2024. április 15. – 20:59
Egy több mint 9 milliárd forintos komplex bérlakás-felújítási és városrehabilitációs program mehet a levesbe azzal, hogy az állam józsefvárosi ingatlanokat sajátítana ki. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Csák János kulturális miniszter által jegyzett salátatörvény értelmében ezekben az ingatlanokban kapna helyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem 2025-ben induló új tanárképzése.
A kiszemelt ingatlanok között vannak a DIÓ2030 néven futó fejlesztési koncepcióban szereplő Diószegi Sámuel utca 18–28. szám alatt található önkormányzati tulajdonú bérházak is. A koncepció lényege, hogy jó minőségű, energiahatékony és nem utolsósorban megfizethető önkormányzati bérlakásokat alakítsanak ki a Diószegi Sámuel utcai bérházak felújításával. A terveket tavaly szeptemberben fogadta el a józsefvárosi képviselő-testület. A beruházás első lépéseként már az egyeztetéseket is elkezdték a felújítandó lakásokban élő családokkal a kiköltözésről. Az állami kisajátítás azonban az egész programnak keresztbe tehet, bár ennek részleteiről és menetéről még nem sokat tudni. Például azt sem, mennyi pénzt kapna az ingatlanokért a kerület.
A hír hidegzuhanyként érte az ellenzéki vezetésű józsefvárosi önkormányzatot, mivel ők is csak a Telex érdeklődéséből értesültek a tervről. Pikó András polgármester szerint ezzel 200 család lakhatása válik bizonytalanná. Korábban embertelennek, kegyetlennek és szegényellenesnek nevezte a kormány tervét. A törvénytervezet szerint a kisajátításra kijelölt ingatlanokban élő bérlőknek október végéig kell cserelakást felajánlania az önkormányzatnak. Pikóék erre azt mondják, hogy ennyi ember elhelyezésére nincs elég lakásuk.
A józsefvárosi önkormányzat érthető módon hevesen tiltakozik a tervezett kisajátítás ellen. Pikó András pénteken nyílt levélben fordult Csák Jánosékhoz és az NKE rektorához, amiben meghívta őket az április 17-ére szervezett lakógyűlésre. Tüntetés is szerveződik a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elé, és már online petíció is indult az ügyben. Az RTL Híradó megkereste az ügyben a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, de csupán annyit közöltek, hogy: „a campusbővítés során minden érintett méltányos bánásmódban részesül, senki nem kerül utcára”.
Józsefváros lakáspolitikájának zászlóshajója
A 2019-ben megválasztott, Pikó András-féle vezetésnek az volt az egyik fő vállalása, hogy elkezd komolyan foglalkozni a lakhatási szegénységgel, ami Józsefvárosban is rengeteg embert érint. Az évről évre növekvő budapesti ingatlanárak és bérleti díjak mellett az önkormányzati bérlakások megfizethető lakhatást jelenthetnek a kevésbé tehetősek számára. Igaz, az elmúlt években látott drágulás már nem csak a szegényebb rétegeket érinti. Józsefváros helyzete annyiból speciális, hogy társadalmi-gazdasági adottságai miatt budapesti viszonylatban is jelentős lakás- bérházállománnyal rendelkezik: összesen 4000 bérlakásuk és 126 lakóházuk van.
Azonban a bérházak közül sok olyan rossz állapotban van, hogy elkerülhetetlen a lebontásuk, ami több mint 100 önkormányzati lakást érint. Az önkormányzat ezért elkezdte felújítani az üresen álló lakásait, hogy ki tudják költöztetni a bontásra ítélt házak lakóit. Ennek költségeit a már meglévő üres telkek, illetve a bontások után keletkező telkek eladásából finanszírozzák. Az elmúlt években 130-nál is több lakást újítottak fel, 33 lakás felújítása pedig most is zajlik. A DIÓ2030-nál tulajdonképpen ugyanezt csinálná az önkormányzat, csak nagyobb léptékben.
A tervekben szereplő, meglehetősen rossz állapotú bérházakkal régóta szeretett volna valamit kezdeni a kerület. Több olyan is van köztük, amit nem érné meg felújítani. Egyszerűbb lenne elbontani őket, és a telkeket hasznosítanák valamilyen formában. A hat bérházban összesen 161 család, körülbelül 400 ember lakik. A lakások állapotára jellemző, hogy közel felük, 145 darab üresen áll. A lakások túlnyomó része egyszobás, közel 50 százalékuk komfort nélküli, vagyis nincs bennük WC. „A Diószegi utca 24-26-28, illetve a Sárkány utca 12/b házaknak építészeti értéke nincs, állapotuk erősen leromlott, megtartásuk nem reális cél” – olvasható a koncepcióban. A Diószegi 18–20.-ban élnek a legtöbben, a két, egyenként háromemeletes körgangos házban 110 család lakik. A lakások nagy része itt is üresen áll, de maga az épület menthető, csak alapos felújításra szorul. Az NKE közleményében azt írta az épületekről, hogy „elhanyagolt, bántó tájsebként vannak jelen Budapest szívében”.
Napelemek, hőszivattyú, zöldítés
A DIÓ2030-nak ez a két háztömb a lelke: azt tervezte az önkormányzat, hogy a pincétől a padlásig teljesen felújítják az épületeket, megcsinálják rendesen a hőszigetelést, kicserélnék a nyílászárókat, a gázfűtést pedig részben vagy egészében hőszivattyúval, napelemekkel és geotermikus energiával váltanák ki.
A tervezett felújítás komplexitását mutatja, hogy összenyitnák a két háztömböt, kiszélesítenék a függőfolyosókat, esőkertet alakítanának ki a tetőn, és végre liftje is lenne a háznak. A felújítás során összevonnák a lakásokat, így a beruházás végére 118 darab összkomfortos lakás jönne létre, ezek egy részét értékesítenék. „A jellemző szoba-konyhás lakásokból legalább 2-3 szobás lakások jöjjenek létre, ezzel biztosítva jobb életkörülményeket az önkormányzati lakásokban elhelyezésre kerülő embereknek” – olvasható a tervekben. A koncepció szerint a Diószegi Sámuel 18–20. felújításával „olyan, a jelen kor követelményeinek maximálisan megfelelő lakásállomány jön létre, amely energiahatékony és átlagos méretét tekintve jelentősen nagyobb, mint a korábbi lakások”. A látványterveket itt lehet megnézni, Pikó András posztolta Facebook-oldalán.
A Diószegi Sámuel 22.-ben jelenleg 36 család él. Az épületnek csak az utcafronti szakasza menthető, a hátsó részét elbontanák. Az épületet, illetve a bontással létrejövő telket egy magánberuházónak értékesítenék, az így befolyó pénzt pedig a DIÓ2030 megvalósítására fordítanák. A koncepcióban azzal számolnak, hogy körülbelül egymilliárd forint folyhat be az ingatlan eladásából. A szabályozás lehetővé tenné, hogy a telek hátsó részében egy 35 lakásos lakótömb épüljön, a meghagyott, utca felőli épületrészben további 40 lakást lehetne kialakítani, ami az önkormányzat reményei szerint vonzó lehet az ingatlanfejlesztők számára. Annyi megkötése lenne az önkormányzatnak, hogy mekkora lakásokat alakíthat ki az ingatlanfejlesztő. Ha például 35-40 négyzetméteres lakások épülnének, azokat nagy eséllyel befektetési céllal vennék meg az emberek. Az önkormányzat viszont azt szeretné, hogy hosszú távra költözzenek új lakók a környékre.
A Diószegi Sámuel 24–26–28. szám alatt lévő házakat teljesen ledozerolnák. A földszintes bérházakban 17 család lakik most. A bontás után egy 3300 négyzetméteres összefüggő telek jönne létre. Itt részben Diószegi sétány néven egy új, 1600 négyzetméteres sétálóutcát alakítana ki az önkormányzat, ahol a tervek szerint játszótér és park is épülne. A telek többi részét a Diószegi Sámul 22.-höz hasonlóan értékesítenék, ahol bizonyos megkötések mellett egy 146 lakásos, többszintes épületet húzhatna fel a beruházó.
A koncepcióban szereplő ütemterv szerint a Diószegi Sámuel 18–20. felújítása 2025-ben kezdődne és 2027-ig tartana. A Diószegi 24-26-28. épületeit jövőre bontanák el, 2029-re a remélt magánberuházás, 2030-ra pedig a sétány is elkészülne. A Diószegi Sámuel 22. esetében azzal számolnak, hogy 2026-ban értékesíteni tudják az ingatlant, 2029-re az ingatlanfejlesztés is lezárul. A tervek szerint a teljes beruházás végére összesen 312 darab felújított, illetve új lakás jönne létre a Diószegi Sámuel utcában.
A családok átköltöztetése is milliárdos tétel
Értelemszerűen az épületek elbontása és a felújítás miatt a lakóknak ki kell költözniük a Diószegi Sámuel 18–28.-ból. Az érintett családokat másik önkormányzati lakásokban helyeznék el, amihez több mint 100 önkormányzati bérlakást újítanának fel. Hat család elköltöztetését viszont csak új lakások vásárlásával tudná megoldani a kerület. A Diószegi Sámuel 20. lakóival már elkezdtek egyeztetni a kiköltözésről, de kérdés, hogy a kisajátítás fényében mi lesz velük és a többi érintett családdal. Az ütemterv szerint a másik öt épületben csak később kezdődnének a költözések.
A DIÓ2030-ban kitalált átfogó felújítást részben azért tudná megvalósítani az önkormányzat, mert a Diószegi Sámuel utcában ennyire sűrűn koncentrálódnak az önkormányzati tulajdonú lakóházak. Ez még Józsefvárosban is ritka, pedig a többi budapesti kerülethez képest különösen sok bérházzal rendelkeznek. Szintén józsefvárosi adottság, hogy az önkormányzatnak nagyon sok, körülbelül 800 üresen álló lakása van szerte a kerületben, ezért is megoldható a Diószegi Sámuel 18–28.-ban élő családokat kiköltöztetése.
A DIÓ2030 teljes becsült költsége 9,5 milliárd forint, amiből 6,7 milliárd menne a Diószegi Sámuel 18–20. felújítására és a bontásokra. Csak a tervezés 150 millióba kerül, amire már kiírták a közbeszerzést. A családok átköltöztetése és a cserelakások biztosítása 2,3 milliárdba kerülne. Az önkormányzat úgy számolt, hogy a bontások után keletkező telkek eladásából és a felújított lakások értékesítéséből 4,6 milliárd folyna be, amihez még 1,2 milliárd forintnyi uniós forrás jönne. Mindezekkel együtt még így is közel 4 milliárdot saját zsebből kéne kigazdálkodnia a kerületnek, amit szintén további önkormányzati telkek eladásából teremtenének elő.
