Közlekedésbiztonsági stratégiáról és 25-ről 40 milliárdra emelt hitelkeretről döntött a főváros

Szeptember végéig 25 milliárdról 40 milliárd forintra emelik a főváros folyószámlahitel-keretét, amit kihasználni nem szeretnének, „védőhálóként” hivatkoznak a döntésre. A Fővárosi Közgyűlés ülésén – amit fidelitasosok zavartak meg – Budapest Esélyegyenlőségi Programjáról és a közlekedésbiztonsági stratégiáról is döntöttek.

A szerdai közgyűlésen elfogadtak egy javaslatot, amivel lényegében megemelik a főváros folyószámlahitel-keretét: a döntés értelmében ezt szeptemberig 25 milliárdról 40 milliárdra bővítik – ekkor érkeznek be az iparűzési adóból származó források.

Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes elmondta, hogy amennyiben megérkeznek az ígért kormányzati pénzek, akkor erre a pénzre várhatóan nem lesz szükség, „védőhálóként” tettek javaslatot az emelésre.

Kiss korábban felsorolta, hogy milyen pénzek hiányoznak a főváros költségvetéséből: nem kapták meg a pénzt a kormánytól a trolibeszerzésekre, több kormányzati intézmény tartozik (májusban 4,7 milliárd volt a számlatartozásuk), hiányzik a rezsitámogatás, de a Lánchídra sem utaltak még. Ha minden pénz időben megérkezik, akkor a szeptemberre várt 40 milliárdos hiány 25 milliárdra csökkenthető. Augusztus harmadik hetéig biztosan eldől majd, hogy szükség lesz-e a megemelt hitelkeret kihasználására.

Rábólintott a Fővárosi Közgyűlés a budapesti Esélyegyenlőségi Programra is. A programról a fideszes politikusok is elismerőleg beszéltek, Hassay Zsófia egyedül a megvalósítás hatékonyságát kritizálta. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban elmondta, hogy ez egy kötelezettség az EU-s forrásokhoz, de ennél fontosabbnak tartják a programot.

A programban többek közt a gyermeket nevelő, lakhatási problémákkal küzdőknek is segítenek: pályázatot írnak ki tíz lakásra, amire a Családok Átmeneti Otthonában élők pályázhatnak majd. A programban szerepel egy közös nyugdíjas- és gyereknapközi is, ami egy 50 milliós pályázat, iskolák és idősotthonok pályázhatnak rá. Jóváhagyták azt is, hogy a főváros kezdeményezze a hajléktalan nőgyógyászati rendelésének NEAK (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) befogadását. A Budapesten nemrég elindított traumaérzékeny szemléletű nőgyógyászati szakellátás hajléktalan és lakhatási problémákkal küzdő nőknek segít.

Több 30-as övezet – új közlekedésbiztonsági stratégia

Elfogadták a főváros közlekedésbiztonsági stratégiáját is, ami megduplázná a 30-as sebességkorlátozással érintett útszakaszok számát Budapesten. Emellett rengeteg fix sebességmérő pontot építenének ki a fővárosban, például a Nagykörúton. A stratégia lényegi pontjairól annak bemutatásakor ebben a cikkünkben írtunk. A februári ismertetés után a stratégiát társadalmi egyeztetéseken és szakmai vitákon véglegesítették. Korábban megkerestük a BKK-t, ahonnan azt írták, hogy

„a stratégia februári közzététele után 45 részletes észrevétel érkezett a megadott elérhetőségre, amik nem tettek szükségessé koncepcionális változtatásokat, kisebb pontosításokat végeztünk az anyagon”.

A tervek kidolgozásának felgyorsítását azután kezdeményezte a főpolgármester, hogy január 19-én hajnalban a Harminckettesek terén lévő villamosmegállóban egy olasz állampolgárságú ittas férfi autójával halálra gázolt egy 23 éves nőt, miután a kocsi felszaladt a járdára, és lerombolta a megállót, illetve az ezt övező korlátot.

Jóváhagytak egy olyan határozatot is, amiben a közgyűlés többsége megerősítette azt a korábbi egyezményt, amit Budapest és a kormány kötött az Egészséges Budapest Program néven. A kormány azt vállalta, hogy 2020 és 2024 között évi 10 milliárd forinttal – összesen 50 milliárddal támogatja a budapesti kerületek egészségügyi fejlesztéseit. Ezért cserébe a főváros megígérte, hogy nem vétózza meg a 2023-as atlétikai vb-t. A mostani javaslatot a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum frakcióvezetői azután fogalmazták meg, hogy ennek a pénznek még a fele sem érkezett meg: eddig összesen 23 milliárdot utaltak, ami időarányosan nem felel meg a kormány által vállaltnak.

Négy, eddig névtelen II. kerületi közterület elnevezését is jóváhagyták a fővárosi képviselők. A döntés értelmében a jövőben lesz a kerületben Nemes Nagy Ágnes korzó, de Bartók Béla feleségéről is elneveznek egy lépcsősort.

Játékpénz és molinó – fidelitasosok zavarták meg az ülést

Napirend elfogadása után Wintermantel Zsolt a Fidesz frakcióvezetője szólalt fel, aki a héten nyilvánosságra hozott titkosszolgálati jelentéssel kapcsolatban kérdezte a főpolgármestert. Szerinte Karácsonynak el kellene mondania, hogy honnan van az a „bizonyos 500 millió forint”. A frakcióvezető szerint ennyi pénz nem gyűlhetett össze mikroadományokból, ezért vizsgálóbizottság létrehozását javasolta. Wintermantel arról beszélt, hogy nem kellene megvárni míg megérkezik az újabb „lecseszés” Gyurcsány Ferenctől. „Nem lenne egyszerűbb bevallani, hogy Soros György és a külföldről beavatkozni kívánó erők pénzét használták?” – kérdezte.

Wintermantel felszólalása után megjelentek az ülésteremben a Fidelitas aktivistái is, akik egy molinót fogtak, amin az szerepelt, hogy „500 millió mikroadományokból? Kit néztek hülyének?” Az aktivisták egy része játékeurókkal és játékdollárokkal teletömött aktatáskákat is fogott.

Karácsony annyit reagált, hogy nem érti, hogy a fideszes képviselők miért kritizálják azzal, hogy nem budapesti ügyekkel foglalkozik, mikor épp az ilyen ügyek miatt nem tudnak ezekkel haladni. „Az önök ingerküszöbét nem éri el az, hogy Budapest az egyetlen település, ami nem kapott állami rezsikompenzációt, az önök ingerküszöbét nem lépi át, hogy a kormánnyal kötött megállapodást a magyar kormány megszegi, az önök ingerküszöbét semmi nem lépi át, ami a budapestieknek fontos” – mondta. Karácsony megismételte korábbi álláspontját, miszerint a jelentés nem állapította meg, hogy jogszerűtlen lett volna az adománygyűjtés, ezért a Wintermantel által javasolt vizsgálóbizottságot is feleslegesnek tartja. „Ráadásul amit mi ebben a kampányban összegyűjtöttünk, önök egy hónap alatt elköltik rám a Megafonban” – tette hozzá.