Eldőlt, mire költi a főváros a befuccsolt e-jegyrendszerből visszaszerzett pénzt

A Fővárosi Közgyűlés megszavazta, hogy a Flórián téri felüljáró felújítására költik az e-jegyrendszerből visszaszerezett pénzt. Döntöttek többek közt arról is, hogy ismét nemet mondanak a teherforgalmi behajtási díj eltörlésére, és vitáztak az Állami Számvevőszék jelentéséről is, miszerint a főváros nettó befizetője lett a központi költségvetésnek.

Március elején zárult le a befuccsolt e-jegyrendszerrel kapcsolatos, hosszúra nyúlt per. Ebből kiderült, hogy több milliárdos veszteséget kénytelen lenyelni a főváros: a beruházásra költött 10 milliárdból a BKK csak az előleget és a kamatokat kapja vissza, ami körülbelül 2,3 milliárd forint. Most arról döntött a Fővárosi Közgyűlés, hogy ezt az összeget beforgatják, és elkezdik a Flórián téri felüljáró felújítását.

Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy a BKK kiírja a közbeszerzést. Ha ez sikeresen lemegy, akkor már idén ősszel elkezdődhet a felüljáró felújítása. Ez az összeg nagyjából a felét fedezi majd a teljes felújításnak, a fennmaradó összeg pótlását jövőre tervezi majd be a főváros. A Flórián téri felüljáró felújítására a tervezést egyébként már az előző városvezetés is kiírta, de forráshiány miatt egészen idáig nem tudtak továbblépni. A mostani javaslatot a Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

A budapesti e-jegyrendszer története még Demszky Gábor főpolgármestersége idején kezdődött, de érdemben Tarlós István városvezetése alatt kezdett hozzá a BKK Vitézy Dávid vezetésével. Az átadás határidejét először 2013-ra tették, de már az elején megcsúszott a dolog, mivel a szállítói szerződést csak 2014-ben sikerült aláírni a tendergyőztes Scheidt&Bachmann GmbH-val. Az akkor megcélzott 2018-as átadásra sem készült el a rendszer, a német cég csak a kapukat és a leolvasókat szállította le, egyes eszközök pedig sohasem jutottak el Budapestre, hanem azóta is egy távol-keleti raktárban porosodnak. A e-jegyrendszer hosszú, de annál sikertelenebb történetét itt foglaltuk össze.

Újabb nem a behajtási díj eltörlésére, inkább perre mennek

Ismét nemet mondott a Fővárosi Közgyűlés többsége Sára Botond főispán felhívására: továbbra sem törlik el a budapesti teherforgalmi behajtási díjat, ahogy azt a fővárosi kormányhivatal kérte. A mostani javaslatot a kormánypárti képviselők nem szavazata mellett fogadták el újra. Erre a felszólításra egyszer már nemet mondtak januárban, de Sáráék ismét felszólítottak a behajtási díj eltörlésére. A főpolgármester-helyettes korábban azt mondta, hogy a főváros vállalja azt, hogy bíróságra menjenek a törvényességi felhívás miatt, mivel meggyőződésük: igazuk van és nyerhető az ügy.

A teherforgalmi behajtási díjat 2009-ben vezették be azzal a céllal, hogy a fővárosra szabaduló teherautós nyomást szabályozzák, egy kis módosítással lényegében 15 éve működik a rendszer. A teherforgalmi behajtási díj eltörlésére a Sára Botond által vezetett kormányhivatal szólított fel, mert a főváros saját jogkörben nem hozhat ilyen szabályozást. Jelenleg a korlátozott forgalmú vagy a védett övezetekbe behajtáshoz a Budapest Közút adja ki az ideiglenes behajtási engedélyeket. A díj kifizetése és némi indoklás után be lehet hajtani a teherautóval. Azt, hogy miért villant fel a „kamionos apokalipszis” képe, és miért kerülne fonák helyzetbe a főváros, itt írtunk korábban.

ÁSZ-jelentés: Az állam nettó befizetője lett a főváros

A főváros előző héten mutatta be azt a jelentést, amiben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) gyakorlatilag elismerte, hogy a Fővárosi Önkormányzat nettó befizetője lett a központi költségvetésnek. Most három, az ÁSZ által tett ajánlást és a jelentésből a megállapításokat terjesztették a Közgyűlés elé, amit a többség elfogadott, de a Fidesz nemmel szavazott. Az ajánlásoknak része, hogy a későbbiekben a költségvetési rendelettervezetek tárgyalásakor a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság véleményét írásos formában osszák meg, illetve hogy a főpolgármester tegyen meg mindent a költségvetési egyensúly fenntartására.

A javaslat költségvetési módosítást is tartalmaz: a stabilitás, illetve a likviditás biztosítása érdekében megemelik a felvehető folyószámlahitel-keretet: áprilistól szeptember végéig 60 milliárdra, majd szeptember végétől – ekkor érkezik be az iparűzési adó – ismét 30 milliárd forintra csökken ez a keret. Tavaly nyár előtt hasonló intézkedéssel élte túl a nyarat a főváros, ekkor 25-ről 40 milliárdra emelték átmenetileg ezt a keretet. Erre az intézkedésre a főváros szerint azért van idén is szükség, mert az EU-s források továbbra sem érkeznek, és a kormány továbbra sem adta oda például a trolikra és a Lánchídra a pénzt.

Az ÁSZ egyébként kiemelte, hogy egyes színházak esetében az eladósodási mutató szintje kedvezőtlen szint fölé emelkedett. Itt érintett a Bábszínház, a Kolibri, a Margitszigeti Szabadtéri Színház és az Újszínház. Kiss Ambrus elmondta, hogy ezek épp azok a színházak, amelyek finanszírozását egy 2020-as megállapodás szerint a kormány vette át. Az Újszínháznak a Közgyűlésre benyújtott idei üzleti tervét épp ezért nem is javasolták elfogadásra. Erről Kiss Ambrus azt mondta, hogy olyan mértékű negatív összeggel számoltak, ami a cégszerű működést veszélyezteti. Az üzleti terv visszadobása azt jelenti, hogy az Újszínháznak most át kell dolgoznia a költségvetését, majd ismét benyújthatják azt.

A főpolgármester-helyettes egy korábbi sajtótájékoztatón elmondta, hogy az ÁSZ jelentése jó választ ad arra az „inkább politikai” vitára, ami arról szól, hogy csődbe vitték-e a fővárost, illetve a „hová tűnt a pénz kérdésre”. Kiss Ambrus szerint az ÁSZ megállapításai is azt bizonyítják, hogy a főváros finanszírozza az állam működését, és nem fordítva. Ez az állapot a jelentés alapján 2021-ben, azaz Karácsony Gergely főpolgármestersége alatt állt elő. Karácsony elmondta, ha

GDP-arányosan ugyanannyi pénzt kapnának, mint Tarlós István idején, akkor önállóan is tudnának metrót építeni.

Bagdy Gábor a Fidesz képviselője arról beszélt, hogy 2023-ra a főváros működőképtelenségét már csak „huncut trükkökkel” tudták elrejteni. Szerinte Karácsonyék arra játszanak, hogy a választásokig valahogy kihúzzak, de a végeredmény az lesz, hogy ugyanakkora adósságot hagynak hátra, mint Demszkyék. Wintermantel Zsolt kormánypárti frakcióvezető pedig arról beszélt: Karácsonyék örülhetnének, hogy olyan helyzetben vannak, hogy hozzá tudnak járulni a költségvetéshez. Szerinte egyes beruházásokat pedig át kellene gondolni, mint például azt, hogy szükség van-e rózsakertre.

Csatlakoztak az Utcáról Lakásba! kezdeményezéséhez

A Közgyűlés egyhangúlag döntött arról is, hogy csatlakoznak az Utcáról Lakásba! Egyesület felhívásához is. Ennek lényege, hogy Budapest két lakást ajánl fel bérlakás formájában a fővárosi szakellátásból kikerülő fiataloknak. Ezzel a főváros csatlakozott a Hősök terei tartalomgyártók tüntetésén, illetve utána összegyűlt összegből formálódó kezdeményezéshez. Az adományt a Hősök terén gyűjtött pénzen felül biztosítják, tehát azt nem érinti. Hasonló kezdeményezésről döntött nemrég Terézváros is: ők két önkormányzati lakást adnak a bicskei gyermekbántalmazás áldozatainak.

Szavaztak a Budapest Főváros Vagyonkezelő keresztszerződésének módosításáról is, ami lehetővé teszi az előző héten bejelentett Fővárosi Lakásügynökség létrehozását. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy az ügynökségre való igényt jól mutatja, hogy már 70-en jelentkeztek a programba, pedig hivatalosan még sem sem hirdették ezt. Hozzátette: nem csak a magánlakás-állománnyal szeretnének foglalkozni, hanem az önkormányzati állományt is 50 százalékkal növelnék. A Fidesz frakció képviselői azt kérték számon, hogy az elmúlt négy és fél évben miért nem valósult meg ebből az ígéretből semmi, miért csak a ciklus végén jutottak ide. Az előterjesztést végül elfogadták, 10 kormánypárti képviselő tartózkodása mellett.
Hogy mi is pontosan a Lakásügynökség itt írtunk bővebben.