Hadházy Ákos megnézhette, milyen szerződést kötött a Belügyminisztérium a kínaiakkal

Hadházy Ákos betekinthetett a Kínai Népköztársasággal kötött két belügyminisztériumi együttműködési szerződésbe. Zugló független országgyűlési képviselője pénteken a Facebook-oldalán számolt be arról, hogy a Belügyminisztériumban először nem akarták neki engedni, hogy jegyzeteljen, de miután ezt káromkodva kikérte magának, végül mégis hagyták, hogy feljegyzést készítsen a megtekintett dokumentumokról.

Eszerint az egyik egyezmény a turisztikai helyszíneken történő kínai rendőri jelenlétről szól. „Ez az egyezmény korrektnek és ártalmatlannak tűnik, a kínai rendőrök csak fegyvertelenül, a magyar parancsnokság alatt és a magyarokkal járőrözve, elsősorban tolmácsként járőrözhetnek. A rendőrök kosztot, kvártélyt tőlünk kapnak, de a biztosításukat, egészségügyi ellátásukat ők fizetik. Ha valaki rendetlenül viselkedik, hazaküldhetjük” – írta Hadházy.

A második egyezmény címe a „Rendészeti Biztonsági Megállapodás”, melynek első pontja szerint „a felek törekednek az eddigi rendészeti együttműködés folytatására, megerősítésére és fejlesztésére”, többek között „a közrend és közbiztonság, a szakképzés, a terrorizmus és a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem, a közlekedésbiztonság és más területeken”.

A második egyezményben az is szerepel, hogy a felek együttműködnek a legjobb gyakorlatok cseréjében, a tapasztalatok megosztásában, közös projektekben és programokban, munkalátogatások, képzések, közös események (pl. konferenciák) szervezésében, szakértők és vezető beosztású szakértők cseréjében, és „az együttműködés bármelyik fél által javasolt egyéb formái révén”.

Továbbá megerősítik az együttműködést az „Egy övezet, egy út” építési övezetek biztonsága védelmében, a tengerentúli érdekek védelme érdekében, és a magyar és kínai vállalatok, projektek és alkalmazottak biztonságának garantálása érdekében.

A dokumentum nyolcadik pontja szerint „az egyezmény nem minősül nemzetközi szerződésnek”, ezért nem keletkeztet a nemzetközi jog alapján fennálló jogosultságokat és kötelezettségeket.

Ahogy arról korábban a Telexen írtunk, a rendőrség munkáját ismerők szerint lehet gyakorlati haszna egy ilyen magyar–kínai együttműködésnek, amelyre számos nemzetközi példát találni, ugyanakkor vannak arra utaló jelek is, hogy mindez a kínai befolyás növelésének és a kínai közösségek közvetlen pekingi ellenőrzésének eszköze is lehet.

Budapesten is volt kínai rendőrőrsnek látszó hely

A kínaiakkal közös járőrözések egyik európai előfutára Olaszország volt. Már 2015-ben megállapodást kötöttek, amelynek alapján 2019-ig érkeztek is kínai rendőrök. A világjárvány ezt megakasztotta, 2022-ben pedig az olasz kormány jelezte, nem is kívánja felújítani a gyakorlatot. Róma nem azért lépett vissza a megállapodástól, mert a nyelvi nehézségeket áthidaló járőrözés önmagában aggályos lett volna, hanem azért, mert kiderült, hogy Olaszországban is megjelenhettek nem hivatalos kínai rendőrőrsök.

A jelenségre a spanyol központú Safeguard Defenders jogvédő csoport hívta fel a figyelmet, amely Európa-szerte több mint száz hasonló objektumot talált. Számoltak be ilyenekről Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, de Nigériában is. És minden jel arra utal, hogy Budapesten is volt hasonló nem hivatalos kínai rendőrőrs.

Peking szerint szó sincs arról, hogy ezek rendőrőrsök lennének, szerintük csupán a helyiek által önkéntes munkából fenntartott központok, amelyek segítik az ott élő kínaiak adminisztrációs ügyeit. A Safeguard Defender szerint azonban valójában Kína így akarja közvetlen felügyelet alatt tartani a kínai kolóniákat, a rendőrőrsökön keresztül akár haza is kényszeríthetik állampolgáraikat – például egy otthon élő rokont nyomás alá helyezve –, anélkül hogy ezt az adott ország hatóságai, jogvédő szervei látnák.

A „kínai rendőrőrsök” az aggodalmak szerint ideológiai rendőrségként, a kommunista állam meghosszabbított karjaként tevékenykedő illegális szervek. Arra szolgálnak, hogy a kínai állam saját területén kívül könnyebben hajtson végre olyan akciókat, amelyek súlyosan sérthetik az emberi jogokat és a jogállamiságot.