A papíralapú dokumentumokkal és az agyonbonyolított ügyintézéssel is leszámolna a digitális állampolgárság

Miután Rogán Antal, a miniszterelnök kabinetfőnöke már októberben bejelentette, hogy jövőre jön a digitális állampolgárság, pénteken pedig egy háttérbeszélgetésen részletezte is ennek javaslatait, kedd este maga a törvényjavaslat is megjelent. Az ide kattintva elérhető javaslatból kiderül többek közt, hogy a cél, hogy a jelenlegi, agyonbonyolított ügyintézés helyett egy lépéssel lehessen elindítani élethelyzetekhez köthető, akár soktényezős folyamatokat is; valamint, bár a digitális állampolgárság nem lesz kötelező, a távlati cél így is a teljes elektronizálás.

Rogán ugyan a törvényjavaslat lényegi részleteit már ismertette korábban, beleértve ebbe azt is, hogy szerinte három év múlva már semmilyen igazolványt nem kell magunknál hordanunk. Kivéve persze az útlevelet, az állítólag továbbra is papíralapú marad, bár erről a törvényjavaslatban nem esik szó. Rogán arról is beszélt, hogy álláspontja szerint adatvédelmi aggályokról felesleges beszélni, amikor a Google és a Facebook már most többet tud rólunk, mint az adatokhoz való hozzáférésre csak egyes ügyeknél felhatalmazást kapó állam valaha is fog.

Itt is jön a mesterséges intelligencia

Az adatoknak az ügyfél hozzájárulása nélküli kiadásáról szóló paragrafusban például a nem túl kirívó esetek (bírósági ügyek, büntetőeljárások, nemzetbiztonság és terrorelhárítás) mellett az is kiderült, hogy a természetes személyek adatait a regisztrációjuk megszüntetése után öt évvel zárolják, ám ezt követően azokat legalább tíz, legfeljebb ötven évig is kezelheti még az ügyfél-regisztrációs szerv, bár kizárólag az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme érdekében.

A törvényjavaslat szerint az együttműködő szervek a folyamatban lévő ügyek elintézéséhez vagy feladatuk ellátásához másodlagos forrásból is beszerezhetnek általuk kezelhető adatokat, ha elsődleges forrásból azok nem állnak rendelkezésre, sőt, ha ez aránytalanul sokáig tartana vagy sokba kerülne, akkor külön engedéllyel más forrást is igénybe vehet. A törvényjavaslat az uniós eIDAS elektronikus aláírásról szóló rendelet által szabályozott, az NMHH bizalmi felügyelete által ellenőrzött, minősített bizalmi szolgáltatókról is ír (ilyen például a Magyar Telekom),

náluk évente legalább egyszer lesz átfogó ellenőrzés, és akár 20 milliós bírságot is ki lehet szabni jogsértés esetén.

Nem túl meglepő, ám mégis fontos fejlemény, hogy a törvényjavaslat szerint a támogató szolgáltatásoknál lehet majd használni a Digitális Magyarország Ügynökség tavaly decemberi összefoglalójában és a kormánnyal több területen is együtt dolgozó magyar Microsoft ügyvezető igazgatójával készített interjúnkban is feltűnt, mesterséges intelligencián alapú technológiát. A szabályozás kérdése is felmerül, bizonyos esetekben ezt a technológiát törvénnyel vagy rendelettel lehet korlátozni. Azt viszont nem tudni, hogy ez pontosan milyen megoldásokat jelent.

Az is kiderült, hogy Magyarországon életvitelszerűen tartózkodó külföldiek is kérhetik a felvételüket a digitális állampolgársági rendszerbe, de a korábban közölteknek megfelelően amúgy a magyaroknak sem lesz kötelező a használata. Ha valaki nem szeretné a digitális állampolgárságot, inaktiválhatja majd a profilját, a szöveg alapján azonban ebben az esetben kizárólag személyesen intézheti majd az ügyeit. A javaslat nem titkolt távlati célja a teljes elektronizálás, de átmeneti megoldásként, az emberi ügyintézők helyett bejönnek majd a kormányablakokban elérhető ügyintéző kioszkok is.

Egy gombnyomásos ügyintézés és a papír halála

A törvényjavaslat azt a problémát is orvosolná, hogy bár az állam elvi szinten már most sem kérhet be senkitől olyan adatot, ami a rendelkezésére áll, ez a gyakorlatban korlátozottan érvényesül. A szöveg szerint az állampolgárok joggal várhatják el, hogy ne az ő kötelezettségük legyen a dokumentumok benyújtása, ezért alapvető követelményként rögzíti, hogy a felhasználó nem kötelezhető a digitális térben már rendelkezésre álló adat ismételt megadására. A digitalizálódással a javaslat szerint a papíralapú dokumentumok problémája is megoldódhat, ezentúl csak kivételes esetben lehetne így kiállítani bármit.

A részletes indoklásban emellett hosszasan írnak a már korábban is emlegetett életeseményeken alapuló ügyintézésről, melynek lényege, hogy az emberek életük során nem hatóságokkal és ügyekkel, hanem különböző élethelyzetekkel találkoznak, például születés, házasság, munkavállalás, nyugdíjazás vagy egészségügyi problémák. Jelenleg ezek elintézéséhez több különféle hatóság és szolgáltatás között kell navigálni, de a javaslat szerint a törvény életbe lépése után egyetlen lépéssel el lehet majd indítani egy olyan ügyintézési folyamatot is, amely több szervezetet érint.

Röviden tehát arról van szó, hogy a jelenlegi keszekusza, rengeteg egymástól merőben eltérő felületet és hatóságot felölelő ügyintézés helyett az ember egy gombnyomással elindíthasson minden szükséges folyamatot, ha például születik egy gyereke. Ahogy az már korábban kiderült, első körben a születés és az autóátírás lesz majd ebben a rendszerben elérhető, és ahelyett, hogy az embernek nyolcféle okmányt és igazolást kellene beszereznie hozzájuk, elméletileg a szükséges adatokkal és dokumentumokkal a fentiek alapján is rendelkező állam fogja lezongorázni az összes lépést.

A tervezet szerint minden életeseményhez rendelnek majd egy külön felhatalmazásokkal rendelkező szolgáltatót, de az nem derült ki, hogy ezek már létező szervezetek lesznek, vagy majd később hozzák létre őket. Ahogy azt már tudni lehetett, az életesemények mellett továbbra is megmarad majd az e-Papír szolgáltatás, de az továbbra sem derült ki, hogy itt mit kell érteni az amúgy a javaslatban is belengetett, teljes körű megújulás alatt.

A törvény a tervek szerint 2024. június 1-jével lép hatályba, a digitális állampolgárságot összefogó alkalmazás, valamint a digitális személyiadat-tárca, a hozzájárulás alapú adatszolgáltatás, az eAláírás és az eAzonosítás pedig legkésőbb szeptember 1-jén indulhat majd el. Az ePostára, az eFizetésre és az eDokumentumkezelésre viszont további bő egy évet kell majd várni. Rogán egyébként korábban azt mondta, az alkalmazás tesztelése áprilisban fog kezdődni, és első körben 400 ezer felhasználóra számítanak, de ennek fényében az nem egyértelmű, hogy ez a tesztidőszak mindenkinek nyilvános lesz-e.