti Karinthy Frigyes Gimnáziumból is.
Egy-egy iskolából nem is kell olyan sok tanárnak elmennie egyszerre ahhoz, hogy súlyos működési problémák alakuljanak ki.
Épp elég, ha távozik néhány matematikát, fizikát, kémiát vagy nyelvet tanító tanár, őket ugyanis – főleg már a tanév kezdete után – nagyon nehéz pótolni. A jelek szerint Orbán Viktor egykori iskoláját is komolyan érinti a tanárhiány, legalábbis abból kiindulva, hogy a Székesfehérvári Teleki Blanka Gimnázium júniusban hat különböző tárgy oktatására keresett tanárt. Például magyar nyelv és irodalom, matematika, fizika, kémia, biológia és informatikai szakos tanárokat és egy iskolapszichológust is.
A Népszava július 29-én arról írt, hogy június elseje óta legalább 455 pedagógus szüntette meg közalkalmazotti jogviszonyát lemondással vagy közös megegyezéssel az állami iskolákban. Július 20-án adatokat kértek ki mind a 60 tankerületi központtól a távozó pedagógusok létszámáról, 56 központból kaptak választ a megkeresésükre. Emlékeztetőül: a státusztörvény tervezetét március elején nyújtották be, a törvényt július elején fogadták el, így ezekben a számokban már közrejátszhatott a törvény hatása.
Bár a 455 pedagógus távozása bő másfél hónap alatt, azaz június 1-je és július 20-a között nem kevés, de a nyár közepéig úgy tűnt:
kifejezetten a törvény miatti nagyobb felmondási hullám nem kezdődött meg az iskolákban.
Ennek ellenére Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke szerint a 455 távozó pedagógus hiányát is meg fogja érezni a rendszer. De azt is figyelembe kell venni, hogy sokan már a tanév végét sem várták meg, június előtt beadták felmondásukat, vagy elérték a nyugdíjkorhatárt.
A 444 augusztusi cikkében már arról írt, hogy a Közszolgállás akkori adatai szerint mintegy 1600 pedagógus álláshelyre kerestek munkaerőt a várható tanévkezdés előtt tíz nappal. A Közszolgállás portálon a közszféra meghirdetett álláshelyeit teszik közzé, azonban ezt sem lehet készpénznek venni, hiszen egy időben nem biztos, hogy minden állásajánlat elérhető itt, ráadásul napról napra változik, így nagyon függ attól, mikor nézzük.
Van olyan iskola, ahol szinte az összes matektanár nyugdíjas
Lapunknak Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom tagja azt mondta: a státusztörvény miatt felmondók 5-10 ezren lehetnek, ők fokozatosan hagyták/hagyják el a pályát.
Jelenleg csaknem 16 ezer pedagógus hiányzik a rendszerből – mondta Totyik Tamás a PSZ tanévnyitó sajtótájékoztatóján szeptemberben.
A szakszervezet szerint a hiányt az fedi el, hogy nagyjából 12 ezer nyugdíjas tanít, és minden ötödik általános iskolában képesítés nélküli pedagógus oktat.
A PSZ adatai szerint minden harmadik általános iskolában van olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanítja. A szakemberhiány a természettudományos tárgyak esetében a legszembetűnőbb.
Van olyan iskola, ahol szinte az összes matektanár nyugdíjas – mondta a tanév kezdetén a hvg360-nak egy budapesti általános iskola névtelenséget kérő igazgatója. Az ő iskolájában a tanév végén nyugdíjba menőkkel együtt már tízen lesznek nyugdíjasok. Egy agglomerációban iskolát vezető igazgató pedig arról beszélt, hogy papíron nyolc tanár hiányzik náluk, négy nyugdíjassal és túlórákkal próbálják kezelni a hiányt, szakköröket viszont nem tudnak tartani, az olyan „kurrens szakokon sem, mint a biológia, kémia és matek”. A napközit csoportösszevonással tudják biztosítani, de a szülőkkel már beszéltek, hogy „a nagyobb gyerekeket hamarabb önállósítsák.”
Egy vidéki gimnáziumban tanító tanár szerint olyan súlyos a tanárhiány – főleg az informatika és a természettudományok területén –, hogy azzal már a diákok tanuláshoz való alkotmányos jogai is sérülnek.
Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint is nagy a pedagógushiány, és az adatokból látszódik, hogy ennél még nagyobb lesz. A tanárok felmondása komoly működési problémákat okozhat az iskolákban, előfordulhat, hogy csoportokat kell összevonni, nem lesznek délutáni foglalkozások, csökken a színvonal. Pontos számai azonban a pedagóguskarnak sincsenek arról, hogy szeptembertől hány tanár távozik a rendszerből. „De már a sztrájkoknál is látszódott, hogy lesznek olyan intézmények, ahol meghaladja a kritikus arányt a szerződést elutasítók száma” – mondta Horváth. Szerinte a tanárok „ezres nagyságrendben” hagyják el a pályát a státusztörvény miatt. Az pedig kijelenthető, hogy országos pedagógushiány van.
Évek óta probléma a tanárhiány
Ahogy a cikk elején is írtuk, a pedagógushiány mértéke valószínűleg idén kiemelkedő, de az alacsony tanárlétszám évekkel ezelőtt is kihívást jelentett az oktatásban. Tóth Endre, a Momentum Mozgalom országgyűlési képviselője az előző tanévben kikérte az összes tankerülettől, hogy hány pedagógus távozott az oktatásból.
2021-ben 3738-an, 2022-ben már 5316-an álltak fel a munkahelyükről. Ez azt jelenti, hogy 42 százalékkal nőtt egy év alatt a közalkalmazotti jogviszonyából lemondással vagy közös megegyezéssel távozó pedagógusok száma
– derül ki a Facebook-oldalán közzétett adatokból.
Az sem új keletű probléma, hogy bizonyos iskolákban nem szakos tanárok tanítanak egy tárgyat, vagy pedagógushallgatókat alkalmaznak az iskolák. Tóth Endre kikért adatokat a tankerületektől arról is, hogy az iskolákban tanító tanárok közül kiknek van egyáltalán pedagógus végzettsége. Ez alapján 2022. szeptember elsején
- 1280-an tanítottak olyanok, akiknek nem volt pedagógus végzettségük,
- 929-en tanítottak olyanok, akik pedagógushallgatók voltak,
- 3602-en pedig nyugdíjas tanárként oktattak még az iskolában.
A kormány nem készül tömeges felmondásra
Mindenesetre a kormány nem aggódik, Rétvári Bence belügyi államtitkár szerint a tanárok létszámában nem történt „semmi rendkívüli változás”, így szeptember elején elkezdődhetett a tanítás. Az ATV kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: az országban nincs tanárhiány. A nyelvtanároknál és bizonyos szakoknál például szerinte is vannak nehézségek, de az oktatási kormányzat ezt „igyekszik megoldani”. Szerinte „az nem igaz, hogy ezrek hiányoznának, mert a gyerekek száma csökkent: a tanárok száma nem, vagy kis mértékben, a gyerekek száma nagy mértékben csökkent”.
A kormány így nem készül arra, hogy tömegesen hagynák el a pedagógusok a pályát a státusztörvény miatt.
Számításaik szerint ötszázra tehető a felmondott tanárok száma, ami a miniszter szerint megfelel a korábbi évek átlagának, és ebbe a számba tartoznak azok is, akik egy másik iskolába mennek át.
Hozzátették: a kormány ismeri a pedagógushiány problémáját, ami évtizedes gond, és ezt csak a béremelésekkel lehet megoldani.
