A budapesti kínai közösséget is elérhetik a kommunista állam rendőrségi csápjai

Egy Magyarországon élő kínai házaspárnak 2019-ben iratokat kellett megújítania. Ehhez viszont nem nagyon akartak volna visszautazni Kínába, meg akarták spórolni a pénzt és az időt is. Ekkor találtak rá Csingtien (Qingtian) megye tengerentúli rendőrségi szolgáltató központjára itt, Budapesten, ahol előbb „melegen fogadták őket”, majd felvették a kapcsolatot az anyaországgal, és a probléma pikk-pakk megoldódott. Erről írt legalábbis akkoriban – egy eléggé propagandaszagú bejegyzésben – egy kínai portál.

Az oldal szerint ezt a bizonyos szolgáltató központot, vagyis „közjóléti szervezetet” 2018-ban hozták létre Józsefvárosban, és ingyenesen nyújt segítséget a Magyarországon élő csingtieni származású embereknek elintézni a különféle papírügyeket, mondjuk megújítani a jogosítványt vagy a személyit.

Ez papíron jól hangzik, hiszen a Magyarországon élő kínai közösség nem kicsi, több tízezren laknak csak Budapesten. Ráadásul nem csak Magyarországon vannak ilyen központok: a spanyol Safeguard Defenders jogvédő szervezet szerint húsz másik országban is létrehoztak ilyeneket, összesen ötvennégyet. Van belőle például Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban, Kanadában, New Yorkban, Angliában vagy épp Nigériában is.

A szervezet gyanúja szerint viszont ezek a központok inkább csak a felszínen intézik az adminisztratív ügyeket, a nagykövetségekhez például nincs közük, az irodák közvetlenül a megyei biztonsági erőkhöz kapcsolódnak. Szerintük valójában pedig inkább információkat gyűjtenek, és „meggyőzési műveletekkel”, vagyis zsarolással kényszerítik vissza Kínába azokat, akik kritikusak a Kínai Kommunista Párttal és a rezsimmel szemben – erről bővebben később. Ugyanakkor már a jelentéssel szemben is megjelentek fenntartások.

A már említett 2019-es kínai bejegyzés maga is elismerte, hogy a budapesti szolgáltató központot a Csingtien Megyei Közbiztonsági Hivatal vezeti, ami „kínai belföldi rendőrségi kapcsolattartó központok és tengerentúli szolgáltató központok felállítása formájában szolgáltatásokat nyújt a helyszínen a tengerentúli kínaiaknak, és távolról intézi a tengerentúli kínaiakkal kapcsolatos konfliktusokat”. Tehát valamiféle rendőrségi kapcsolatot már ez a kínai oldal is emlegetett.

A táblák hirtelen eltűntek

A józsefvárosi kínai piac egyik oldalában, a Golgota úton áll egy kétemeletes sárga épület. A vakolat már potyog, az alsó ablakai pókhálósak, az ajtaja pedig zárva. A kínai oldal még képet is közölt róla, miszerint itt működik (vagy működött) Csingtien megye tengerentúli rendőrségi szolgáltató központja.

Ezt pedig egy kék tábla jól láthatóan jelezte is a bejárat felett és az ablakban – egészen pár nappal ezelőttig, amíg Tompos Márton, a Momentum országgyűlési képviselője nem kezdett el posztolni a helyről.

A kék tábláknak ezután hirtelen lába kelt, ma már csak a helyük látszódik. Csak a piros szöveg maradt meg, amin ez áll: Magyarországon élő csingtieniek egyesülete. A Google-térkép tavaszi képén viszont még jól látható az összes felirat:

Nem volt nagy mozgás a helyszínen, amikor körbejártuk az épületet, és bár az egyik ablakból egy fej érdeklődve kikukucskált ránk, le már nem jött hozzánk. Két héttel ezelőtt a momentumos képviselő kínai rendőrőrsöt keresett a helyszínen, neki erre azt mondták, „ebben az épületben biztos nincs ilyen, nem is hallottam róla”, de van cukrászda vagy pékség. Igaz, a spanyol jogvédő szervezet jelentése sem rendőrőrsökről írt, és a helyszíneken lévő – már eltűnt – feliratok sem azt jelentették. A józsefvárosi rendőrségnek pedig nincs információja erről a szolgáltató központról, ezt állították a napokban a helyi momentumos képviselőnek, Könczöl Dávidnak.

Alig pár megállónyira a józsefvárosi piactól, már Kőbányán, a fákkal övezett csendes Cserkesz utcában áll egy épület, amire több helyen bádog trapézlemezeket raktak, az utcára néző ablakát betörték, de helyét belülről téglával befalazták. A magas bádogkapu mögött egy kis udvar és egy emeletes épület is van, az már jobb állapotban az utcafrontinál. Az ingatlant két kamera is őrzi. A jogvédő szervezet jelentése szerint itt, pontosan ezen az ingatlanon működik a kínaiak másik magyarországi rendőrségi szolgáltató központja, ami már Fucsien tartomány legnagyobb városához, Fucsouhoz tartozik.

Ide is becsengettünk, de senki nem reagált, az egyik szomszédban dolgozó férfi pedig azt mondta, ő sosem látott errefelé mozgást.

A csengőre ugyanakkor két cégnevet írtak fel, amiket kínai nevekre jegyeztek be. Mindkettőt 2014-ben hozták létre élelmiszer-kereskedésre, de az egyik ma már kényszertörlés alatt áll. A még ma is működő másik cégnek tavaly több mint tízmillió forintos árbevétele volt.

Arról, hogy létezik Budapesten ez a fucsoui tengerentúli rendőrségi szolgáltató központ, egy nyilvánosan elérhető YouTube-videót is találni: ezen egy kék tábla előtt, kínai és angol felirat alatt emberek épp adminisztratív dolgaikat intézik, néha pedig kiszólnak a kamerába.

A videót valamikor a cikk megjelenése után törölték, de egy képkockát még előtte lementettünk róla:

A kőbányai rendőrség a kerületi momentumos képviselőnek, Stemler Diánának minderről azt írta, „a kínai rendőrséggel nincs hivatalos kapcsolatunk, hivatalos megkeresés, illetve bejelentés a Kínai Népköztársaság rendőrségétől nem érkezett, nincs tudomásunk arról, hogy Kőbánya területén a kínai rendőrség bármilyen rendőrségi hatáskörrel kapcsolatos feladatot látna el”.

A jogvédő szervezet jelentéséhez képest ezekről a helyekről más véleménye van a helyi kínai közösségnek. Forrásunknak a kínai közösség néhány tagja azt állította, ezeket a központokat a kínai önkormányzatok nyitották, például arra, hogy a kínai ünnepekkor ünnepségeket szervezzenek, de a koronavírus-járvány szigorú karanténidőszaka alatt az ételszállítást is innen szervezték meg. Ezekben szerintük már itt élő, beágyazódott kínaiak dolgoznak, nem pedig frissen ideküldött emberek Kínából.

Többet viszont tőlük nem tudtunk meg, ami valamennyire érthető is: a helyi kínai közösség nagyon összetartó, összezár, és elsősorban a saját köreiben mozog, a kínai rezsim ellen pedig ritkán szólalnak fel nyíltan.

Az ügyben kérdéseket küldtünk a Belügyminisztériumnak, amely először azt válaszolta: „Magyarország területén nem működnek kínai rendőrőrsök.” Mivel a spanyol szervezet átfogó jelentése rendőrségi szolgáltató központokat – vagyis angolul „police overseas service stationöket” –, emleget, így eszerint pontosított újabb kérdéseinkre a belügy előbb azt írta, „az ebben a témakörben korábban adott válaszunkat fenntartjuk”, majd újabb levelünkre már nem válaszoltak. A kínai nagykövetség és a Külügyminisztérium nem válaszolt a kérdéseinkre.

Nem a léte titok, hanem a feladata

Az ilyen szolgáltató központokat a spanyol jogvédő szervezet, a Safeguard Defenders szerint „110 Tengerentúli Szolgáltató Állomásnak” (110 overseas service stations) nevezik – a 110 a kínai rendőrségi segélyhívó telefonszámra utal.

A jelentés alapján csak Európában legalább 36 ilyen állomás van: Hollandiában, Írországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban is vizsgálódnak már

az aggodalmak szerint ideológiai rendőrségként, a kommunista állam meghosszabbított karjaként tevékenykedő illegális szervek ügyében, de érkeztek hasonló jelentések Franciaországból, Portugáliából és Németországból is, írta az Euronews.

A holland külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy megvizsgálja a kérdéses képviseleteket. „Az bizonyos, hogy a kínai kormány nem tájékoztatott a központokról hivatalos diplomáciai úton, így ezek illegálisak” – idézte a Deutsche Welle Maxime Hovenkampot.

Írországban egy ideig nyíltan működött a kínai Fucsien tartomány központja, a 8 milliós Fucsou város rendőrségének tengerentúli képviselete. Ezt Dublinban egy tábla is jelölte, amelyet azonban azóta ott is levettek. Pedig az Irish Times szerint a fucsoui rendőrség nem is csinált titkot abból, hogy 21 országban 30 ilyen képviselete működik, és más kínai tartományi központoknak is vannak hasonló képviseleteik.

A lapnak a dublini kínai nagykövetség sem tagadta a rendőrséghez köthető központok létét, igaz, a „központ” kifejezés szerintük erős túlzás: „Fucsou város rendőrsége, pontosabban az állampolgári kapcsolatokért felelős osztálya lehetőséget akart biztosítani azoknak (a kínai állampolgároknak), akiknek lejárt a személyi igazolványuk vagy vezetői engedélyük, hogy azokat online meghosszabbíthassák. Ehhez kért (a rendőrség) önkénteseket arra, hogy biztosítsanak helyiséget irodáikban.”

A magyarázat része az is, hogy ezt a hálózatot a világjárvány tette indokolttá, mert sok kínai állampolgár ekkor ragadt külföldön, így gondjaik támadtak a lejárt irataikkal.

A koronavírus óta a hálózat is terjedt

Kétségtelen, hogy a beszámolók alapján az elmúlt két évben jelenhettek meg a rendőrségi funkciók ezekben a képviseletekben, amelyeket általában az adott ország helyi kínai diaszpórája már korábban is működtetett, főleg a kínai turistáknak segítséget nyújtva.

A gyanú szerint a kínai állam az eddig a helyi közösség által működtetett központokat a közelmúltban kezdhette másra is használni: arra, hogy a kínai diaszpórákat ideológiailag ellenőrzése alatt tartsa, és ha kell, tagjait haza is kényszerítse.

Például azzal, hogy az otthon élő rokonok vegzálásával fenyeget. Ezzel az informális eszközzel elkerülik a diplomáciai kellemetlenségeket, ha el akarják érni egy állampolgáruk kiadatását, és az emberi jogi szervezetek előtt is észrevétlenek maradhatnak.

Az, hogy fizikailag, közvetlenül is elérhetik a kínai hatóságok a külföldön élő állampolgárokat, jól kiegészíti az állampolgárok digitális megfigyelésének gyakorlatát. Az ezzel kapcsolatos nemzetközi botrány még 2020-ban robbant ki, 2,5 millió embert érintett, köztük több száz magyar állampolgárt, igaz, a nyomozást a magyar rendőrség ezzel kapcsolatban hamar megszüntette.

Szép a családod, kár lenne, ha történne velük valami

Hogy a gyakorlatban hogyan is nézhet ki a külföldön operáló kínai „rendőrőrs”, arról egy spanyolországi férfi beszámolója ad képet: az illető – akit egyébként hivatalosan környezetszennyezéssel kapcsolatos ügyben körözött Kína – bement egy ilyen irodába, ahol azt láthatta egy videón, hogy a túloldalon, Kínában egy rendőr kíséretében jelentkezik be egy családtagja, aki aztán a hazatérésről győzködi.

A kínai hatóságok maguk is elismerik, hogy a bűnüldöző szervek hatékonyan tudják hazatérésre bírni a gyanúsítottakat, jogvédő szervezetek szerint azonban ez az eszköz valójában a kínai állam gondolatrendőrségeként is szolgál, és kontroll alatt tartja a külföldi kínai közösségeket.

Ennek magyarországi jele lehetett, amikor a Fudan Egyetem létrehozása elleni tiltakozásul Ferencváros több utcát átnevezett, utalva a kínai állam jogsértéseire – ilyen például az Ujgur Mártírok útja –, mire a polgármester hamar levelet kapott a kínai diaszpóra nevében. Nem sokkal később Baranyi Krisztina azonban egy másik levelet is kapott, amelyben a névtelenséget kérő kínai férfi jelezte, hogy a diaszpóraszervezetek a kínai állam befolyása alatt állva, annak érdekeit képviselik.

New Yorkban kínai ügynököt is találtak

Észak-Amerikában is felbukkanhattak Kína illegális rendőrőrsei: Kanadában csak Torontóban három ilyen képviseletet sejtenek. Ezekkel kapcsolatban a kanadai külügy úgy nyilatkozott, amennyiben beigazolódik a gyanú a minden jogi alapot nélkülöző rendőrőrsökkel kapcsolatban, az határozott diplomáciai lépéseket követel az országtól Pekingben.

Az Egyesült Államokban republikánus képviselők fordultak a kormányzathoz a New Yorkban működő rendőri központ miatt. A levél a New York Post cikke után született, miután a riport feltárta, hogy egy manhattani kínai jótékonysági szervezet berkein belül is működik egy gyanús kínai szolgáltató központ, egyikeként egy száz egységből álló hálózatnak. A cikk tehát jóval nagyobb számú központot feltételez, mint a fentebb idézett, spanyolországi Safeguard Defense jelentése.

Eszerint a kínai állam kémkedési és a disszidensek hazakényszerítési gyakorlatának – a „Rókavadászat műveletnek” – fontos eszközei lehetnek az illegális rendőrőrsök is. A múlt héten két New York-i illetőségű kínait – egy 55 éves férfit és 34 éves lányát – vettek őrizetbe az amerikai hatóságok, azzal vádolva őket, hogy ők a Kínai Kommunista Párt illegális ügynökei, akik a kínai disszidensek ellen gyűjtenek adatokat és cserkészik be őket, hogy előbb hazakényszerítsék őket, majd utána elítéljék őket a kommunista állam eszméjétől eltérő ideológiai elhajlásukért.

Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy ezek a szolgáltató központok Magyarországon is ennyire szélsőségesen működnének – de az talán okot adhatna egy hazai vizsgálódásra is, hogy már több európai ország is úgy gondolja, ezek jelenléte aggodalomra adhat okot.