Részleteiben is kezd kirajzolódni Magyar Péterék politikája

Alig két hónapja, hogy Magyar Péter kicsekkolt a NER-ből és felforgatta a magyar belpolitikai helyzetet, már szervezett két, rengeteg embert megmozgató tüntetést, hangfelvételt hozott nyilvánosságra, bejelentette pártalapítását és azt, hogy indulnak az EP-választáson is. Magyar a rövid idő alatt konkrét programot még nem hirdetett, de beszédeiből és felszólalásaiból kezd kirajzolódni, hogy milyen irányt képviselhetnek majd egyes szakpolitikai kérdésekben: önálló oktatási és egészségügyi minisztérium, a Fideszétől eltérő, de az EU-s viszony szempontjából kicsit mégis hasonló külpolitika. Összegyűjtöttük, mit tudunk eddig Magyarék konkrét politikai ajánlatáról.

Az elmúlt hetek interjúiban és felszólalásaiban azt Magyar Péter már többször elmondta, hogy „egy középen álló, ideológiáktól mentes, nemzeti minimumra törekvő pártot” szeretnének. A Guardiannak is egy centrista mozgalomról beszélt. Ahogy azt is egyértelműen kijelentette, hogy nem kívánnak a jelenlegi ellenzékkel együttműködni, mivel „nekik volt már 14 évük, hogy alternatívát kínáljanak”.

Politikájukról általánosságban kifejtette, hogy a neki és jövendőbeli pártjának a korrupció és a propaganda a fő ellenségeik. Március 15-én azt ígérte, hogy „együtt, jókedvűen, egymást meghallgatva, egymásban bízva, tégláról téglára építünk egy új hazát, egy modern európai országot, ahol jó élni, jó gyereket nevelni”. Ez pedig egy olyan haza lesz, amire büszkék lehetnek. Szerinte ki kell mondani, hogy semmi sem mehet úgy tovább, mint az utóbbi harminc évben: morális, politikai, gazdasági válság van Magyarországon. Az általánosságok mellett azonban már a konkrét elképzeléseikről is beszélt.

A külpolitika és Magyarország EU-hoz való viszonya az egyik kérdés, amivel Magyar kiemelten sokat foglalkozott. Ez azért sem lehet véletlen, mivel el szeretnének indulni a június 9-ei európai parlamenti választáson. Az EU-s kapcsolatok az a pont, ahol a legtöbb átfedést találni a jelenlegi kormány és Magyar között. Ezt egyébként ő sem tagadta: „elmondhatom, hogy egy kicsit közelebb állok a Fidesz álláspontjához, mint az ellenzékéhez, de az biztos, hogy a klub tagjai vagyunk, és a klub tagjaként kell viselkednünk” – fogalmazott. A politikus, aki EU-s diplomataként is dolgozott, korábban arról beszélt, hogy az EU kettős mércét alkalmaz a közép-európai országokkal szemben. Kritizálta például a Sargentini-jelentést, azt pedig „politikai bunkósbotnak” nevezte, hogy a EU jogállamisági aggályok miatt uniós forrásokat tart vissza. A jogállamisági vitákat viszont a mihamarabb lezárnák, és hazahoznák a „Fidesz korrupciós ügye miatt visszatartott uniós forrásokat” is.

Egy ATV-nek adott interjúból kiderült, hogy ha lenne EP-képviselőjük a június 9-ei választáson, abba az Európai Néppártba ülne be, ahonnan a Fideszt kizárták. A Fidesszel szemben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét sem utasítja el, szerinte a politikus ügyesen lavíroz a felek között. Egy erős tagállamokra épülő uniót szeretne: „ne legyen az, hogy a nagyobbak elnyomják a kicsiket, azokat, akik húsz éve csatlakoztak az EU-hoz”. Eltér az álláspontja a kormányétól az Európai Ügyészséggel kapcsolatban is: míg a Fidesz kizárja a csatlakozást, addig Magyar ezt is a korrupció ellen hirdetett zéró tolerancia egyik fontos elemének tartja. Szerinte egy „európai klubnak vagyunk a tagjai”, így az nem feltétlen jó, hogy Türkmenisztánba és Kazahsztánba jár a magyar diplomácia, de Paks II.-t például nem tartja túl nagy keleti kitettségnek.

Szintén külpolitikai kérdés a szomszédban zajló, orosz–ukrán háborúról alkotott álláspontja. Erről március 15-ei beszédében azt mondta, hogy egyértelműnek gondolja, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, miközben segíteni kell a menekülteket. „Ki kell ugyanakkor azt is mondani, hogy ebben a háborúban Oroszország az agresszor. Jogos Ukrajna területvédő harca, de nem nézhetjük el nekik a magyar kisebbségek jogainak korlátozását sem” – mondta korábban. Magyar nem rég arról írt, hogy aggódik a kárpátaljai magyarságért, minden diplomáciai erőfeszítést támogat, ami életük megóvását, vagy kisebbségi jogaik visszaszerzését segíti. Megismételte viszont, hogy a háborút Putyin kezdte és ő is tudja befejezni. Az ország NATO-tagsága „biztonságunk szempontjából kiemelt fontossággal bír”.

Az oktatásról több konkrétumot is megfogalmazott: legutóbbi tüntetésén megígérte, hogy az első napon feloszlatják a Kliket, és „visszaveszik” az iskolákat. Ezzel céljuk, hogy a fenntartó „ne egy gigászi bürokratikus szörny legyen”. Ígéretet tett az önálló oktatási, kulturális és esélyegyenlőségi minisztérium létrehozására is. A tanárok terheit csökkentené és szabad tankönyvválasztást biztosítana. Problémának tartja a pedagógusok alacsony fizetését, és azt, hogy Magyarországon elavult módszerek szerint oktatnak, miközben a hátrányos helyzetű gyerekeknek esélyük sincs a kitörésre. Márciusban meghirdetett 12 pontja között szerepel, hogy visszaállítják az oktatás szabadságát és a tanárok megbecsültségét is: „Követeljük a teljes oktatási rendszer reformját, a szakszervezetek bevonását és az érintettek meghallgatását” – fogalmazott ebben a témában.

Az egészségügyről március 15-ei bejelentése előtt mindössze annyit mondott Magyar, hogy fontosnak tartja, ideértve a gyógyíthatatlan ALS betegségben szenvedő Karsai Dániel ügyét is. 12 pontjában már első helyen szerepelt a témakör: „Az egészségügy rendbetétele, az ehhez szükséges plusz források azonnali biztosítása”. Az április 6-ai megmozduláson az „orvosbárók” leváltásának sürgősségéről beszélt. „Alulfizetett ápolók, túlterhelt orvosok, hosszú várólisták, a fiatal, jól képzett orvosok külföldre távozása, sok helyen középkori ispotályhoz hasonló állapotok uralkodnak” – mondta. Kulturális és oktatási minisztérium mellé, önálló egészségügyi és szociális minisztériumot is ígért.

Több másik szakpolitikai kérdésről érintőlegesen, de kifejtette már álláspontját, ilyen például a környezetvédelem: szót emelt annak teljes leépítése ellen, szerinte elfogadhatatlan, hogy még megfelelő tájékoztatást sem kapnak a lakók a Magyarországra települő akkumulátorgyárakról. Áprilisi tüntetésen szóba került a romák helyzete is, akiknek Magyar szerint szerint befogadó környezetre van szükségük. Azt ígérte, hogy integrálni fogják a romák „őserejét”, és valódi felemelkedésre adnak esélyt. Azt elfogadhatatlannak tartja, hogy a társadalmi státusztól függ a gyerekek boldogulása.

Szociálpolitikai és gazdasági szempontból „az új politikai erő” úgy segítené a családokat és a fiatalokat, hogy „grandiózus” bérlakásprogramot indít. „Az elesett, perifériára szorult társadalmi csoportok megsegítése, felzárkóztatása és a beteg gyermekeiket egyedül nevelő családok támogatása.” A legszegényebbekre is koncentrálnának, szorosan együttműködve azokkal a civilekkel és szakemberekkel, akik „naponta vért izzadnak a nyomor szélén”. A magyar kis- és közepes vállalkozások, és magyar gazdák védelmét és támogatását helyeznék előtérbe. Optimalizálnák a szülés körülményeit is, hogy ne „őszes, nyugdíjaskorú, pocakos férfiak döntsenek, semmibe véve a szülő nők döntéseit”, emellett a szülő nők munkaerőpiacra való könnyebb visszatérését is támogatnák.

A további ígéretek és programpontok közé tartozik, hogy az Országgyűlés első napján, egy új kormány működésének első napján az „összes kétharmaddal bebetonozott köztisztviselőt” leváltanák. Korábban ide sorolta a köztársasági elnököt, a legfőbb ügyészt, az Alkotmánybíróságot, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt és az Állami Számvevőszéket is. Támogatnák azt is, hogy egy miniszterelnök két ciklusnál, azaz nyolc évnél tovább ne vezethesse az országot. Orbán Viktor az ötödik, 2010 óta sorozatban a negyedik miniszterelnöki ciklusát tölti, az idei a 18. éve kormányfőként.

A sajtószabadsággal és a médiával kapcsolatban Magyar Péter többször is elmondta, hogy megszüntetnék a közpénzen folytatott propagandát, és biztosítanák a közmédia függetlenségét. Az utóbbi időben a kormány jelszavává vált szuverenitásvédelmet pedig fontosnak tartja: ne „kívülről” mondják meg azt, mi jó Magyarországnak. Magyar Péter legutóbb pedig az ügynökakták megnyitásáról is írt, amivel szerinte 34 éve adós a politika elit „és nem véletlenül”.

Mindezek mellett továbbra is sok az olyan szakpolitikai témakör, illetve álláspont, amiben egyelőre nem pontosan tudni mit képvisel majd Magyar Péter, illetve pártja. Ezek várhatóan a következő hetekben fokozatosan mind kiderülnek majd, így részleteiben is megismerhetővé válik, hogy mi az elképzelése a „harmadik erőnek” az LMBTQ témakörről, a gázai háborúról vagy épp a környezetvédelemről és a zöld politikáról.