Karácsony Gergely segítene megvalósítani Orbán Viktor régi nagy álmát?

„Az aranykapu ki van nyitva, csak át kéne bújni rajta. Már most is itt volt, már elhozhattuk volna a mostanit is, de a 36-osat, ha akarjuk, el tudjuk hozni” – jelentette ki Orbán Viktor az olimpiáról a Nemzeti Sportnak a napokban. A miniszterelnök szerint nincs a világon még egy olyan ország, ahol annyi, olimpiára alkalmas és kipróbált létesítmény lenne, mint Magyarországon. „Néhány mobilcsarnokot kell fölhúzni meg elbontani, és jó napot” – fogalmazott a kormányfő, aki már csak egyetlen akadályt lát.

„Ha a budapesti városvezetés nem támogatja a budapesti olimpiát, akkor nem lesz olimpia. A kormány megfeszülhet, akkor sem.”

Az olimpiai pályázatot ugyanis nem a nemzeti kormányok nyújtják be, hanem a városok. Orbán szerint a kormány így csak annyit tehet, hogy ha a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) és a főváros támogatja a budapesti olimpiát, akkor minden feltételt biztosítanak a felkészüléshez.

A miniszterelnök régi nagy álma a budapesti olimpia, amely időről időre előkerül a nyilvánosságban is. Legutóbb a 2023-as budapesti atlétikai vb után beszéltek többen arról, hogy Magyarország készen állna a rendezésre. Eddig azonban leginkább csak elvi síkon, a nyilatkozatok szintjén maradt az előkészület, és a kormány is jóval óvatosabb, mint korábban. Emlékezetes, hogy a 2024-es olimpia rendezésére bármifajta társadalmi egyeztetés és komolyabb felmérés nélkül nyújtotta be a pályázatot a Tarlós István vezette fideszes városvezetés és a Borkai Zsolt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság 2016-ban.

A Momentum fővárosi népszavazást kezdeményezett az olimpiáról, és alig pár hét alatt 266 ezer aláírást gyűjtött össze az akkor még teljesen ismeretlen, fiatalokból álló szervezet. Azóta sem tudjuk, hogy döntöttek volna a budapestiek, ha kiírják a népszavazást, Orbánék ugyanis az utolsó pillanatban meghátráltak, és a főváros visszavonta a pályázatot. Ez azóta is fájó pont a kormányzati körökben, a Momentumot rendre álomgyilkosnak nevezik a NOlimpia-kampány miatt.

A miniszterelnök nem tett le a budapesti olimpiáról. Miközben az ország gazdaságát alaposan megcincálta a koronavírus-járvány és az Európa-rekoder infláció, sorra adták át az olimpiai rendezéshez szükséges sportlétesítményeket (Puskás Aréna, MVM Dome, Nemzeti Atlétikai Központ, Duna Aréna), és több nagyobb sportrendezvényt (vizes világbajnokság, atlétikai vb, foci-Eb több meccse) is sikerült elhozni.

Karácsony Gergely pénzt vár a támogatásért cserébe

Lopakodó módon azonban hiába készül a kormány évek óta az olimpia megszervezésére, azt Orbán is elismerte: a főváros nélkül nem fog menni. Most nehezebb helyzetben vannak, mint 2016-ban, ugyanis júniusban újabb öt évre Karácsony Gergelyt választották meg főpolgármesternek, és a 33 fős Fővárosi Közgyűlésben csak 10 képviselője van a kormánypártoknak.

Úgy néz ki azonban, Karácsony elvből nem ellenzi a 2036-os budapesti olimpiát. Csakhogy azt várná cserébe, hogy a kormány rendezze a viszonyát a fővárossal. „Nekem az az álmom, hogy Budapest fejlődjön, és ha ehhez olimpia kell, és ki tudunk alakítani egy normális együttműködést a kormánnyal, ám legyen” – reagált a főpolgármester az RTL-nek Orbán nyilatkozata után.

Karácsony Gergely két feltételt szabna a kormánynak:

• az állam végezze el az olimpiához szükséges beruházásokat, és
• Budapest kapja vissza azokat a forrásokat, amelyekből a saját fejlesztéseit meg tudja valósítani.

A kormánnyal évek óta hadakozó főpolgármester – legalábbis a mostani nyilatkozataiban – nem nyitott újabb szimbolikus frontot a kormánnyal, és nem adta meg a lehetőséget a kormányzati narratívának, hogy álomgyilkosnak nevezzék.

Karácsonynak pénzre van szüksége, hogy a jóval nehezebbnek ígérkező második főpolgármesteri ciklusában érdemi fejlesztéseket tudjon felmutatni. Ha a főpolgármester valóban nem akar a 2026-os országgyűlési választáson Orbán Viktor kihívója lenni – mint azt ígérte a júniusi választás után – akkor jobban jár, ha például Botka László szegedi polgármester mintájára meg tud állapodni a kormánnyal bizonyos beruházásokról, és nem zárják el teljesen a pénzcsapot a Karmelitában.

Megkérdeztük a főpolgármestert, hogy pontosan mennyi pénzre gondolt, amikor a feltételeket sorolta. „Jövőre közel 90 milliárdot akar elvonni a kormány Budapesttől, ez a város fejlesztését lehetetlenítené el, márpedig olimpiát tervezni Budapest átfogó fejlesztése, és az ehhez tartozó források biztosítása nélkül elképzelhetetlen” – válaszolta Karácsony Gergely a Telexnek. Bár az RTL-nek nem említette, kérdésünkre megerősítette:

a népszavazást is a pályázás feltételének tartja.

A VSquare hírlevele először június végén írt arról, hogy a kormány és a Fővárosi Önkormányzat a háttérben már tárgyal az olimpiai pályázatról, és a kormány infrastrukturális beruházásokat ígérne a támogatásért cserébe. Karácsony akkor tagadta az értesülést. A Telex műsorában júliusban azt mondta, hogy nem érkezett hozzá megkeresés a kormány részéről, és semmifajta egyeztetés nincs a főváros és a kormány között. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő korábban is támogatta az olimpiai pályázatot, és az elvi nyitottság most is megvan benne. Lapunk mostani megkeresésére hozzátette, fővárosi képviselőként megszavazta 2015-ben a pályázat benyújtását, és 2017-ben támogatta a Momentum kezdeményezését is a népszavazásról.

A párizsi polgármester meghívására Karácsony részt vett a párizsi olimpia megnyitóján, ahol Thomas Bachhal, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökével is találkozott. Facebook-oldalán azt írta, hogy egyetértettek abban, hogy „Budapest már most is rendelkezik szinte az összes olyan sportlétesítménnyel, ami egy nyári olimpia megrendezéséhez szükséges”, ám még az összehasonlíthatatlanul fejlettebb infrastruktúrával rendelkező Párizsnak is rendkívüli kihívás egy ekkora sportesemény megrendezése. „Ha valaha komolyan felvetődik egy budapesti olimpia terve, akkor az a közösségi közlekedés masszív fejlesztése mellett azt is kell jelentse, hogy ledolgozzuk a meglévő utak, hidak, közterületek állapotában felgyülemlett évtizedes lemaradást” – tette hozzá.

Nem először próbálkozik azzal Karácsony, hogy egy fontos kormányzati cél támogatásáért cserébe pénzt csikarjon ki. Hasonló alkudozásokba kezdett az első főpolgármesteri ciklusa elején, amikor a 2023-as atlétikai-vb szervezése és az új atlétikai stadion építése volt terítéken. Akkor öt feltételt szabott a kormánynak. Ezek része volt, hogy a kormány 50 milliárd forint extra forrást biztosítson a fővárosi MR-CT programra, valamint a kerületi egészségügyi fejlesztésekre.

2021-ben aztán Karácsony javaslatára a közgyűlés azt is megszavazta, hogy a főváros visszavonja a hozzájárulást az atlétika vb-hez, ha a kormány végrehajtja a Fudan-törvényt, és a Diákvárosnak szánt területből a Fudan Egyetemnek adnak át telkeket.

A törvényt végrehajtották, a Diákváros projektet lefújták, és a 2022-es választás évében pedig a beígért egészségügyi források utalása is elakadt. A Népszava tavaly augusztusi cikke szerint 2022-ben egy fillért nem kapott a főváros az egészségügyi programból, és a 2023-as atlétikai vb megnyitója előtt nem sokkal még 30 milliárd hiányzott a megígért 50 milliárd forintból.

Úgy volt, hogy emiatt Karácsony Gergely el sem megy az ünnepélyes megnyitóra. Aztán a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökének budapesti látogatása előtt pár órával Gulyás Gergely írásban tett ígéretet, hogy a kormány betartja a megállapodást, a félbemaradt beruházásoknál soron kívül megkötik a szükséges szerződéseket, a maradék keret felosztásáról pedig szakmai egyeztetések kezdődnek.

A Telex kérdésére Karácsony megerősítette: a kormány a mai napig nem teljesítette a vállalását.

„27 milliárddal tartozik a kormány az Egészséges Budapest programból, ez Budapestnek jár, bármiféle olimpiai tervezgetés azzal kezdődik, hogy ehhez a forráshoz hozzájut Budapest, amelyet a kerületi egészségügyi ellátások fejlesztésére fordíthat.”

Kérdés persze, hogy ezek után mégis miben lenne más a helyzet az olimpiai pályázatnál.

A főpolgármester azt is írta, hogy a kormány és a főváros között továbbra sincs semmifajta tárgyalás. Információi szerint ugyanakkor a MOB a soron következő közgyűlésén dönt egy esetleges budapesti olimpia megrendezésével kapcsolatban.

Magyar, Vitézy és a Momentum feltétele: népszavazás

Ha a főpolgármester a gigantikus fővárosi fejlesztésekről álmodozva az atlétikai vb után mégis alkut akarna kötni a kormánnyal, szüksége lesz további 16 „bátor” képviselőre a Fővárosi Közgyűlésben. A 10 fideszes képviselő aligha akarná elgáncsolni az olimpiai pályázatot, és a két párbeszédes képviselő (Barabás Richárd és Béres András) is minden bizonnyal beállna Karácsony mögé. A többi képviselő álláspontja viszont már korántsem ilyen egyértelmű.

Magyar Péter májusban még „bűnben fogant pártnak” nevezte a Momentumot a 2024-es olimpia elleni NOlimpia-kampány miatt. A Tisza Párt elnöke később arról beszélt a Telex műsorában, hogy jelen helyzetben nincs szüksége Magyarországnak olimpiára, de 2017-ben még egy másik szituáció volt, akkor senki sem látta előre, hogy járvány és gazdasági válság jön. Azt is mondta, hogy hét éve „neki magánszemélyként, Magyar Péterként nagyon nem esett jól, hogy valaki úgy gründol egy politikai pártot, hogy valami ellen” határozza meg magát.

Magyar szerint az olimpia nemzeti ügy lehetne, és

„a kormány hibája, hogy nem lett az, mert egy ilyen rendezvényt csak úgy lehet megtartani, ha van mögötte nemzeti támogatás”.

A Tisza Párt elnöke azt is mondta, hogy „a kormány hibája, gyávasága, hogy kifarolt ebből”, azaz nem kampányolt az olimpia mellett, például nem ütköztették a szakmai érveket sem.

Magyar Péter múlt hétfői sajtótájékoztatóján is szóba került, hogy támogatná-e a budapesti olimpiát. Úgy fogalmazott: akkor foglalkoznak majd érdemben az olimpiai rendezés lehetőségével, ha a kormány odaadja az egészségügynek, az oktatásnak és a szociális szférának a hiányzó ezermilliárdokat, illetve „visszaadja a fővárosnak azt az évi 75 milliárd forintot, amit elvesz szolidaritási hozzájárulás címen, ami lehetetlenné tesz a fővárosban minden fejlesztést”.

Magyar feltételnek szabná, hogy az olimpiai bizottság vezetői részletes tájékoztatást adjanak az embereknek a rendezés körülményeiről, költségeiről, így érdemi társadalmi vita lehetne a kérdésről.

„Utolsó és legfontosabb feltételünk: a kormány maga kezdeményezzen országos ügydöntő népszavazást.”

Ha mindezek teljesülnek, és a magyarok többsége támogatja a népszavazáson az olimpiát, akkor a Tisza Párt is kész tárgyalni róla.

Népszavazást tartana az olimpiáról Vitézy Dávid is, ha valóban felmerül a szervezés lehetősége. Az LMP fővárosi frakcióvezetője az ATV-ben azt mondta, szerinte arra kellene használni egy olimpiát, mint Párizs: a város fejlesztésére, szociális bérlakások építésére, közterületek megújítására és a közösségi közlekedésre.

„Miniszterelnök úr. Ne provokálja az olimpiai luxus-lázálmával a magyarokat! Úgy viselkedik, mint az a családfő, aki a tápláló zöldséget-gyümölcsöt nyögve-nyelve bírja csak kifizetni a gyerekeinek, nyakig úszik az adósságban, de folyamatosan azzal traktálja a családját, hogy meg kell venni a mercit, mert megérdemli…” – így reagált a momentumos Fekete-Győr András Orbán Viktor nyilatkozatára.

A Momentumnak a lehető legjobbkor jött a budapesti olimpia tervének felmelegítése. A kudarcos EP-választás óta keresi a kiutat a párt, és eddig nem igazán találtak olyan témát, amellyel ismét magukra tudnák irányítani a figyelmet. A 2017-es NOlimpia-kampány volt a Momentum eddigi legnagyobb sikere, ezt próbálnák meg most újra meglovagolni. Fekete-Győr aktivizálta is magát Facebookon és a médiában az elmúlt napokban. Azt írta például, hogy nem szabad olimpiáról beszélni, amíg több mint ötezer tanár hiányzik az iskolákból, „amíg az utasok kénytelenek tolni a vonatpótló buszt”, vagy amíg a betegeknek „a Fidesz által penészes hőkamrává züllesztett kórházak jutnak.”

Később pedig arról is írt Fekete-Győr, hogy az olimpiák az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából két és félszer annyiba kerülnek, mint amennyivel a szervezők terveznek. Ráadásul a 2017-es magyar vizes vb tervezett 24,5 milliárdos költségei 130 milliárdnál álltak meg, azaz még nagyobb volt a szorzó.

„Ezért nem is lehet kérdés, hogy az Ön 2036-os olimpiai luxuslázálmának költségbecslésénél is az 5,3-szoros szorzóból fogunk kiindulni. Ahogy az sem lehet kérdés, hogy népszavazás útján fogjuk megvédeni a magyarok becsületét, megmaradt pénzét, és jövőjét!”

– üzent a miniszterelnöknek a momentumos képviselő.

Párttársa, Orosz Anna inkább Karácsonynak címezte a Facebook-posztját. Szerinte nem szabad a kormány ezredik ígéretére várni, hiszen Orbánék az eddigieket is megszegték. „A feltétel az, hogy az emberek az ő adóforintjaikból olimpiát akarnak vagy valami mást. Pontosan az ilyen dilemmák eldöntésére találták ki a népszavazás intézményét.”

A DK semmilyen formában nem támogatja a budapesti olimpiát. „Magyarországnak nincsen szüksége olimpiára. A hazámnak szüksége lenne például háziorvosokra, jó iskolákra, tisztességes fizetésekre és nyugdíjakra, biztonságosan közlekedő vonatokra” – írta Dobrev Klára, a párt EP-képviselője, hozzátéve: sem megalkuvásból, sem politikai haszonszerzésből nem hajlandó támogatni ezt az ötletet, mert „tönkreteszi azt a kevés reményt is, amely még megmaradt”.

Mindeddig csak az olimpiai pályázat politikai részéről volt szó. Mint korábban is írtuk: több technikai feltétel is hiányzik jelenleg Magyarországon egy olimpia megrendezéséhez. A Liszt Ferenc Repülőtér nem lenne képes olyan forgalmat fogadni, mint idén nyáron a párizsi Charles de Gaulle reptér, de a szállodai kapacitásban is nagyon komoly hiányosságai vannak a fővárosnak. Több tízezer új szállodai szobára, és a közösségi közlekedés fejlesztésére is szükség lenne.