Tűző napon, hóviharban, szolgálatban vagy azon kívül is egyenruha-viselésre kötelezhetik a katonákat

Valószínűleg a Telex olvasói is találkoztak már a vonatokon, buszokon olyan katonákkal, akik láthatóan nem voltak szolgálatban, mégis egyenruhát viseltek. Külföldön gyakoribb az ilyesmi, de egy új törvénymódosítás alapján ezentúl itthon is többször szembesülhetünk az egyenruhások látványával az utcán. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021-es törvény módosításának értelmében július 1-től Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter egyedi döntéssel elrendelheti, hogy a katonák szolgálati időn kívül, munkába járás közben is egyenruhát viseljenek.

A szóban forgó módosítás szerint „a Hvt. 106. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki: (9a) A honvédelemért felelős miniszter egyedi döntésével elrendelheti – a (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – az egyenruha szolgálatteljesítési időn túl történő kötelező viselését a munkába járás során”. A törvénymódosítás a 2024. évi XX. törvény részeként jelent meg, ami június 30-ával hatályon kívül helyezte a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvényt. Ennek helyébe a június 28-i Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet lépett, ami több mint húsz oldalon keresztül részletezi, kik lehetnek egyáltalán katonák, milyen esetekben szűnik meg a jogviszonyuk.

Arról nincs információnk, hogy született-e már ilyen egyedi miniszteri döntés. Egyik olvasónk azt írta, hogy a 11. Páncélozott Hajdúdandárnál már el is rendelték, hogy egyenruhában járjanak be dolgozni a katonák. Egy katona forrásunk úgy fogalmazott, hogy „eddig is volt, aki abban járt haza, most majd mindenki abban fog”, de olyan is volt, aki még nem is hallott az intézkedésről. Az egyenruha-viselés ügyében kerestük a honvédelmi minisztériumot is, de cikkünk megjelenéséig nem reagáltak kérdéseinkre.

Egy másik pontban azt is leírja a törvény, kik és milyen esetekben hordhatnak katonai egyenruhát. Ezek szerint a honvédeken kívül a nyugállományúak és a honvédelmi szolgálati juttatásban részesülők is járhatnak egyenruhában, ha a honvédelem érdekében végeznek tevékenységet. Hasonló esetekben a szolgálaton kívüli állománynak, az önkéntes tartalékosnak és a rendvédelmi szerv tagjainak is engedélyezhető az egyenruha viselése. Sőt, a köztársasági elnök, illetve bizonyos politikai és szakmai felsővezetők is viselhetnek egyenruhát műveleti területen és gyakorlaton. „Más személyek részére a Honvédségnél rendszeresített egyenruha, vagy azzal összetéveszthető ruházat viselete tilos” – olvasható a szövegben.

Az ügyben kerestük a Honvéd Érdekképviseleti Szervezetet is, akik kérdéseinkre azt válaszolták, hogy általános érvényű miniszteri rendeletet még nem adtak ki, ezért például arról se tudnak nyilatkozni, hogy mentesíthető-e bárki a szabályok alól. Az egyes alakulatoknál kialakult helyzetről pedig még nem tudnak nyilatkozni. A módosítást amúgy előzetesen véleményezték, úgy gondolják, hogy az új szabályok alkalmasak lehetnek a Honvédség társadalmi presztízsének növelésére, de azt önkéntes alapon, szervezeti ösztönzők biztosításával tartják megvalósíthatónak. A honvédek önkéntes alapon, az egyes helyőrségekben kialakult gyakorlat szerint eddig is járhattak egyenruhában munkába.

Harangozó Tamástól, a honvédelmi bizottság MSZP-s elnökétől úgy tudjuk, hogy az egyenruha viselésére vonatkozó szabályok átírásának elsődlegesen az volt a célja, hogy a 2023. év elején tömegesen leszerelt 45 év feletti hivatásos katonák – akik jelenleg honvédelmi szolgálati juttatásra jogosultak – továbbra is viselhessenek egyenruhát. Ez egészült ki azzal, hogy a szolgálati időn kívül is előírhatják a katonáknak az egyenruha viselését, ha úgy dönt a honvédelmi miniszter.

A módosítás nem indokolja, miért van szükség erre. A legkézenfekvőbb magyarázat, hogy a kormány ezzel is a honvédséget és a katonai pályát akarja népszerűsíteni. Az is elképzelhető, azt várják ettől, hogy professzionálisabbnak tűnjön a sereg. 2016 után a kormány látványos haderőfejlesztésbe fogott, ami nemcsak új katonai eszközök – modern tankok, páncélozott járművek, légvédelmi fegyverek és vadászgépek – beszerzésében mutatkozott meg, hanem az elmúlt években látott intenzív toborzási kampányban is.

A hadsereg fejlesztését rendre azzal indokolja a kormány, hogy a háborúk korszakában Magyarországnak képesnek kell lennie megvédenie magát egy esetleges fegyveres konfliktusban. A kormány békepárti narratívájának némileg ellentmondva a honvédelmi miniszter többször azt hangoztatta, hogy a békéhez erő és fegyver kell. „A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában. Magyarország azonban a miniszterelnök vezetésével idejében felébredt a hosszúra nyúlt, pihe-puha álomból, és elkezdtünk erőt gyűjteni ahhoz, hogy békében és nyugalomban élhessünk, és egy békés és rendezett országot hagyjunk örökül gyermekeinkre és unokáinkra” – nyilatkozta a Világgazdaságnak. Nem volt zökkenőmentes a hadsereg átalakítása, mivel tavaly több száz embert küldtek el a honvédségtől, amit a megváltozott elvárásokkal indokolt a miniszter.

Ideológiai szinten is nagy erőkkel zajlik a katonaság promózása. Böröndi Gábort, a Honvédség tavaly kinevezett vezérkari főnöke például a szittya gondolkodásmód felelevenítéséről beszélt egy rendezvényen. Nemrég pedig még egy katonai identitásért felelős miniszteri biztost is kinevezett Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Orbán Viktor a május végi rádióinterjújában egyenesen a társadalom legjobb részének nevezte a hivatásos katonákat.