Kire szavazunk? Miről szavazunk? Hány papírt kapunk? Minden hasznos infó a mai választásról

A legfontosabb, a választáshoz elengedhetetlen információk:

• Szavazni vasárnap reggel 6.00 órától 19.00 óráig lehet.
• A szavazóhelyiségben az szavazhat, aki a kinyomtatott szavazóköri névjegyzékben szerepel.
• A szavazóhelyiségben igazolni kell magunkat. Ezt érvényes személyivel, útlevéllel vagy jogosítvánnyal tehetjük meg. Emellett igazolnunk kell a lakcímünket vagy a személyi azonosítónkat, ehhez lakcímkártya kell. Ezek után megkapjuk a lebélyegzett szavazólapokat, az átvételt egy aláírással kell igazolnunk.
• Fontos, hogy az a szavazólap nem érvényes, ami nincs hivatalos bélyegzővel lepecsételve.
• Szavazni a postán kiküldött értesítőben kijelölt szavazókörbe kell menni. Ha esetleg kidobta ezt az értesítő, akkor a Nemzeti Választási Iroda honlapján lakcíme beírása után ki tudja bogarászni, hogy hova kell mennie, mi a szavazóhelyiség címe. A részvételhez kapott értesítőt nem kell magával vinnie, de nem is tilos.
• Ha elrontotta a szavazólapot, és véletlen nem oda ikszelt, ahova szeretett volna, akkor lehetősége van korrigálni, de nem ugyanazon a lapon. Ha a szavazólap urnába dobása előtt jelzi problémát, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság „bevonja”, egy külön borítékba helyezi, és a rontott szavazólap helyett új szavazólapot ad. Második alkalommal már nem árt figyelni, mert új szavazólapot csak egyszer lehet kérni.
• Jaj, lejárt minden okmányom! Nem szavazhatok? Alapesetben nem. Még akkor sem, ha jó barátja a szavazókör egyik dolgozója. Azonban a szavazás ideje alatt a kijelölt kormányablakok ügyeletet tartanak, ahol lehet pótolni az okmányokat.
• A szavazólapnak az urnába dobáskor nem kell feltétlenül borítékban lennie, anélkül is érvényes. A nemzetiségi szavazóknak viszont csak a zöld színű nemzetiségi szavazólapokat kell a zöld színű borítékba tennie!

Hány szavazólapot kapok? Kire szavazhatok?

Attól függően, hogy ki milyen és mekkora településen él, eltérő számú szavazólapot kaphat vasárnap.

Ha ön megyei jogú városban él, akkor három dologról dönthet, és ennyi szavazólapot is kap. Szavazni lehet

1. polgármesterre, aki a következő öt évben az adott települést vezeti;
2. egy helyi, körzeti egyéni képviselőre a választókerületünkben – ők ülhetnek be a település polgármestere által vezetett képviselő-testületbe, amit ezeknél a városoknál közgyűlésnek hívnak;
3. európai parlamenti listára – ezen a szavazólapon 11 párt nevét és logóját láthatjuk majd, közülük kell egyet választani. Ha elegendő szavazatot ér el a párt, a listáján szereplő emberek közül egy vagy több is képviselő lehet az Európai Parlamentben.

Ha olyan városban él, ahol tízezernél többen élnek, de nem megyei jog város, akkor négy szavazólapot kap:

1. egy polgármesterit, amin a település vezetőjéről dönt;
2. egy egyéni képviselőit, amin a választókörzetében indulók közül egy helyi képviselőt kell választania a képviselő-testületbe;
3. egy európai parlamentit, amin a 11 listaállító párt közül választhatnak egyet;
4. egy vármegyei listás szavazólapot, ahol a vármegye saját közgyűlésének tagjairól lehet dönteni – hasonlóan az EP-választáshoz, itt is a pártok által állított listák közül lehet választani egyet.

Ha olyan faluban vagy városban él, ahol tízezernél kevesebben laknak, akkor is négy szavazólapot kap:

1. egy polgármesterit, amin a település vezetőjéről dönt;
2. egy egyéni képviselőit, amin a lakosságszámtól függően 2–8 embert kell majd beikszelnie, akiket megfelelőnek tart a képviselő-testületbe – kevesebb jelöltre lehet szavazni, de többre nem;
3. egy európai parlamentit, amin a 11 listaállító párt közül választhatnak egyet;
4. egy vármegyei listás szavazólapot, ahol a vármegye saját közgyűlésének tagjairól lehet dönteni, hasonlóan az EP-választáshoz, itt is a pártok által állított listák közül lehet választani egyet.

Ha Budapesten él, akkor önnek kell a legtöbb szavazólappal megküzdenie. Az átlag budapesti választó ugyanis a következő papírokat kapja kézhez vasárnap:

• főpolgármesteri szavazólapot, itt lehet a három jelölt közül egyet választani, miután Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP jelöltje pénteken visszalépett, az ő nevét egyenként fogják áthúzni a szavazólapokon;
• újdonság a fővárosi listás szavazólap, amivel Budapest „parlamentjébe”, a Fővárosi Közgyűlésbe választhat tagokat, itt a pártok és főpolgármester-jelöltek listái közül lehet választani egyet;
• a saját kerületünk polgármesteréről is szavazunk;
• és arról, hogy ki üljön be az adott kerület képviselő-testületébe, itt a körzetünkben induló egyéni képviselők közül választunk egyet;
• ezekhez jön hozzá az EP-választás, amikor is a pártok listái közül kell kiválasztani azt az egyet, amelyik a legközelebb áll hozzánk.

Ha azonban a választó a nemzetiségi választáson is részt vesz, akkor plusz szavazólapok is járnak majd a fentiek mellé. Ez három további ikszelni való papírt jelent: a települési nemzetiségi önkormányzatok; a területi nemzetiségi önkormányzatok; és az országos nemzetiségi önkormányzatok képviselőiről is dönthetnek. Ezzel tehát hatra, hétre vagy akár nyolcra is nőhet a szavazólapok száma.

Segítenek a színek!

A választók fejében érhető módon kialakult zűrzavart a Nemzeti Választási Iroda idén először azzal próbálja enyhíteni, hogy a megkülönböztethetőség érdekében eltérő színű kerettel látták el a szavazólapokat:

• kék: európai parlamenti választás
• sárga: polgármester-választás
• szürke: vármegyei listás választás / fővárosi listás választás
• rózsaszín: főpolgármester-választás
• nincs színes keret: egyéni listás és egyéni választókerületi választás
• a nemzetiségi szavazólapok egy az egyben zöld színűek.

Mi az a vármegyei közgyűlési szavazás? Miről döntünk?

Az ország 19 vármegyéjének saját közgyűlése is van, ide is kell képviselőket választani. Ezen a választáson minden megye egyetlen nagy választókerületet alkot. Hasonlóan az EP-választáshoz a pártok itt is úgynevezett listákat állítanak össze, így gyakorlatilag itt is pártok között választunk, de azért a szavazólapokon szerepel azoknak a jelölteknek a neve, akiket a testületbe küldenének. Azonban itt megyénként eltér, hogy hol és kinek sikerült ehhez összegyűjtenie a szükséges ajánlásokat. Az idei választásra összeállt listákat, illetve azt, hogy melyik megyében, melyik párt tudott önálló listát állítani, a Választási Iroda oldalán lehet böngészni Nem vehetnek viszont részt ezen a szavazáson a Budapesten és a 25 megyei jogú városban élő szavazók.

A legtöbb aláírást Pest megyében kellett összeszedni a listaállításhoz (5035 ajánlás), míg a legkevesebbre Nógrád megyében (629 ajánlás) volt szükség. A megyei közgyűlésbe jutás a kisebb pártoknak erőpróba is lehet; az országgyűlési választáshoz hasonlóan itt is bejutási küszöb van, el kell érni a leadott szavazatok öt százalékát (ha két párt a jelölő, akkor 10 százalék, ha három vagy több, 15). Idén összesen három olyan párt van, amelyiknek mindenhol sikerült a listaállítás: a Fidesz-KDNP, a DK és a Mi Hazánk. A vármegyei listákról ebben a cikkben bővebben is írtunk.

Mit jelent az EP-választás? Kik mennek Brüsszelbe?

Ahogy Magyarországnak, úgy az Európai Uniónak is van egy saját parlamentje, ami hivatalosan a franciaországi Strasbourgban található, de sokat üléseznek Brüsszelben is. Ebbe a parlamentbe a 27 tagállam nagyjából népességarányosan, bár a kisebb tagállamoknak kedvezőbben küldhet képviselőket: a 9,9 milliós Magyarország 21-et, a 83 milliós Németország például 96-ot. A 27 tagország összesen már 720 képviselőt választ meg, az ő mandátumuk 5 évre szól. A megválasztott képviselők többsége az Európai Parlamentben működő nagy pártok tagja, a DK-s EP-képviselők például a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségében (S&D) ülnek, a momentumosok pedig az Újítsuk meg Európát-ban (Renew Europe).

A népesség alapján meghatározott 21-es szám egy arányos leosztás eredménye. Ez azt jelenti, hogy az egyes pártokból megválasztott tagok száma a párt által megszerzett szavazatok arányától függ. Fontos feltétel viszont, hogy csak azok a pártok kaphatnak mandátumot, amelyek elérik a választáson a szükséges 5 százalékos küszöböt, azaz a leadott összes érvényes szavazat 5 százalékánál többet szereznek meg.

Magyarországon összesen 11 magyarországi párt gyűjtötte össze a listaállításhoz szükség aláírásokat. A listákat a Nemzeti Választási Iroda oldalán lehet böngészni, de a szavazólapon a pártok és jelölő szervezetek neve és logója alatt ott van a lista első néhány jelöltje is.

Mi az fővárosi lista? Hogy működik az újonnan bevezetett rendszer?

A 23 kerületi polgármestert száműzik a Fővárosi Közgyűlésből, kompenzációs listás képviselők sem lesznek többé. A közgyűlés 32 tagját (a 33. a főpolgármester) a pártok és jelölőszervezetek által összeállított listákról választják. Így egy fővárosi szavazó ezen, a korábbiakhoz képest új szavazólapon ugyanúgy pártok neveit és logóját látja majd, de segítségként név szerint is feltüntetik az első néhány jelöltet. A 32 közgyűlési helyet a szavazatok legalább öt százalékát megszerző listák között arányosan osztják majd szét. Melléjük csatlakozik majd a Közgyűlés 33. tagja, a közvetlenül megválasztott főpolgármester.

A fővárosi listaállítás feltétele, hogy az adott párt, illetve szervezet vagy főpolgármester-jelöltet, vagy legalább három kerületben polgármester-jelöltet állítson. Aláírásokat ebben az esetben külön nem kellett gyűjteni. A jelöltek sorrendjét maga a párt vagy szervezet határozza meg. A fővárosban összesen 10 pártnak és szervezetnek sikerült listát állítania. Ezeket a listákat a Választási Iroda honlapján lehet megnézni. A fővárosi listás választás további részleteiről korábban választási kisokosunkban is írtunk.

Mi lesz a szavazatommal, ha a választott pártom nem jut ki az EP-be?

Az EP-választáson nincs kompenzációs lista, ami a nem bejutó jelöltekre leadott szavazatokból képezhet mandátumot. A listákra leadott érvényes szavazatok összesítése alapján megnézik, hogy melyek azok a listák, amelyekre a leadott érvényes szavazatok száma nem éri el az összes szavazatszám több mint 5 százalékát. Ezek a listák nem kaphatnak mandátumot. A válasz egyszerűbben: bármennyire is szomorúan hangzik, az azokra a pártokra leadott szavazatok mennek kukába, amelyek nem érik el az ötszázalékos bejutási küszöböt.

Azonban a billegőkre leadott szavazat is lehet értékes: ahogy a taktikai szavazóknak szóló útmutatónkban is írtuk. Az európai parlamenti választáson minden párt számára körülbelül ugyanannyira értékes eggyel több szavazat, kivéve azokat, akiknek nincs esélyük az 5 százalékos küszöb elérésére. A 3 százalék alá mért pártokat már tekinthetjük esélyteleneknek. Meglepő anomália, hogy egy 6-7 százalék körülre várt párt esetén kicsit többet, kb. 1,3-szorosát éri egy szavazat.

Fontos, hogy ez nem azt jelenti, hogy senki ne szavazzon kisebb, vagy a bejutási küszöb környékére mért pártokra, mivel többször előfordult már, hogy olyan párt okozott meglepetést EP-választáson, amire a közvélemény-kutatók abszolút nem számítottak. Ráadásul ezeknek a felméréseknek a hibahatára sokszor 2-3 százalék körül mozog. A döntéskor ezeket is megéri mérlegelni.

Egyéb kérdések és válaszok a Telex választási kisokosában.