Nemcsak az igazságügyi miniszternek kellene hozzáférnie az ügyészségi határozatokhoz, hanem mindenkinek
2024. április 5. – 16:51
Az igazságügyi miniszter hozzáférést kaphat a bírósági és ügyészségi határozatokhoz, ha az Országgyűlés fideszes kétharmada elfogadja azt az igazságügyi salátatörvény-javaslatot, amit kedd este nyújtott be a kormány.
A 75 oldalas tervezetben 28 igazságügyi törvény módosítása szerepel. Köztük van az a javaslat is, amely alapján a legfőbb ügyész az igazságügyi miniszter rendelkezésére bocsáthatja az anonimizált ügyészégi határozatokat „a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából”.
A nyilvánosságban többen rögtön úgy értelmezték, hogy a kormány ezzel a lépéssel reagál arra a hangfelvételre, amit Magyar Péter múlt kedden tett közzé. A titokban rögzített felvételen a volt igazságügyi miniszter, Varga Judit arról beszélt a férjének, hogy Rogán Antalék kihúzatták magukat a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból, Schadlt pedig azért nem lehetett már megmenteni, mert Polt Péter legfőbb ügyész „nem ura a helyzetnek” az ügyészségen, és túl sok bizonyíték gyűlt össze. A tervezet szövegét valójában már hetekkel korábban, március 14-én feltették társadalmi egyeztetésre a kormány honlapjára, és kedden jó pár másik salátatörvénnyel egy időben nyújtották be.
A javaslat szerint azért lenne jó, ha az igazságügyi miniszter megkaphatná az eddig zártan kezelt ügyészségi határozatokat, mert az segítené a jogalkotásban. Ambrus István, az ELTE-ÁJK Büntetőjogi Tanszékének egyetemi docense szerint azonban nehezen látható, hogy miként használnák az ügyészségi döntéseket a jogalkotásban. Ennél sokkal súlyosabb probléma azonban, hogy ha a parlament megszavazza a javaslatot, akkor
sérülhet az ügyészség és a végrehajtó hatalom, azaz kormány szétválasztása.
A büntetőjogász arról beszélt a Telexnek, hogy a jelenlegi jogszabályok szerint az igazságügyi miniszternek vagy bármely más kormánytagnak semmilyen jogköre vagy lehetősége nincs arra, hogy beavatkozzon az ügyészség munkájába. Ez azt jelenti, hogy a kormány tagjai nem kaphatják meg a nyomozati dokumentumokat, és javaslatot sem tehetnek az ügyészségnek arra, hogy módosítsák az iratokat. Az ügyészség ugyanis itthon nem a kormány alá tartozik, a legfőbb ügyészt az Országgyűlés választja, és az ügyészeknek csak ő adhat utasítást.
Ambrus szerint azzal nincs probléma, ha az ügyészségi határozatokat kiadják, ám ő a teljes transzparenciát látná jó megoldásnak.
„Nemcsak az igazságügyi miniszternek kellene hozzáférnie az ügyészségi határozatokhoz, hanem mindenkinek. Ahogy a bírósági ítéletek is nyilvánosak, az ügyészségi határozatokat is közzé kellene tenni anonim formában az interneten.”
A büntetőjogász szerint az ügyészségbe vetett bizalmat is növelné, ha bárki nyomon tudná követni, hogy egy-egy ügyben miért szüntették meg például a nyomozást, és miért nem emelnek vádat. Az elmúlt években jó pár, a kormányhoz vagy miniszterelnök köréhez tartozó ismert ügyben is hiába tett valaki feljelentést, nem lett jogi következménye, sőt még a bíróságig sem jutott el az eljárás.
„A nyilvánosság presszió lenne az ügyészségnek is, ha mindenki számára nyilvános lenne a büntetőeljárás megszüntetésének jogalapja” – tette hozzá Ambrus. Az ügyészségnél bevett gyakorlat, hogy csak azokban az ügyekben emelnek vádat, amelyek biztosan megállnak a bíróságon, ami a büntetőeljárási törvény szabályai alapján helyes megoldás. Azt azonban senki nem látja, hogy egyes ügyekben milyen indokokkal zárják le a nyomozást.
„Ha ez a rendelkezés hatályba lép, a jövőben semmi esély nem lesz arra, hogy a kormányhoz közel álló személyek bármiért is büntetőjogi felelősséget viseljenek!” – reagált a törvényjavaslatra Vona Gábor pártja, a Második Reformkor. Ha ez a rendelkezés a Schadl–Völner-ügy nyomozati szakasza idején hatályos lett volna, a párt szerint „nem lett volna szükség Rogán Antal embereinek törvénytelen beavatkozására, hiszen a kormány tagjai betekintést nyerhettek volna a folyamatban lévő ügy bármely iratába, és a végrehajtói kar elnöke, illetve az igazságügyi miniszter helyettese még időben megsemmisíthette volna a rájuk vonatkozó terhelő bizonyítékokat, vagy elhagyhatta volna az országot”.
„Sajátos módja ez a Magyar Péter hangfelvétele nyomán kialakult bizalmi válság »kezelésének«. Ahelyett, hogy egy független, átlátható és mindenre kiterjedő vizsgálatot indítana a hangfelvételen elhangzó súlyos állítások tisztázására, újabb politikai korbácsot készít elő az ügyészek megregulázására” – reagált a javaslatra Fekete-Győr András, a Momentum országgyűlési képviselője. A törvénymódosítás célja szerinte az, hogy többé véletlenül se fordulhasson elő olyan, mint a Schadl–Völner-ügyben, amikor Varga Judit szerint Polt Péter nem volt ura a helyzetnek.
A Momentum elutasít „minden olyan kísérletet, amely újabb nyomásgyakorlási eszközöket ad a maffiakormány minisztereinek kezébe”, míg a Második Reformkor azt várja a kormánytól, hogy a tervezett igazságügyi reformból húzza ki azt a rendelkezést, ami az igazságügyi miniszter kontrollját kiterjeszti a vádhatóságra, és tartózkodjon attól, hogy a vádhatóság munkáját a politikai céljainak eléréséhez bármilyen módon felhasználja.
A törvényjavaslatot már jövő kedden tárgyalja a parlament igazságügyi bizottsága.
