Aki nem tudja, tanítja: így szaporodtak el a képesítés nélkül szaktárgyat tanítók a magyar iskolákban

2017 után ugrásszerűen nőni kezdett a szaktárgyakat megfelelő képesítés nélkül oktató tanárok aránya a magyar köznevelési rendszerben – derül ki a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont új tanulmánykötetéből, amely A közoktatás indikátorrendszere 2023 nevet viseli. A tanulmánykötet a magyar közoktatás 2010 és 2022 közötti változásairól közöl egy csomó adatot.

Ezek között van az az adatsor is, amely a megfelelő képzettség nélkül szaktárgyakat oktató tanítók és tanárok arányát mutatja be. Közülük vannak olyanok, akiknek nincsen pedagógiai képzettségük, és olyanok is, akiknek pedagógiai képzettségük van, de olyan szakos képzettségük nincs, amilyen szakot oktatnak.

A következő ábra ezt mutatja az általános iskolai tanítók, valamint a gimnáziumi tanárok között, az idegen nyelvi és a természettudományi tantárgyakra, valamint a matematikára lebontva.

Az ábrán látszik, hogy 2017 után mind a hat vizsgált kategóriában jelentős emelkedés történt, vagyis a magyar közoktatásban trendszerűen egyre többen tanítottak olyan szaktárgyakat, amelyekhez nem volt megfelelő végzettségük. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es évek első feléhez képest a 2020-as évek elejére:

• a gimnáziumokban 1-2-ről 4-5 százalékra nőtt;
• az általános iskolákban 2-4 százalékról 9-12 százalékra emelkedett a szakképzettség nélkül szaktárgyakat tanítók aránya.

Ez utóbbi persze tűnhet kevésnek, de azt jelenti, hogy a magyar oktatás legalsó szintjén, ahol a diákoknak az alapképességeket kellene elsajátítani, körülbelül minden tizedik diák nem megfelelő képzettségű oktatótól kapja az oktatást és a nevelést.

A tanulmányból ezen kívül kiderül, hogy a helyzet az általános iskolákban:

• Budapesten és a megyei jogú városokban jobb, a kisvárosokban és a községekben rosszabb;
• és kiemelkedően rossz azokban az iskolákban, ahol magas, vagy nagyon magas a hátrányos helyzetű gyerekek aránya.