Európai Bizottság: A Bíróság ítélete nem kötelezi Magyarországot illegális migránsok befogadására

Egyes sajtóértelmezésekkel szemben az Európai Unió Bíróságának június 13-i ítélete nem kötelezi Magyarországot sem illegális migránsok befogadására, sem az ország jogszerű határvédelmi intézkedéseinek feladására – közölte az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az Európai Unió Bírósága csütörtökön döntött arról, hogy összesen 200 millió euróra (mostani árfolyamon közel 80 milliárd forintra) bünteti Magyarországot, amiért a kormány nem tartotta be az uniós menekültügyi szabályokat, ráadásul ez naponta egymillió euróval tovább emelkedik. Az ilyen büntetések levonhatóak az uniós tagállamnak járó támogatásokból.

Az Európai Bizottság a magyar menekültügyi szabályok, köztük a tranzitzónák miatt indított kötelezettségszegési eljárást, ami levelezés után az EU bíróságán kötött ki. A magyar kormány 2020 decemberében elveszítette a pert, és ugyan az Európai Bizottság szerint tett lépéseket, például bezárta a tranzitzónákat, de nem igazította teljesen a magyar szabályokat az ítélethez. A tranzitzónák bezárása után ideiglenesen bevezetett rendszert is közös jogot sértőnek találták tavaly júniusban egy másik eljárásban.

A késlekedés miatt az uniós testület 2022 februárjában megtette a következő lépést és pénzbírság megállapítását kérte az EU bíróságától. Ebben döntött most a bíróság.

A bíróság csütörtöki indoklása szerint a magyar kormány „a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolására vonatkozó szabályoknak az alkalmazása alól”.

Az Európai Bizottság szerint ítélet azt állapította meg, hogy „Magyarország nem hozott meg több olyan intézkedést a menedékkérők kérelmeinek elbírálási eljárása és a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeliek visszaküldése tekintetében, amelyek meghozatalára a tagállamok által közösen elfogadott és más nemzetközi megállapodásokra is épülő uniós jogszabályok kötelezik az országot”.

„Így Magyarország

• nem tette lehetővé, hogy nemzetközi védelemre jogosult személyek a fenti megállapodásokban és szabályokban előírt módon folyamodhassanak a magyar hatóságokhoz e védelemért;
• nem tette lehetővé, hogy a nemzetközi védelemért folyamodó személyek kérelmük elutasítása és ezzel szembeni fellebbezésük esetén a fellebbezés jogerős elbírálásáig meghatározott esetekben Magyarországon maradjanak;
• illetve nem alkalmazta az uniós jogszabályok által előírt eljárásokat a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése során”.

„A Bíróság azt is megállapította, hogy Magyarország kötelezettségszegése, amely a fenti körben a többi tagállamra hárítja az uniós jog betartásának felelősségét – ideértve a pénzügyi vonatkozásokat is – súlyosan sérti a szolidaritás és a felelősség tagállamok közötti igazságos elosztásának elvét” – áll a közleményben.

A büntetés kiszabása utáni kormányinfón Gulyás Gergely felháborítónak, az uniós jognak és az alaptörvénynek ellentmondónak nevezte a döntést, gyáva lépésnek nevezte, hogy csak az EP-választás után hirdették ki. Ilyen ítéletet szerinte egy normális bíróság nem hozott volna meg. Sérelmezte a javaslat 70-szeresére emelt összeget, ami a minisztert a kommunista rémuralomra és a Rákosi-rendszerre emlékeztette, miszerint „börtönt kért a bizottság és halált szabtak ki”.