Füstöltek a szavazógépek: a mini-Dubaj beruházásról és ügyészségi iratokhoz való hozzáférésről is döntött a parlament

Füstöltek a szavazógépek az Országgyűlésben kedd délelőtt, a képviselők döntöttek: a rákosrendezői beruházást is megalapozó államközi megállapodásról, arról, hogy a jövőben az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, de eldőlt az is, hogy az állam kisajátít tíz józsefvárosi ingatlant, és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek adja azokat.

Az Országgyűlés fideszes kétharmadának támogatásával elfogadták azt az államközi megállapodást, amely Magyarország kormánya és az Egyesült Arab Emírségek kormánya közötti gazdasági együttműködésről szól. Ez teremti meg a mini-Dubajként elhíresült rákosrendezői beruházás alapjait is. A magyar fél a megállapodásban vállalja, hogy a fejlesztési területet az Egyesült Arab Emírségek által kijelölt vállalatnak értékesíti, és a projektet nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé minősíti, valamint hogy megvalósítja a szükséges infrastrukturális fejlesztéseket.

A kormány korábban már aláírta szerződést: ötmilliárd euróból építi fel a Rákosrendezőre tervezett új városrészt az emírségekbeli fejlesztő. Még tavaly novemberben írtunk arról, hogy egy dubaji üzletember már tárgyal a kormánnyal arról, hogy a Mol-toronynál is magasabb felhőkarcolót építsen Rákosrendező környékére.

Szintén a kormánypárti kétharmad szavazataival ment át egy igazságügyi salátatörvény, amiben olyan érdekességeket rejtettek el, mint hogy

a jövőben a legfőbb ügyész az igazságügyi miniszter rendelkezésére bocsáthatja az anonimizált ügyészégi határozatokat

„a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából”. A javaslatot többen úgy értelmezték, hogy a kormány ezzel a lépéssel reagál arra a hangfelvételre, amit Magyar Péter közzétett. A javaslat szerint azért jó, ha az igazságügyi miniszter megkapja az eddig zártan kezelt ügyészségi határozatokat, mert az segítené a jogalkotásban.

Ambrus István, az ELTE ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense arról beszélt a Telexnek, hogy nehezen látható, hogy miként használnák az ügyészségi döntéseket a jogalkotásban. Ennél sokkal súlyosabb probléma azonban, hogy a javaslattal sérülhet az ügyészség és a végrehajtó hatalom, azaz kormán​​y szétválasztása. Nemcsak az igazságügyi miniszternek kellene hozzáférnie az ügyészségi határozatokhoz, hanem mindenkinek – írtuk korábban a most elfogadott javaslattal részletesen is foglalkozó cikkükben.

Egy Semjén Zsolt és Csák János által jegyzett salátatörvényt is megszavazott a kétharmados Fidesz többség: ezzel jóváhagyták, hogy

tíz ingatlant, köztük egy iskolaépületet és lakóházat vesz át a magyar állam a Józsefvárosi Önkormányzattól, amit a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek ad.

Az ingatlanok a jövő szeptemberben induló új tanárképzésnek adnának majd otthont. Az ellenzéki vezetésű kerületet felháborította a döntés: Józsefváros milliárdokat költene rá, ​több százan lakhatnának benne, ​de az állam mégis elvenné​ – mutattuk be a kialakult helyzetet.

Döntöttek a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosításáról, ebben szerepel többek közt az is, hogy a jövőben nem törvény, hanem kormányrendelet, vagyis alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály rendelkezik a honvédek jogállásáról. Emellett a jövőben a Honvéd Vezérkar főnöke normatív utasítást adhat ki. Ez a jog korlátozott, meghatározott tárgykörökben, az öltözködési szabályzat, az alaki szabályzat, a szolgálati szabályzat és a fizikai alkalmassági követelmények meghatározása körében alkalmazható.

A Hvg.hu korábban azt írta a most elfogadott tervezetről, hogy ez a módosítás beleillik abba, a tavaly kezdődött jogalkotási folyamatba, amely felforgatja több tízezer katona életét. Egy tavaly nyári kormányrendelet szerint például a honvédség „hadrafoghatóságának biztosítása”, továbbá az ukrajnai háborús helyzet miatt már korlátozhatók a katonák jogai. Később egy törvénymódosítás bevezette a „különös szolgálati rendet” is.

Elfogadták azt a módosítást is, amely lehetővé teszi, hogy szigorítson a Belügyminisztérium: az új törvény szerint a jövőben csak versenysportolók hagyhatják ki a napi kötelező iskolai testnevelésórákat. Több mint tíz éve vezették be a magyar iskolákban a mindennapos testnevelés rendszerét. Ez alól csak elvétve kaphatnak felmentést a tanulók, például azok, akik versenyszerűen vagy valamilyen igazolással egy egyesületnél vagy klubnál sportolnak.

Ők eddig heti két testnevelésórát hagyhattak ki erre hivatkozva. Ennek vetett véget a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosítása. „A tanulók fittségi adatai a koronavírus-járvány alatt jelentősen romlottak, és bár az eredmények újra elkezdtek javulni, nem érik el a járvány előtti szintet, ezért szükséges a beavatkozás” – indokolt a belügy. A mindennapos iskolai testnevelés hatásairól és eredményeiről ebben a cikkben írtunk részletesen. Szintén ebben a törvénycsomagban szerepelt, hogy átalakul az orvosi igazolások rendje: az óvodai, iskolai vagy kollégiumi foglalkozásról való hiányzásról szóló igazolást a jövőben az elektronikus egészségügyi szolgáltató téren keresztül is továbbítani lehet.

A parlament kétharmados fideszes többsége jóváhagyta a „jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló” tervezetet is. Itt az indoklás szerint az a lényeg, hogy csökkentsék a szociális ellátások igénylésével és folyósításával kapcsolatos, ügyfeleket terhelő bejelentési kötelezettségeket. Szintén ebben az előterjesztésben szerepel az, hogy a közgyógyellátási jogosultság 2025-től alanyi jogosultság esetén az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjedne ki, a normatív közgyógyellátást pedig négy évre állapítanák meg. Ebben a saláta-törvényjavaslatban rejtették el azt is, hogy 2025-től sem vezetik be a szociális temetés intézményét, hanem végleg törlik.

Illetve szintén ebben a csomagban tették lehetővé arról, hogy a fogyatékkal élők ápoló, gondozó célú lakóotthonát maximálisan 14 férőhelyig bővítsék. A törvényalkotási bizottság javaslatára pedig bekerült a jogszabályba, hogy

a Nemzeti Sportot is kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. államot megillető tulajdonosi jogait a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyakorolja.

Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításának elfogadásával egyebek mellett arról döntöttek a képviselők, hogy a jövőben határon túli magyar gyerekek 14 éves korukig ingyenesen utazhatnak a helyközi közlekedésben Magyarországon, míg a 14 és 65 év közöttiek évi négy alkalom helyett 12 alkalommal jogosultak ingyenes utazásra.

Kedden döntöttek még:

• Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára több törvényt is módosítanak a digitális állampolgárságról szóló 2023-ban elfogadott jogszabállyal kapcsolatban. A papíralapú dokumentumokkal és az agyonbonyolított ügyintézéssel is leszámolna a digitális állampolgárság – mutattuk be korábban a digitális állampolgárságot.
• Elfogadták, hogy 2025-öt Klebelsberg Kunó egykori oktatási miniszter és Jókai Mór író emlékévévé is nyilvánítsák.
• Döntöttek az EU-s minibérrel kapcsolatos irányelv átültetéséhez szükséges törvénymódosításról.
• Megszavazták a jogalkotásról szóló 2010-es törvény módosítását is, ami előírja, hogy a jövőben a jogszabályok tervezetének (törvénynek és rendeletnek egyaránt) minden esetben tartalmaznia kell úgynevezett preambulumot, amiben meg kell határozni a jogszabály célját.
• Átment a parlamenten az „egyes külügyi tárgyú törvények módosítása” is, amiben többek közt azt is szerepel, hogy a köztársasági elnök a külügyminiszter javaslatára rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot adományozhat – megbízatásának idejére – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar állampolgárságú állandó és egyéni teljes jogú tagjának.