Csurkát idézett és rozmárt akart befogadni az EU bírósága ellen tüntető Bayer Zsolt

Több száz tüntető jelent meg a Bayer Zsolt által péntek délután 6 órára, az Európai Unió budapesti képviseletéhez meghirdetett tüntetésre. A tüntetők Trianon-zászlókkal és keresztekkel vonultak a II. kerületi Lövőház utcán tudósítónk szerint, végül a Millenáris Parkba érkeztek meg.

Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője kurta felvezetője után Bencsik András jobboldali publicista kezdte a szónoklatokat, hamar kijelentette: „Nem leszünk gyarmat”, ez a szándék cseppet sem változott. Magyar Péterről azt mondta: „Platón ugráló bohóc. Üzenném ennek a bohócnak: Magyarországot meg akarják sarcolni, ha tökös gyerek vagy, akkor csatlakozzál hozzánk!” Hozzátette:

„Ha van egy kicsi gerinc még abban a csinos fehér ingben.”

Ifj. Lomnici Zoltán jogász Bayer Zsolt előzenekaraként konferálta magát, azt mondta, hogy a magyar jog igenis van annyira jó, mint a francia, nekünk is van alkotmányos identitásunk. „Nem azért nem jöhetnek be migránsok, mert nem vagyunk emberszeretőek, hanem mert nem kérünk a 2015-ben kialakult káoszból” – magyarázta. Kinyilvánította, hogy a nemzeti kormánnyal vannak.

Bayer Zsolt, a tüntetés meghirdetője következett, aki így kezdte: „A kötelező kvótát a Zorbán találta ki” – viccelődött. Majd idézett a magyarok elleni vádiratból, a tömeg pedig pfujolt és sípolt, miután Bayer bemondta az összeget, amit kiróttak ránk. Így folytatta a publicista:

„A Nyugat úgy lett gazdag és erős, hogy történelme során kirabolta és leigázta a világ többi részét, ez volt a gyarmatosítás”, most pedig „ezek a nyomorgó emberek indulnak meg országunk felé”.

„Volt-e nekünk valaha gyarmatunk?” – tette fel a kérdést Bayer, majd megadta a választ: „Most mindenkinek a Ferenc József-féle föld fog eszébe jutni.” Szerinte a Zichy-föld lett volna a mi egyetlen gyarmatunk. Ekkor csattant a poén: „Üzenjük meg, hogy holnap befogadunk három jegesmedvét, öt sarki rókát és négy rozmárt”, de akár belugát is. Bayer szerint ennyi hárul csak ránk a Nyugat egykori gyarmattartásából.

A tömeg örömteli tapssal fogadta a viccet, Bayer komorabban folytatta: „Elenyésző kisebbsége az illegális migránsoknak azok az emberek, akik háború vagy szegénység miatt menekülnek.” Ezután a jogra hivatkozva elsorolta, hogy az általuk elért első biztonságos országba léphetnek csak be jogosan. Ukrajna az egyetlen ennek megfelelő ország Bayer szerint, majd hozzátette, hogy sok ezrével fogadjuk be őket naponta.

A publicista utalt az emberhiánnyal küzdő, ezért egyre keményebben rekrutáló ukrán hadsereg gyakorlatára, miszerint „vissza akarják toloncolni a katonakorúakat Ukrajnába, a halálba”. Felszámolták ezzel a maradék becsületüket is a németek és a lengyelek, akik az egyetlen normális, agysejtekkel rendelkező emberek az EU-ban szerinte.

A szélsőjobb lánglelkű vezérét idézve kijelentette Bayer: „A mi egyik váteszünk, Csurka mondta egykor, hogy kimentek a tankok, bejöttek a bankok”, azt meg már a publicista tette hozzá, hogy „az Európai Bizottság egy furkósbot, a gazemberek meghosszabbított karja”, mint a szovjetek népbíróságai voltak. A tanúból is idézett, méghozzá a főhős Pelikán és lányának beszélgetését, majd azt mondta: „Az Európai Bíróság igazából olyan, mint Pelikán ügyvédje.” A hasonlatot ováció és kurvaanyázás fogadta.

„Aljas, elborult agyú gazemberek vannak a parlamentben. Beteg, abnormális világ amiben hisznek, a létező világok legjobbika” – utalt Voltaire klasszikusára, a hurráoptimista Candide-ra. „Az ítélet szemben áll az Alaptörvénnyel, nem érvényes. Teszünk rá. Nem fogadjuk el. Nem hajtjuk végre, és kész!” – jogászkodott, majd az Emberi Jogok Európai Bíróságának áprilisi döntésére reflektált, amiben svájci nyugdíjasok perelték be a svájci államot, mert nem tesz eleget a klímaváltozás ellen. A bíróság elmarasztalta Svájcot, de az ottani parlament elutasította az ítéletet, és Bayer szerint nekünk is ezt kéne tenni, „mert ez az aljas, ocsmány, undorító ítélet beleavatkozás a magyar demokráciába”.

Bayer Zsolt beszédének végén felcsendült a Himnusz, a Nélküled és a Vén Európa (amit Magyar Péter tüntetésein is sűrűn lehetett hallani a kampányban), miközben Bencsik, Lomnici, Bayer és a megjelenő Nagy Feró összeborulva hallgattak-énekeltek a színpadon.

Miért tüntetnek?

A tüntetést Bayer Zsolt, a Fidesz vezető közírója és házi átokládája szervezte azután, hogy az Európai Unió Bírósága csütörtöki ítéletében összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) büntette Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat. A büntetés súlyosságát növeli, hogy a büntetés összege naponta egymillió euróval nő.

Ezt a Bayer szavai szerint „a tanú című filmből ismerős ítélkezést” a kormány a nyilvánosság előtt úgy interpretálta, hogy Magyarországot amiatt büntetik, mert nem enged be illegális bevándorlókat határai közé – annak ellenére, hogy az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete pénteken külön felhívta a figyelmet arra, hogy

egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására.

A büntetés kiszabása utáni csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely felháborítónak, az uniós jognak és az Alaptörvénynek ellentmondónak nevezte a döntést, és „gyáva lépésnek” nevezte, hogy csak az EP-választás után hirdették ki. Sérelmezte a bizottsági javaslat 70-szeresére emelt összeget, ami a minisztert a kommunista rémuralomra és a Rákosi-rendszerre emlékeztette, ahol „börtönt kért a bizottság, és halált szabtak ki”.

Orbán Viktor a Kossuth rádió péntek reggeli műsorában úgy minősítette az esetet, hogy „Soros György bírósága hozta meg ezt az ítéletet”, és a kormány jelenleg azon gondolkozik, „hogyan oldjuk meg úgy, hogy nekik jobban fájjon, mint nekünk”. Azonban utalt arra, hogy ezt a büntetést nem lehet negligálni: „Az a megoldás nincs, hogy mi nem fizetünk, és csak nézünk ki a fejünkből, és nevetünk.”

Az ítélet részleteiről ebben a cikkben olvashat. A szövevényes ügy lényege, hogy az Európai Bizottság a magyar kormány menekültügyi szabályai – köztük a tranzitzónák – miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami néhány körös levélváltás után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében itt elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez. Ez vezetett az Európai Bíróság újabb ítéletéhez, amit a testület azzal indokolt, hogy a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, és ez „az uniós jog precedens nélküli, rendkívül súlyos megsértésének minősül”, amellett több uniós alapelvvel is szembemegy.