2024. május 27. – 06:57
73 perces, vágatlan interjút készítettünk a Tisza Párt fővárosi és EP-listavezetőjével, Magyar Péterrel. Ebben a cikkben hét témát emeltünk ki az interjúból.
EP, néppárt, Európai Ügyészség
Magyar Péter azt mondta, hogy a Fidesz korábbi pártcsaládjába, az Európai Néppártba fogják kérni a felvételüket az EP-választás után. „Azért fogunk ide beülni, mert ez lesz a legnagyobb frakció, eddig is ez volt a legnagyobb frakció. Ezzel a frakcióval, párttal van a legnagyobb esélyünk arra, hogy fontos pozíciókat szerezzenek a képviselőink az Európai Parlamentben, és ne adj isten, még akár más intézményekben is.”
Fontos neki, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez, és ehhez szerinte nem kell megvárni egy esetleges 2026-os kormányváltást: sok minden múlik azon, mennyire fog jól szerepelni a Tisza Párt a mostani választáson, illetve mennyire fog rosszul szerepelni önmagához képest a Fidesz: „akkor ők is
fel fogják ismerni, hogy valószínűleg lépéskényszerben vannak. És akkor nem lesz az a kivagyi és az a magas lóról beszélés, ami jellemzi őket egyébként 14 éve, de az utóbbi 3-4 évben abszolút.”
De az Európai Ügyészségről szerinte sokaknak túl nagyok az elvárásai, „meg az ellenzéki képviselők is így fetisizálják”, miközben EU-s költségvetéssel kapcsolatos ügyeket vizsgálnak, „tehát nem a magyar nemzeti forrásokat fogja vizsgálni”. Magyar szerint „azért ez eléggé fogatlan oroszlán, de több a semminél. Ezért sem értem, hogy egyébként miért fél tőle a Fidesz annyira, nem emiatt fog mondjuk Tiborcz István börtönbe kerülni.”
Szerinte „ha valaki börtönbe fog kerülni, az azért lesz, mert lesz egy új legfőbb ügyész, amikor a Tisza Párt megkapja a felhatalmazást a magyar emberektől, aki nem egy Fidesz-alapító, és nem elbábozza a legfőbb ügyészi pozíciót. Első nap megkérjük a legfőbb ügyészt, Polt Pétert, hogy fáradjon ki az irodájából, ha nem megy, akkor segítünk neki.”
Magyarország jövője
Az EU-s pénzek felhasználásáról azt mondta, hogy „azon gondolkodom, hogy lehetett-e volna ennél rosszabbul csinálni ezt a húsz évet. Mert az egy dolog, hogy korruptak a politikusok, szerintem minden országban. Ismerjük Olaszországot, például hogy Silvio Berlusconi alatt, vagy előtte milyen maffiadolgok voltak, de ettől még ezek az uniós tagállamok fejlődtek.”
És például „volt egy Portugália, volt egy Írország. Írországban pár évtizeddel ezelőtt még éheztek az emberek, és menekültek el onnan”, most meg meg kell nézni, „hogy hova tudtak eljutni, hogy olyan nemzeti kormányaik voltak, függetlenül attól, hogy jobboldaliak voltak, baloldaliak, konzervatívak vagy szocialisták, akik az adott nemzet polgárainak az érdekében dolgoztak. Mert ez egy dolog, hogy vannak korrupt politikusok, attól még épülhet a vasút, attól még lehet jobb az egészségügy. Sőt, akinek van esze, ezek közül a politikusok közül valószínűleg úgy volt korrupt, hogy egyébként eredményeket mutatott fel, hogy egyébként fent tudja tartani a hatalmát.”
Csakhogy Magyar szerint „Magyarországon igazából nem ez a helyzet. Magyarországon úgy lopták szét az országot, és úgy nyúlták le a nemzeti vagyonnak egy jelentős részét, és az uniós projekteket is úgy, az uniós pénzeket úgy költötték el”.
Eközben pedig „azzal szédíti a kormány még mindig a magyar embereket, hogy 2030-re utolérjük Ausztriát. És eközben nem neveti el magát. Én azt javaslom, hogy mialatt ilyen hagymázas gondolatokkal fárasztják saját magukat, és a saját propagandájuk hatása alá kerülnek Orbán Viktorék vagy Deutsch Tamásék, kezdjük kicsiben. Próbálják meg visszaelőzni a többi, mondjuk közép-európai tagállamot, próbálják meg elérni, amit szoktunk mondani, hogy legyen elég orvos, ápoló, szociális munkás a kórházakban, intézményekben, legyen elég tanár, hogy ne az legyen, hogy a házi orvosainknak a 30 százaléka 70 éven felüli, és mindjárt abbahagyják a munkát, ne az legyen, hogy több mint 800 betöltetlen házi orvosi praxis van Magyarországon. Tehát kezdjük kicsiben. És ugye
ne azzal jöjjön a gazdaságfejlesztési miniszter Nagy Márton a múlt héten, hogy Magyarország űrnagyhatalom lesz, és embert küld az űrbe”.
Európai Bizottság, uniós források és a magyar ellenzék szerepe
Szóba került a jogállamisági eljárás és a Magyarország elől visszatartott uniós források, erről azt mondta Magyar, hogy bizonyos politikai szereplők, például Věra Jourová, aki egy „jogállamiság-fetisiszta harcos”, hiába tűzte a zászlajára, hogy majd ő „mindenhol elhozza a demokráciát és a kánaánt”, Magyar szerint azt „már tudjuk a történelemből, hogy a demokráciát azt nem lehet exportálni”.
Minden tagállam máshogy működik, különböző az alkotmányos berendezkedése, mondta Magyar, és ugyan igaz, hogy sok mindent egységesítenek az Európai Unióban, már amikor belépett a tagállam, „de hogyha az egyik tagállamban nincs alkotmánybíróság, a másikban nincsen népszavazás” akkor szerinte azt nem lehet összevetni, hogy „most akkor ki hány pontos demokrácia, és ezzel az eszközzel vissza lehet élni.”
Magyar szerint ráadásul az EU és az ellenzék is Orbán kezére játszik, amikor beleáll ezekbe: „azt nem vette észre az Európai Unió és azt nem vette észre a magyar ellenzék, őfelsége ellenzéke”, akik Magyar szerint tizennégy éve semmit sem csinálnak, sőt, még egy „köztévés vitát sem tudtak elintézni, amit a Tisza Pártnak egy hét után sikerült elintéznie”, szóval ők „azt nem vették észre, hogy ezzel az egész jogállamisági eljárással meg a pénzekkel való zsarolással Orbán Viktornak segítenek a legtöbbet. És a legtöbbet pedig a magyar embereknek ártanak, a magyar egészségügynek, a magyar oktatásnak, a magyar kis- és közepes vállalkozóknak és a magyar gazdáknak. Az, hogy az Európai Unió visszatartja a pénzeket igaztalan vagy igaz állítások alapján, az nemcsak Tiborcz Istvánnak rossz, az nemcsak Mészáros Lőrincnek rossz vagy a többi oligarchának rossz, hanem a magyar embereknek.”
Soros György
– Beszéljünk Soros Györgyről egy kicsit!
– Miért? – kérdezte Magyar.
A kormány kommunikációjában az Európai Bizottságot rendszeresen összekötik Soros Györggyel, most már közös plakáton is szerepeltetik Sorost és Magyart, ezért rákérdeztünk, hogy milyennek ítéli meg Soros György politikai tevékenységét.
Magyar azt vette észre, hogy Sorosról egy ideig nem beszélt a kormány, hanem róla, de most „reaktiválták Gyuri bácsit”. Magyar azt mondta, hogy életében egyszer hallotta élőben Soros Györgyöt, és egy kicsit,
„hogy is mondjam, lehet, hogy én vagyok a hibás emiatt az egész Soros-kampány miatt, ugyanis én voltam ott az Európai Parlamentben, 2015-ben, azt hiszem, amikor Soros György előterjesztette ezt a fantasztikus elképzelését, hogy hitelt kell felvennie Európának, és segítenie kell a migránsok befogadását”.
Magyar szerint már akkor is alig tudta felolvasni a nyolcoldalas előterjesztését, „végül felrakták valahogy a pulpitusra, és elmondta, azóta csak kilenc évvel idősebb lett, úgyhogy nem tudom, hogy jelenleg milyen befolyása van a világfolyamatokra, és Európa és Magyarország működésére”. Mindenesetre „lehet, hogy ha kicsit másképp írom meg azt a jelentést és másképp kerül a kormány asztalára,” akkor nem látja meg benne a kormánypropaganda a lehetőséget.
– De van mondjuk ön szerint Soros-hálózat?
– Biztos, hogy van egy olyan hálózat, amelyet az Open Society és ezek az alapítványok pénzelnek – válaszolta Magyar. Szerinte „mindenki tudja, hogy Soros György mit művelt az angol fonttal, mit művelt Indiával, mit akart művelni Magyarországgal a 2008-as válság idején, Csányi Sándor tudna erről beszélni, és az akkor pénzügyminiszter, hogy hogyan shortolta az OTP-részvényeket, hogyan akarta a forintot bedönteni, és nem hazaárulásból, hanem azért, mert profitot akart szerezni”.
Sorosék igenis befolyásolni akarnak, és tudja azt is, hogy például a '90-es évekbeli iskolatejprogram is hozzá kötődik, de ehhez gazdasági érdeke is fűződött. Szerinte van mind a két félnek igazsága, és azt kell nézni, hogy kinek mi az érdeke: „Soros tesz jót is és rosszat is”, de az sok, amit Soros szervezetére épített a kormánypropaganda.
Budapesti feladatok
Magyar Péter vezeti a Tisza Párt fővárosi és EP-listáját is. Az Európai Parlamentbe nem fog beülni, de a Fővárosi Közgyűlésről még nem döntöttek, mondta nekünk, ez az eredménytől is függ. Az a céljuk, hogy döntő szavuk legyen a közgyűlésben, de konstruktív szerepre készülnek, nem fogják a leendő főpolgármester munkáját csak azért is hátráltatni. Szerinte az elmúlt öt évben „nem volt gazdája a városnak”, de eleve harmincnégy év alatt alig történt valami a városban.
„A '48-as forradalom alatt Széchenyiék másfél év alatt felépítették a Lánchidat,” ma pedig „három vagy négy év alatt sikerült felújítani a Lánchidat, de az áráról ne beszéljünk, az is háromszor annyi lett, mint amennyit terveztek.”
Szerinte a Lánchídnál is látszik, hogy nem hoznak meg döntéseket, most se nem a gyalogosoké, se nem a forgalomé. „Hogy nem jutottunk el odáig Budapesten, hogy megépüljön egy gyalogos híd mondjuk a Parlamentnél vagy a Lánchídnak az egyik meg a másik oldalán”, ami egy csomó más külföldi városnál megvalósult?
„Szerintem mindenki szeretne több bicikliutat”, és még a fideszesek közt sincs erről vita, „mindenki tudja, hogy az a jövő, hogy próbálunk az autóból átülni, amikor lehetséges, de ahhoz biztonságos bicikliutak kellenek, amik nem egy ilyen fölfestünk egy sávot… egészen nevetséges”. Szerinte ez a megoldás nem biztonságos, elveszi a helyet az autóktól, és a körút melletti kis utcákba tereli a forgalmat.
„Fényévekre vagyunk attól, amik lehetnénk”, teljesen átalakítaná a város irányítási rendszerét, hogy ne legyen ennyi külön kerületi testület, ami esélyt ad a mutyikra. De egy keményebb kezű vezető, mint amilyen szerinte Tarlós István volt, sem tudná átverni az akaratát, mert ott vannak a kerületi polgármesterek, a kerületi érdekek, „a körútnak az egyik oldala az egyik kerület, a másik oldala másik kerület, a vége az egy harmadik kerület, és közte megy az állami út.”
Olimpia és népszavazások
Magyar Péter pár napja a Momentumot „bűnben fogant pártnak” nevezte, mert „egy nemzeti ügy ellenében”, a 2024-es olimpia ellenében kampányolt, és végül ebből a kampányból született maga a párt is. Rákérdeztünk, hogy szerinte Budapestnek szüksége van-e olimpiára. Erre Magyar azt válaszolta, hogy „jelen helyzetben nincs”, de 2017-ben ez még egy más szituáció volt, akkor senki sem látta előre, hogy jön a Covid és gazdasági válság is, „valószínűleg 2024-ben nehezen rendeztünk volna olimpiát”. De szerinte levágták a mondat egyik felét, és azt mondta, hogy „neki magánszemélyként, Magyar Péterként nagyon nem esett jól, hogy valaki úgy gründol egy politikai pártot, hogy valami ellen”.
Szerinte egy olimpia nemzeti ügy lehetne, és „a kormány hibája, hogy nem lett az, mert egy ilyen rendezvényt csak úgy lehet megtartani, ha van mögötte nemzeti támogatás”. Magyar azt mondta, hogy „a kormány hibája, gyávasága, hogy kifarolt ebből”, azaz nem kampányolt az olimpia mellett, például nem ütköztették a szakmai érveket sem. Szerinte „nem Budapesten kellett volna erről népszavazás, hanem általában, minden magyar embert megkérdezni. És a kormánynak kellett volna megkérdeznie, ahogy
egy Alaptörvény elfogadásánál is a kormánynak kellett volna megkérdeznie a magyar embereket, akkor nem lehetne arról vita, hogy milyen Alaptörvényünk van, és miért van egyáltalán új Alaptörvény.”
Ő 2017-ben még kint volt Brüsszelben, és fel volt háborodva, „hogy a kormány nem áll bele a népszavazásba és nem tájékoztatja a magyar embereket. Lehet, hogy még az sms-eim is megvannak”, amiket Gulyás Gergelynek küldött. Ez volt az egyik csalódása a Fideszben, „amikor egy csomó emberben felkeltették ezt a nemzeti büszkeséget, hogy igenis meg tudjuk csinálni”, végül mégis így engedte el a párt az olimpia ügyét.