A választási rendszereink külön-külön is bonyolultak és logikátlanok. Június 9-én pedig egyszerre 6 féle szavazást tartunk, melyek 4 féle logikátlan szavazási rendszer szerint zajlanak. Ezek közül lakóhelytől függően mindenki 3, 4 vagy 5 szavazáson vesz részt. Ha nem látja át, hogy melyik szavazólapon hogyan érdemes szavazni, nem Önben van a hiba. Ezért mi megértettük Ön helyett is.
Sokféle motivációval szavazhatunk. Van, aki egyszerűen a támogatását vagy a háláját akarja ezzel kifejezni, és akkor érzi jól magát, ha a kedvencének húzta be az ikszet. És akkor is ezt tenné, ha biztosan tudná, hogy támogatottját ez nem segíti hozzá semmilyen mandátum megszerzéséhez. Nekik nincs szükségük útmutatásra. Mindenki másnak viszont ott a taktikai szavazás. Például annak, aki szeretné a szavazatait okosan megosztani több párt között, tehát úgy, hogy mindegyiknek értékes szavazatot adjon.
A lényeg kicsit leegyszerűsítve a következő:
- Az európai parlamenti, és a megyei vagy a fővárosi közgyűlési választáson is pártlistákra lehet szavazni az alábbihoz hasonló szavazólapon. Itt szavazzon a legszimpatikusabbra.
- A polgármester-választáson ellenben csak a győztes számít. Ezért ha verseny van a győzelemért, és tud választani az esélyesek közül, akkor érdemes rá adni a szavazatot, és nem egy esélytelenre.
- Az önkormányzati képviselő-testületi választáson pár ezer fős választókerületenként választunk egy-egy képviselőt. Ha több jelöltnek is van esélye a győzelemre, akkor érdemes az egyik esélyesre szavazni, mert az ő versenyüknek sokkal nagyobb a tétje. De ha előre tudható, hogy ki fog nyerni, vagy ha az esélyeseket egyformán rossz jelölteknek tartjuk, akkor szavazzunk a kedvenc pártunk jelöltjére, amivel a kompenzációs listájukat segítjük.
Most pedig megértjük kicsit pontosabban is, hogy kinek hogyan érdemes szavaznia. Persze ha jó választási rendszereink lennének, akkor nem lenne érdemes taktikázni, és erre az útmutatóra sem lenne szükség. Hanem mindenki azzal tehetne legtöbbet a preferenciáinak érvényre juttatásáért, ha az őszinte véleménye szerint szavazna. De jó választási rendszert hazánkban eddig csak a legutóbbi Budapest XII. kerületi előválasztáson alkalmaztak. Most viszont itt van nekünk ez a rossz rendszer, amiben az okos szavazás néha sajnos másmilyen, mint az őszinte szavazás. Ha pedig ehhez alkalmazkodva okosan szeretnénk szavazni, akkor az alábbiakban megérthetjük, hogy hogyan kell ezt tényleg okosan csinálni.
A szavazatunkra gondolhatunk úgy, mint egy sorsjegyre. Az a legvalószínűbb, hogy nem számít, mit ikszelünk be, mert az az egy szavazat semmin sem változtat. De van egy kis esélye, hogy mégis. Az, hogy az A-ra adott szavazat 2-szer annyira értékes, mint a B-re, azt jelenti, hogy az A-ra rakott iksz 2-szer akkora eséllyel nyer A-nak egy mandátumot, mint a B-re rakott iksz B-nek. Ez tehát nem azt jelenti, hogy ilyenkor mindenképp szavazzunk A-ra, mert ha például B mandátumszerzése számunkra 3-szor akkora öröm lenne, akkor tisztán a hatékony érdekérvényesítés szempontjából is B-re érdemes szavaznunk. Az alábbiakban így kell majd érteni azt, hogy hányszor többet ér egy szavazat az egyik jelöltnek, mint a másiknak.
Listás választások
Az európai parlamenti választáson minden párt számára körülbelül ugyanannyira értékes eggyel több szavazat, kivéve azokat, akiknek nincs esélyük az 5 százalékos küszöb elérésére. A 3 százalék alá mért pártokat már tekinthetjük esélyteleneknek. Meglepő anomália, hogy egy 6-7 százalék körülre várt párt esetén kicsit többet, kb. 1,3-szorosát éri egy szavazat. Az alábbi grafikon mutatja, hogy a párt becsült támogatottsága (vízszintes tengely százalékokban) függvényében mennyi a rá adott szavazat értéke (függőleges tengely).
Ennek okát az alábbiakból érthetjük meg. Minden párt annyi mandátumot szerez, ahányszorosát éri el kb. 3,7 százaléknak lefelé kerekítve. (Ez a kb. 3,7 százalék ahhoz lesz igazítva, hogy pontosan 21 mandátumot osszanak ki.) Kivéve, hogy az első mandátum küszöbét valami hibás megszokásból 5 százalékra emelték. A mandátumszerzési határok ezért így alakulnak:
- 1. mandátum: 5 százaléktól,
- 2. mandátum: kb. 2 ·3,7=7,4 százaléktól,
- 3. mandátum: kb. 3 · 3,7= 11,1 százaléktól, stb.
A 6-7 százalékra mért pártoknak ezért kicsit leegyszerűsítve nem 3,7, hanem 2,4 százalékonként vannak a mandátumszerzési határai (5 illetve 7,4 százalék), ezért nekik nagyobb eséllyel múlik majd egy szavazaton egy mandátum. (Bővebben lásd a 2019-es elemzésemet.)
Kérdés persze, hogy a pártok várható támogatottságáról kinek higgyünk, mert sok a pártok által megrendelt torzított közvélemény-kutatás. Más szakértőhöz hasonlóan engem is egyedül a Medián tudott meggyőzni az elfogulatlanságáról. Méréseik szerint hat listának van reális esélye a bejutásra: Fidesz-KDNP (45 százalék), Tisza Párt (25 százalék), DK-MSzP-P (9 százalék), Kutyapárt (6 százalék), Momentum (4 százalék), Mi Hazánk (4 százalék). De pontosabb becsléseket kapunk majd a választások előtti utolsó Medián mérésből.
A vármegyei és a budapesti közgyűlési választásra is ugyanez vonatkozik: mindkét esetben egyszerűen arra érdemes szavazni, akit leginkább támogatni szeretnénk. Kivéve, hogy a bejutásra esélytelenekre adott szavazat elvész, illetve a nagyobb vármegyékben és Budapesten szintén kicsit többet ér a helyben 6 százalék körüli pártokra adott szavazat. A megyei jogú városokban lakók nem kapnak ilyen szavazólapot.
Polgármester-választás
A polgármester-választás a legegyszerűbb: aki a legtöbb szavazatot kapja, abból lesz polgármester. Ezért ha több esélyes jelölt versenyez, akkor közülük érdemes választani, amennyiben valamelyiküket alkalmasabbnak látjuk a riválisánál. A budapestiek két ilyen szavazólapot is kapnak: a főpolgármesterre és a kerületi polgármesterre is szavazhatnak.
Képviselő-választás
A 10 ezer fő fölötti települések önkormányzati képviselő-választásán a legfontosabb kérdés, hogy ki nyeri az egyéni körzeteket, mert ők adják majd a képviselő-testület kb. 70 százalékát. A maradék 30 százalékot pedig arányosan osztják szét az ún. kompenzációs listák között, ide kerülnek a vesztes jelöltek szavazatai. Ezért az itt láthatóhoz hasonló számolás után azt kapjuk, hogy egy győzelemért versengő jelöltre adott szavazat körülbelül 5-ször annyit ér, és ugyanennyit elvesz a riválisától is.
Amelyik választókörzetben viszont előre lehet tudni, hogy ki fog fölényesen nyerni, ott érdekes módon csak erre a biztos győztesre adott szavazat „vész el”, ugyanis hiába nyer még nagyobb fölénnyel, ugyanúgy 1 mandátumot kap az összes szavazatáért cserébe. (Itt nincs „győzteskompenzáció”, ellentétben az országgyűlési választással.) A többieket viszont az a plusz egy szavazat segítené a kompenzációs mandátumokért folytatott versenyben.
Amikor kompenzációs mandátum reményében szavazunk, akkor nem is a jelölt nevét kell nézni, mert nem őt, hanem a jelölő szervezet kompenzációs listájának következő tagját segíthetjük a szavazatunkkal. Kivéve, ha nincs ilyen kompenzációs listája. A független egyéni jelöltre adott vesztes szavazatok ugyanis elvesznek, akárcsak az olyan pártok jelöltjeire adott szavazatok, amelyek nem állítottak kompenzációs listát (amihez a körzetek 2/3-ában kell elindulni).
Kislistás választás
A 10 ezer fő alatti települések önkormányzati képviselő-választásán egy listából kell kiválasztani a támogatott képviselőket. Itt azokra érdemes X-et húzni, akik megválasztását jó hírnek tartanánk. Itt már majdnem olyan a választási rendszer, amiben őszintén érdemes szavazni, de azért sikerült egy kicsit elrontani egy korlátozással: legfeljebb annyi X-et szabad behúzni, ahány képviselői hely van (100 lakosig 2 fő, 1000 lakosig 4 fő, 5000 lakosig 6 fő, 10 000 lakosig 8 fő).
Aki ennyinél kevesebb jelöltről gondolja azt, hogy a megválasztásukat jó hírként fogadná, annak csak őket érdemes X-szel támogatni, nem érdemes kihasználnia a további ikszelések lehetőségét. Például akinek 1 kedvenc jelöltje van, és a többi nagyjából ugyanolyan, az csak ezt az egy jelöltet X-elje be. Aki viszont a korlátnál több jelöltről gondolja azt, hogy a várakozásaihoz képest jó hír lenne a megválasztása (pl. „bárkinek örülök, csak az a két bolond be ne jusson”), annak válogatnia kell, hogy közülük kikre tesz X-et. Itt amellett, hogy kiknek örülne legjobban, azt is érdemes figyelembe venni, hogy kiknek kétesélyes a bejutása. Akik úgyis bejutnak, vagy akik úgysem jutnak be, azokat lehet kihagyni.
Azt, hogy milyen hajmeresztő hibái vannak még a választási rendszereinknek, és hogy milyen lenne egy jó választási rendszer, külön cikkben mutatjuk be.
