Szalay-Bobrovniczky Kristóf: A vaskupolával megjelenik a haditechnika csúcsa a magyar légvédelemben

2022. december 19. – 13:34

Másolás

Vágólapra másolva

Az Indexnek adott hosszú interjút Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A miniszter részletekbe menően beszélt a magyar haderőfejlesztésről, például a magyar Vaskupola terveiről is. Elmondta azt is, a kormány nemzetstratégiai célja a haderő megerősítése, ezért a NATO-vállalás – miszerint a GDP két százalékát katonai célokra kell fordítani – teljesítésében is elkötelezett.

A miniszter hangsúlyozta, a haderőfejlesztés azért is kritikus fontosságú, mert „katonai értelemben is minden eshetőségre fel kell készülnünk, míg el nem kezdődnek a béketárgyalások”. Szerinte a világ progresszív elitje az orosz-ukrán háború kitörése előtt azt a nézetet sulykolta, hogy a fegyveres konfliktus a civilizált világban immár elképzelhetetlen, ennek köszönhetően mindenki inkább leépítette erőit, „ebbe a trendbe pedig sajnos Magyarország is beilleszkedett, és a 2000-es évek elején, a baloldali kormányok alatt a magyar honvédelem állapota visszaesett”.

Magyarországon már 2016-2017 körül megindultak a beszerzések, európai, elsősorban német eszközökre és szállítókra építve, a vásárolt technika mellett pedig a magyar hadiipar korszerűsítésére és a hazai gyártásra is nagy hangsúlyt helyeztek.

Szalay-Bobrovniczky fél éve vette át a honvédelmi tárcát, értékelése szerint eseménydús hónapokon van túl, mert:

  • rendezni kellett az illetmények között lévő egyenlőtlenségeket
  • elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések,
  • elkezdődött a haderő átszervezése,
  • a harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahozták a parancsnokságokat,
  • és megjelent a vezérkar is mint szervezeti egység.
  • Elrendelte a készenlétfokozást is: „a haderő nagy lendülettel és elszántsággal lépett hátra béketevékenységéből a gyakorlatozás és a készenlét növelése irányába”.

Elmondása szerint miután „a déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, mind több katonát tudunk bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba”.

A hazai gyártás fejlesztése kapcsán elmondta, már most szerte a világon nagy az érdeklődés a Zalaegerszegen gyártott harckocsik iránt.

November végén derült ki, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf Jeruzsálemben tárgyalt Benny Gantz izraeli védelmi miniszterrel. A találkozó után a miniszter bejelentette, hogy jövőre érkeznek annak az izraeli radarrendszernek az elemei, amelybe 2025-től magyar gyártású komponenseket is beépítenek. Az Indexnek erről azt mondta:

„Ezek a rendszerek százmilliós nagyságrendű tételt jelentenek, nem forintban, hanem euróban. Beérkeznek az izraeli gyártású, rövid-közepes és hosszú hatóságú radarrendszerek, amelyek kiegészülnek a norvég–amerikai gyártmányú légvédelmi rakétákkal. Ezek együttműködve az izraeli Vaskupolához hasonló módon biztosítják majd Magyarország légterét. Ezzel Magyarországon megjelenik a haditechnika csúcsa a légtérvédelemben”.

A miniszter arról is beszélt, nagy szükség van hivatásos katonákra, ezért megkönnyítik a tartalékosok bejövetelét, és a területvédelmi tartalékosok is sokkal nagyobb figyelmet fognak kapni a jövőben. „A hadsereghez való tartozásnak újra a nemzeti büszkeség részévé kell válnia” – mondta.

Arról, hogy a november elsejével hatályba lépett honvédelmi törvény bizonyos jogokat közvetlenül a miniszterelnökhöz telepített, a miniszter azt mondta,

a kormányfő számára létrehozott „katonai iroda létrejötte a gyors, hatékony, átgondolt döntéshozatalt szolgálja, ami ezekben a háborús időkben kulcsfontosságú”.

„A haderőfejlesztés kérdései az ország jövőjének szempontjából a legfontosabbak közé tartoznak, ami mellett a kormányfő személyesen is elkötelezett” – mondta.

A jövő évi költségvetésben szereplő, 842 milliárd forintos honvédelmi alappal kapcsolatban hangsúlyozta, „a kormány nemzetstratégiai célja a haderő megerősítése, ezért a NATO-vállalások teljesítésében elkötelezettek vagyunk”.

Mint fogalmazott, a magyar haderő súlyát emelni kell a költségvetésen belül, „ha el akarjuk érni az elrettentő erőt”. „Bármely NATO-tagország védelmi miniszterével beszélek, már most 2,5-3 százalékos célokat említenek, megalapozottnak tartjuk mi is, hogy hasonlóan ambiciózus terveket szőjünk” -tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy miért nyúlik hosszúra a finn és a svéd NATO-csatlakozás hazai ratifikációja, Szalay-Bobrovniczky azt válaszolta, támogatták a bővítést a madridi NATO-csúcson, mert a két két jól fegyverzett, komoly haderő csatlakozásával Magyarország biztonsági garanciái is erősödnek. Ígérete szerint jövő év elején az országgyűlés tárgyalni fogja a ratifikációt. Válaszában arra nem tért ki, korábban miért blokkolta mégis Magyarország a két állam csatlakozását, és miért csak februárban kerül terítékre a téma az országgyűlésben.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!