Mit tudunk a kínai rendőrökről, akik Magyarországon járőrözhetnek?

Ellentmondásos a megítélése annak a magyar–kínai megállapodásnak, amelynek alapján Magyarországon kínai rendőrök járőrözhetnének magyar kollégáikkal. A rendőrség munkáját ismerők szerint lehet gyakorlati haszna egy ilyen együttműködésnek, amelyre számos nemzetközi példát találni, ugyanakkor vannak arra utaló jelek is, hogy mindez a kínai befolyás növelésének és a kínai közösségek közvetlen pekingi ellenőrzésének eszköze is lehet.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint lényegében tolmácsokként segíthetik a kínai rendőrök a magyar rendőrök munkáját, Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője szerint viszont magyarországi megjelenésük valójában az EU ügyeibe való külföldi beavatkozás eszköze lesz.

A Belügyminisztérium úgy véli, sok más országgal már létező, átlátható együttműködésről van szó, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerint pedig az egész egyelőre ott tart, hogy elvi megállapodást kötött Pintér Sándor belügyminiszter és kínai kollégája. Ennek bizonyosan előzménye volt, hogy februárban Orbán Viktor kormányfő a Karmelitában fogadta a kínai közbiztonsági minisztert.

Az uniós intézmények is aggódnak

A kínai rendőri jelenlét az EU-ban az uniós intézmények között is témává vált. Az Európai Bizottság április közepén már kifejezte aggodalmát Kína rendőri terjeszkedésével szemben, igaz, ez nem a járőrözést lehetővé tevő államközi megállapodásokat, hanem a burkoltan megjelent kínai rendőrőrsöket érinti. Az Európai Parlament ülésén Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős biztos arról beszélt, hogy aggodalommal követik a több tagállamból érkező híreket a kínai rendőrőrsökről.

Cseh Katalin akkor emlegette fel, hogy hamarosan kínai rendőrök járőrözhetnek magyar turisztikai helyszíneken, és „ha ez nem külföldi befolyás az EU ügyeibe, nem tudom, mi az”. Kifejezetten a járőrözés kérdését csak ő hozta szóba, a többi felszólaló vagy általánosságban a rendőri együttműködésről, vagy az állítólagos rendőrőrsökről beszélt.

Még a szélsőjobboldali, a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés és a Matteo Salvini-féle Liga képviselőit is a soraiban tudó Identitás és Demokrácia vezérszónoka, Anna Bonfrisco is nagy veszélynek nevezte a létesítményeket, szankciókat követelve az érintettekkel szemben. A zöldektől Reinhard Bütikofer biztosítaná például azt, hogy több ország, köztük Magyarország lazítson a rendőri együttműködésen Kínával. A tagállami Tanács soros belga elnökségét képviselő Mathieu Michel arra emlékeztetett, hogy a hibrid fenyegetések elleni fellépést az állam- és kormányfők is egyhangúlag kimondták.

ORFK: A magyar rendőrség jogai nem csorbulnak

De mit jelenthet valójában a megállapodás, amely szerint kínai rendőrök magyar rendőrökkel együtt járőrözhetnek Magyarországon?

Az április 11-i kormányinfón Gulyás Gergely arról beszélt, hogy a megállapodás nem sérti Magyarország szuverenitását, mert annak alapján a kínai rendőrök nem viselhetnek fegyvert, és nem intézkedhetnek önállóan Magyarországon. Gulyás szerint tulajdonképpen tolmácsokként működnek közre, de jobb, ha ezt az eljárást a szaknyelvet ismerő szakmabeli végzi – ezért nem lenne elég őket civil tolmácsokkal helyettesíteni. Megjelenésüket indokolja az is, hogy Budapesten nagy a kínai kolónia, és egyre több turista is érkezik Kínából, érvelt a miniszter.

„Amennyiben az említett együttműködés keretében hazánkba kínai rendőrök érkeznek, ők kizárólag egyenruhát viselve, fegyver és kényszerítő eszköz nélkül látják majd el feladataikat

– válaszolta a Telexnek az ORFK. – Nyomozási cselekményt nem végezhetnek, önálló intézkedési jogosultságuk nem lesz. Jelenlétük a turizmus erősödése miatt lehet indokolt a fővárosban, illetve turisztikailag frekventált nagyvárosainkban, de egy-egy nagyobb üzleti beruházás okán a Kínából érkezők időszakosan megnövekedett száma miatt is előnyös lehet a távol-keleti rendőrök közreműködése. Összegezve megállapítható, hogy a magyar rendőrség jogai és felelőssége a nemzetközi együttműködések következtében nem csorbulnak. Az érintettek – legyenek azok itt élők vagy külföldiek – minden körülmények között a magyar jogszabályok alapján eljáró magyar hatóságok ügyfelei. E szabály mind az eljárási, mind az anyagi jog tekintetében feltétlen.”

Hasonló együttműködésre számos nemzetközi példa van, akár rendezvényekhez kötve is. A Sziget Fesztiválra „a korábbi években angol, holland, német és francia rendőrök segítették a magyar egyenruhások munkáját, de a Forma-1 Magyar Nagydíjra is több mint 10 éve rendszeresen érkeznek külföldi – horvát, szlovák, román, osztrák, lengyel – rendőrök” – írta az ORFK. Emellett Magyarországon „a nemzetközi vonatokon teljesítenek szolgálatot német és osztrák, a közutakon
román és szlovák járőrök is, de török egyenruhásokkal is lehet találkozni a nagy forgalmú határátkelőkön”. Azt írták, hogy közreműködésük kapcsán eddig nem érkezett panasz.

Ugyanígy magyar rendőrök is megjelennek a magyar turisták által látogatott helyeken külföldön: „Hosszú évek óta delegálunk magyar járőröket a nyári szezonban Horvátországba a tengerpartra.” Azt is fontosnak tartották kiemelni, hogy a csíksomlyói búcsú zarándokai is találkozhattak magyar rendőrökkel.

Szerintük ezt az együttműködési gyakorlatot teszi lehetővé a Kínával kötött megállapodás is.

„Ez tisztán rendészeti kérdés, nincs szó arról, hogy bárki érzékeny, nemzetbiztonsági szempontból fontos adatokhoz férne ezzel hozzá”

– mondta egy rendőrségi forrásunk, aki saját szakmai tapasztalata alapján, nyomozóként is hasznosnak látta az ilyen nemzetközi együttműködést, amikor Magyarországon segítették külföldiek a munkát.

Szerbiában térfigyelők telepítése is az együttműködés része volt

Kínának Szerbiával is van hasonló megállapodása, amelynek alapján már tavaly szeptemberben kilenc kínai rendőr érkezett az országba, ahol október végéig 20 szerb rendőrrel közösen járőröztek Belgrádban, Újvidéken és Szendrőn – a kínai és szerb hivatalos nyilatkozatok alapján ott is a kínai turistákra fókuszálva.

A szerb belügyminisztérium képviseletében Željko Brkić arról beszélt, hogy a közös járőrözés egy újabb lépés a két ország kapcsolatának megerősítésében, jelezve, hogy Szerbia megbízható partnere Kínának. Kérdés, hová erősödhet ezen a vonalon a két ország kapcsolata, így az is, milyen mintát követhet azoknál az országoknál, amelyek hasonló megállapodást kötöttek.

Szerbiában a kapcsolat már a járőrözés előtt is szoros volt: 2019-től indult meg kínai Huawei arcfelismerő képességgel bíró térfigyelő kamerák telepítése Belgrádban – erről a 444.hu írt részletesen. Hivatalosan az arcfelismerő funkciót nem használják, ehhez képest már az első évben felmerült, hogy a hatóságok ezt bevetve szabtak ki bírságokat egy úttorlaszokkal megerősített tiltakozás résztvevőivel szemben.

Szerbia más városaiban annak a Dahua nevű kínai cégnek a megfigyelőrendszereit telepítették, amely 2019 óta szerepel az Egyesült Államok szankciós listáján. Az amerikai gyanú szerint ugyanis a Dahua fejlesztette ki azt a szoftvert, amelynek segítségével a kínai kormány megfigyeli az ujgur kisebbséget a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen. A kisebbség sok tagját átnevelőtáborokba is záratták, ha úgy találták, hogy nem elég lojálisak a Kínai Kommunista Párt által vezetett államhoz.

Szakmai segítség vagy kínai faló?

A kínaiakkal közös járőrözések egyik európai előfutára azonban Olaszország volt. Már 2015-ben megállapodást kötöttek, amelynek alapján 2019-ig érkeztek is kínai rendőrök. A világjárvány ezt megakasztotta, 2022-ben pedig az olasz kormány jelezte, nem is kívánja felújítani a gyakorlatot. Beszédes, hogy a szerbiai megállapodás megkötésekor a kínai fél az olasz gyakorlatra is hivatkozott, noha az már legalább egy éve nem volt érvényes.

Róma nem azért lépett vissza a megállapodástól, mert a nyelvi nehézségeket áthidaló járőrözés önmagában aggályos lett volna, hanem azért, mert kiderült, hogy Olaszországban is megjelenhettek nem hivatalos kínai rendőrőrsök. A jelenségre a spanyol központú Safeguard Defenders jogvédő csoport hívta fel a figyelmet, amely Európa-szerte több mint száz hasonló objektumot talált. Számoltak be ilyenekről Csehországban, Franciaországban, Spanyolországban, Kanadában, az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, de Nigériában is.

Peking szerint szó sincs arról, hogy ezek rendőrőrsök lennének, szerintük csupán a helyiek által önkéntes munkából fenntartott központok, amelyek segítik az ott élő kínaiak adminisztrációs ügyeit. A Safeguard Defender szerint azonban valójában Kína így akarja közvetlen felügyelet alatt tartani a kínai kolóniákat, a rendőrőrsökön keresztül akár haza is kényszeríthetik állampolgáraikat – például egy otthon élő rokont nyomás alá helyezve –, anélkül hogy ezt az adott ország hatóságai, jogvédő szervei látnák.

A „kínai rendőrőrsök” az aggodalmak szerint ideológiai rendőrségként, a kommunista állam meghosszabbított karjaként tevékenykedő illegális szervek, amelyek létéről érkeztek jelentések Portugáliából és Németországból is, írta még 2022-ben az Euronews.

Korábban az Egyesült Államokban, Kanadában, Hollandiában és Németországban is vizsgálat indult. Az Európai Parlamentben az európai életmódért felelős biztos is beszélt arról, hogy ezek a nem hivatalos kínai pontok arra szolgálnak, hogy a kínai állam saját területén kívül könnyebben hajtson végre olyan akciókat, amelyek súlyosan sérthetik az emberi jogokat és a jogállamiságot.

Budapesten is volt kínai rendőrőrsnek látszó hely

Minden jel arra utal, hogy Budapesten is volt hasonló nem hivatalos kínai rendőrőrs. Ez kínai beszámolók szerint Csingtien (Qingtian) megye tengerentúli rendőrségi szolgáltató központja volt, amely 2018 óta működött Józsefvárosban, feladata szerint arra szolgált, hogy a Magyarországon élő csingtieni származású embereknek elintézze a különféle papírügyeket, közreműködjön például a jogosítvány vagy személyi igazolvány megújításában.

Egy 2019-es kínai bejegyzés maga is elismerte, hogy a budapesti szolgáltató központot a Csingtien Megyei Közbiztonsági Hivatal vezeti, ami „kínai belföldi rendőrségi kapcsolattartó központok és tengerentúli szolgáltató központok felállítása formájában szolgáltatásokat nyújt a helyszínen a tengerentúli kínaiaknak, és távolról intézi a tengerentúli kínaiakkal kapcsolatos konfliktusokat”. Tehát valamiféle rendőrségi kapcsolatot már ez a kínai oldal is emlegetett – gyengítve ezzel Peking érveit, amely szerint ezt kizárólag az adott országban élő kínai közösség tagjai önkéntes munkával tartják fenn.

A Safeguard Defenders jelentése szerint Budapesten a józsefvárosin túl Kőbányán is működött egy hasonló központ, ez már Fucsien tartomány legnagyobb városához, Fucsouhoz tartozott. Bizonyos, hogy a józsefvárosi épületen volt egy erről szóló kínai felirat is, a tábla azután tűnt el, hogy a momentumos Tompos Márton posztolt egy erről szóló fényképet.

Arról, hogy létezik Budapesten ez a fucsoui tengerentúli rendőrségi szolgáltató központ, egy nyilvánosan elérhető YouTube-videó is volt: ezen egy kék tábla előtt, kínai és angol felirat alatt emberek épp adminisztratív dolgaikat intézték, néha pedig kiszóltak a kamerába. De ez is eltűnt, miután szélesebb körben ismertté vált a központ létezése, így már csak egy lementett kép őrzi a nyomát:

Magyarországon nem indult vizsgálat a kínai szolgáltató központokkal szemben, a Belügyminisztérium korábbi érvelése szerint azért, mert az ország területén nem működnek kínai rendőrőrsök.