2024. június 8. – 10:02
Szentkirály Alexandra utolsó pillanatos visszalépésével nyílttá vált a küzdelem Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között. Addig az összes közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy Karácsony toronymagasan vezet kihívói előtt. A Medián május végi felmérése szerint a Fidesz főpolgármester-jelöltjének kiszállása esetén Karácsony 41 százalékon, Vitézy pedig 40 százalékon állna. Most még csak találgatni lehet, hogy Szentkirályi visszalépése hogyan befolyásolja a főpolgármester-választás kimenetelét. Elképzelhető, hogy a Fidesz lépése Karácsonyhoz hajtja azokat az ellenzéki szavazókat, akik egyébként az LMP-s színekben induló Vitézyre voksoltak volna, hiszen a kampány kezdete óta azt sulykolták Karácsonyék, hogy Vitézy valójában a Fidesz jelöltje, igazából Orbánék állnak az indulása mögött.
Ami biztos: bárki is nyeri a főpolgármester-választást, az erőviszonyok alapján pokolian nehéz öt év várhat rá Budapest „mini parlamentjében”, a Fővárosi Közgyűlésben.
Ha Karácsony végül behúzza a váratlanul szorossá vált választást, a közgyűlésben jobban megizzaszthatják, mint a partizános vitában, de Vitézynek sem lesz könnyű dolga, ha ő lesz a befutó.
Hogy kinek hány mandátuma és mekkora frakciója lesz a fővárosi önkormányzat legfőbb döntéshozó testületében, az a fővárosi listás szavazáson dől el, ahol az országgyűlési választásokhoz hasonlóan a pártok listáira szavazunk. Ezért sem a főpolgármester személye lesz a döntő a fővárosi politika alakulásának szempontjából. Bármit is akar majd egy új főpolgármester, csak akkor tudja végigvinni elképzeléseit, ha a fővárosi képviselők többsége megszavazza azt.
A Medián mérése azt mutatta, hogy élesen elválik egymástól a főpolgármester-jelöltek és a mögöttük álló pártlisták népszerűsége. Karácsony sokkal népszerűbb az őt támogató ellenzéki pártoknál (46 százalék és 23 százalék), és ugyanez igaz Vitézyre és az LMP-civilek listájára (24 százalék és 7 százalék). Szentkirályi és a Fidesz támogatottsága volt leginkább átfedésben (26 százalék és 31 százalék), de ebből is az olvasható ki, hogy lehetnek olyan fideszes szavazók Budapesten, akik listán a kormánypártra szavaznak, a főpolgármester-választáson viszont egy másik jelöltre. Szentkirályi visszalépésével ez még inkább igaz lehet. Összességében az látszik a Medián számaiból, hogy van egy masszív választói csoport Budapesten, ami a Fideszre és a DK által fémjelzett ellenzéki szövetségre sem szavazna, ami szintén a közgyűlési erőviszonyok felborulását vetíti előre.
Elolvadhat Karácsonyék többsége, de Vitézy sem dőlhetne hátra
2019-ben nem csak Tarlós Istvánt sikerült leváltania az ellenzéki összefogásnak Budapesten. A 32+1 fős közgyűlésben is többsége került az ellenzék a Fidesszel szemben, ami relatíve nyugodt kormányzást biztosított számukra. Ez a kegyelmi állapot szinte biztosan véget ér a június 9-i önkormányzati választás után. Borítékolható, hogy a Karácsony mögött álló pártszövetségnek nem lesz többsége az ősszel felálló új közgyűlésben, ki lesz szolgáltatva a többi pártnak.
Az ellenzéknek a főpolgármesterrel együtt 18 mandátuma van most, a két, papíron független képviselővel együtt a Fidesznek pedig 15. Az abszolút többséghez minimum 17 mandátum kell, a Medián legutóbbi becslése szerint ennyi mandátuma a Fidesznek és a Karácsony vezette DK–MSZP–Párbeszéd pártszövetségnek (a Momentummal kiegészülve) sem lesz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy újraválasztása esetén Karácsony csak olyan döntéseket tud majd elfogadtatni a közgyűléssel, amiket más pártok is támogatnak. A főpolgármester kénytelen lesz alkalmi érdekszövetségek és alkuk mentén politizálni a következő öt évben.
A Medián egy mandátumbecslést is közölt az alapján, hogy a listavezetők személyének ismeretében mennyire népszerűek a pártlisták. Itt még Szentkirályi Alexandra a jelöltek között szerepelt. Ezen a Fidesz 29 százalékot ért el, a DK–MSZP–Párbeszéd 20 százalékot, a Tisza Párt 24 százalékot, az LMP-civilek 11 százalékot, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 8 százalékot és a még éppen bejutó Momentum 5 százalékot ért el a biztos szavazók között.
A Medián számításai szerint ezek alapján a Fidesznek 10 mandátuma, Magyar Péteréknek 8, a Karácsony mögött álló pártszövetségnek 7, Vitézyéknek 4, a Kutyapártnak 2, míg a Momentumnak egy mandátuma lenne. (Ha a Momentum mégsem jutna be, akkor a Kutyapárt egy mandátummal többet kapna.) Vagyis a mostani városvezetés hátterét adó ellenzéknek a mostani 18 helyett csupán 7 mandátuma lenne az új közgyűlésben, ami közel sem elég a többséghez.
De Vitézy Dávid sem dőlhetne hátra Karácsony legyőzése esetén. Az egy dolog, hogy ő lesz a főpolgármester, legalább ennyire fontos kérdés, hogyan teljesít az őt támogató LMP-civilek pártlista, azaz mekkora frakciójuk lesz a közgyűlésben. A Medián becslése szerint 4 mandátumuk lehet, de ugye ez a számítás még bőven Szentkirályi visszalépése előtt készült. Várhatóan azért ennél nem lesz sokkal több mandátuma a Vitézy-féle listának, vagyis Karácsonyhoz hasonlóan Vitézy is rá lenne szorulva más pártok támogatására.
Vitézy többször is elmondta a kampányában, hogy a mostani választáson végre kisebbségbe szoríthatják a Fideszt és a DK-t, a Tisza Párttal, a Kutyapárttal és az általa vezetett listával új többséget hozzanak létre a fővárosi politikában. A Medián számai nem ezt támasztják alá, mivel az előbb említett három erőnek sem lenne elég mandátuma együttesen az abszolút többséghez.
Bejöhet a Fidesz számítása, hoppon maradhat a Kutyapárt
Működni látszik tehát a Fidesz terve, hiszen amiatt állhat elő ez a kaotikus helyzet, hogy a Mi Hazánk ötletét felkarolva fél évvel a választások előtt visszaállították a listás választási rendszert Budapesten. Már nem a 23 kerületi polgármesterből és a kilenc, kompenzációs listáról bekerülő képviselőből, illetve a főpolgármesterből áll össze a közgyűlés, mint eddig, hanem a pártlistákra leadott szavazatok arányában osztják ki a 32 képviselői helyet. (A főpolgármestert továbbra is közvetlenül választják, ő lesz a 33. tag.)
A Fidesz célja az lehetett, hogy megbontsa a Karácsony mögött álló többséget. Magyar Péter színre lépése előtt a Mi Hazánkot és a Budapesten különösen népszerű Magyar Kétfarkú Kutya Pártot tartották az új rendszer lehetséges elsődleges haszonélvezőinek. Magyar Péter berobbanásával ez is borulni látszik, és végül nem ez a két párt, hanem Magyar Péter formációja, a Tisza Párt rabolhat el fontos mandátumokat Karácsonyéktól.
A kegyelmi botrány kirobbanása előtt a legtöbb közvélemény-kutatás még simán bejutónak mérte a Mi Hazánkot, a Mediánnál viszont már csak 4 százalékon álltak Toroczkaiék. A Kutyapárt is vérmesebb reményekkel tekinthetett az önkormányzati választásokra még néhány hónapja. Kovács Gergely kutyapártos társelnök úgy számolt, hogy akár 3-4 mandátumuk is lehet, amivel rajtuk múlna a közgyűlési többség. Nagyon úgy néz ki, hogy nem a Kutyapárt, hanem Magyar Péter pártja lehet a mérleg nyelve a Fővárosi Közgyűlésben, sőt, rögtön övék lehet a második legnagyobb frakció is. Ironikus módon a Tisza Párt a Fidesz trükközésének köszönheti, hogy el tudott indulni Budapesten.
Turbófokozatra kapcsolhat a pártpolitika
Ebben a felállásban az lesz a legnagyobb kérdés, ki kivel fog össze. A Fidesznek vagy az ellenzéki pártszövetségnek is csak úgy lehet többsége, ha legalább két másik frakció támogatja. És akkor még nem beszéltünk arról a lehetőségről, hogy mi van akkor, ha Magyar Péterék állnak össze másokkal. Karácsony Gergely a fővárosi listavezetők múlt heti vitájában is igyekezett leszögezni, hogy a Fideszen és a Mi Hazánkon kívül bárkivel hajlandó együttműködni. Tehát akár még azzal az LMP-vel is, amit többször is a Fidesz proxy-pártjának nevezett. Vitézyt is sokan látnák szívesen Karácsony helyetteseként vagy más fontos fővárosi pozícióban.
Szentkirályi Alexandra visszalépése azonban ezt is felülírhatja. Addig Karácsony és Vitézy sem zárkózott el a másikkal való együttműködéstől. Vitézy a visszalépésre reagálva kijelentette, hogy főpolgármesterként nem fog „koalíciót kötni sem a Fidesszel, sem a DK-val” és „nem lesz se fideszes, se DK-s” főpolgármester-helyettese sem. Ennek fényében már nehéz elképzelni, hogy a jövőben együtt dolgozzon Karácsonnyal, aki mögött ott áll a DK. A kialakult új helyzetben Vitézy és Karácsony lehetséges támogatóit ebben a cikkben gyűjtöttük össze.
A Tisza Párt Budapesttel kapcsolatos elképzeléseiről nem sokat lehet tudni, ahogyan egyébként a képviselőjelöltjeikről sem. Még az sem biztos, hogy Magyar Péter listavezetőként beül majd a közgyűlésbe. Ezt attól tette függővé, hogy milyen eredményt érnek el Budapesten. Magyar Péter nem állt sem Karácsony, sem Vitézy mellé. Szentkirályi Alexandra visszalépése előtt egy nappal azt nyilatkozta az RTL-nek, hogy ő egyik budapesti főpolgármester-jelöltet sem tudja támogatni.
Magyar Péter nyilatkozataiban rendszeresen kritizálja a fővárosi állapotokat. Főleg a körúti bringasávokat, az autómentes Lánchidat, a parkolás és a vendéglátóhelyek egységes szabályozásának hiányát és a Duna-part kihasználatlanságát szokta szóvá tenni. Korábban azt mondta, hogy ügyek mentén politizálnak majd a közgyűlésben. Akkor támogatnak majd egy-egy előterjesztést, ha egyetértenek vele. Magyar Péter fővárossal kapcsolatos elképzeléseit ebben a cikkünkben szedtük össze.
Hasonló szerepre készül a Kutyapárt is. Sosem titkolták, hogy nem elégedettek Karácsony elmúlt ötéves teljesítményével. Ugyan akár a jószándék és az együttműködésre való nyitottság jelének is vehetjük, hogy nem indítottak saját főpolgármester-jelöltet ellene, miközben több kerületben elindultak az összellenzéki jelölttel szemben is. A 444-nek a Kutyapárt szóvivője azt nyilatkozta, hogy nem lépnek koalícióra sem Karácsonnyal, sem Vitézyvel, ügyek mentén működnek együtt.
Vitézy Dávid a pártpolitikai csatározások meghaladásával kampányolt. Egy mostaninál széttagoltabb közgyűlés viszont pont hogy turbófokozatra kapcsolhatja a pártpolitikát a fővárosban. Ennek egy győztese lesz biztosan: a Fidesz.
